Megduplázná a 30-as sebességkorlátozással érintett útszakaszok számát Budapest a balesetek ellen

Néhány vödör festékkel és új KRESZ-táblákkal nem lehet ugyan megoldani az összes közlekedésbiztonsági problémát, de Budapest vezetése is lényegesen kiterjedtebb eszközrendszert vetne be, hogy csökkenjen a sérüléssel járó balesetek száma a fővárosban. Az erről szóló, most nyilvánosságra hozott koncepció részletei közt számos ismerős elemet találtunk, amelyek közül korábban az egyes útszakaszokon érvényes sebességhatárok csökkentésének ötlete váltotta ki a legnagyobb vitát.

Az elképzelés szerint megdupláznák a 30-as sebességkorlátozással érintett, illetve szintén korlátozott sebességű lakó-pihenő övezetek nagyságát, így 2030-ra nagyjából kétszáz négyzetkilométernyi útszakaszon, főként a mellékutcákban kellene lassabban haladniuk az autósoknak.

Felmerült továbbá, hogy a Hungária körgyűrű vonalán belül a mostani 70 helyett 50 legyen a megengedett legnagyobb sebesség, a körúton pedig maximum 40 km/óra. Frissítés: cikkünk megjelenését követően a BKK jelezte, ez valóban felmerült, de a szakemberek ezt végül elvetették.

Mivel a gyorshajtás országszerte a legfőbb közlekedési baleseti ok, a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek harmadát vezetik vissza erre a szabálysértéstípusra, Budapest vezetése a rendőrségi ellenőrzések gyakoriságának növelésével, illetve az utóbbi hetekben történt súlyos, illetve halálos balesetek nyomán bejelentett fix sebességmérő pontok kiépítésével szorítaná vissza a szabályszegéseket.

Első lépésként négy ilyen állandó mérőpontot alakítanak majd ki hamarosan, amelyek közül kettő a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérre vezető gyorsforgalmi útra kerül, egy a Weiss Manfréd útra, egy pedig a 6-os főút mellé. Ez utóbbiról legutóbb akkor olvashattak a Telexen, amikor egy olvasónkat kétszer is megbírságolták, miközben autójával átlépte az út fővárosi szakaszán megengedett 70-es sebességhatárt, mivel aznap a környék több pontján traffipaxoztak a budapesti rendőrök.

Bár Karácsony Gergely főpolgármester a héten egy Facebook-posztban huszonnégy órás traffipaxokként említette ezeket, a Telex információi szerint csupán olyan, úgynevezett trafiboxokat szerelnek majd fel, amelyekbe bármikor tartósan behelyezhetők a hordozható sebességmérő készülékek. A már több vidéki városban felszerelt dobozok védettek, valamint hőmérséklet-szabályozással és elektromos csatlakozással is el vannak látva, így a gépek rendőr jelenléte nélkül, órákon át, automatikusan ellenőrizhetik a forgalmat, illetve továbbítják a feldolgozóközpont felé a képeket és a szabálysértés egyéb adatait.

A főváros végső célja az, hogy később száz ilyen mérőpontot alakítsanak ki Budapest-szerte.

Aki rendszeresen közlekedik a fővárosban, aligha lepődik meg, hogy a városvezetés átfogó zebrarekonstrukciós programot is indítana. Ennek keretében a mostani ütemet felgyorsítva, részben közösségi finanszírozással festenék újra a gyalogosátkelők burkolati jeleit, illetve még több helyen erősítenék meg ezek biztonságát élénk háttérszínnel kiemelt KRESZ-táblákkal is. Mintegy ötezer kijelölt gyalogátkelőhely található most Budapesten, ezeket a Budapest Közút Zrt. tartja karban, de a városvezetés érzékeli, hogy sokszor mégis nagyon le vannak kopva a felfestések.

A fenti koncepciót a következő időszakban szeretné véglegesíteni a Főváros és a Budapesti Közlekedési Központ, de az utak biztonságát kommunikációs kampánnyal is növelnék. A folyamatba szakmai és civil szervezeteket egyaránt bevonnának, de a társadalmi egyeztetés mellett kezdeményezik egy olyan állandó egyeztetési fórum létrehozását is, amelyben a városvezetés a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal közösen döntene a legfontosabb közlekedésbiztonsági kérdésekről. Ezeknek szintén az a célja, hogy 2030-ig megfelezzék, 2050-ig pedig nullára csökkentsék a súlyos és halálos közlekedési balesetek sérültjeinek számát, összhangban az Európai Unió elképzelésével.

A tervek kidolgozásának felgyorsítását azután kezdeményezte a főpolgármester, hogy január 19-én, hajnalban a 32-esek terén lévő villamosmegállóban egy olasz állampolgárságú ittas férfi autójával halálra gázolt egy huszonhárom éves nőt, miután a kocsi felszaladt a járdára és lerombolta a megállót, illetve az ezt övező korlátot. Ugyanezen a napon a Ferencváros futballcsapatának argentin idegenlégiósa, Carlos Auzqui autójával részegen felhajtott a járdára a Kosztolányi Dezső térnél és kidöntött egy közlekedési táblát, illetve egy betonoszlopot.

Az utóbbi hat hét alatt 10, halálos áldozattal járó közlekedési baleset történt Budapesten, ahol a koronavírus-járvány időszakán kívül egy hétre átlagosan egy ilyen eset jutott az utóbbi évtizedben.

A Magyarországon történő személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek ötöde fővárosi eset.

Mivel Budapest közlekedése nem értelmezhető az általános szabályokon és a szankciók jelenlegi rendszerétől függetlenül, a fenti javaslatok hatóereje nagyban függ attól, hogy az állam mikor nyúl hozzá a több mint tíz éve érintetlen jogi keretekhez. Mivel a gyorshajtók zömét nem úgynevezett megállításos ellenőrzések során szűrik ki, az ügyekben jellemzően közigazgatási eljárást indít a rendőrség a szabálysértővel szemben, a traffipaxok felvételeinek felhasználásával. A rendszám alapján azonosított jármű üzembentartóját értesítik, hogy járművével gyorshajtást követtek el, így 30-tól 300 ezer forintig terjedő büntetésre számíthat a sebességtúllépés mértékétől függően.

Amikor nem derül ki, hogy ki vezetett, az üzembentartó vagy tulajdonos fizet, de senki nem kap előéleti pontot. Mivel a fenti, több mint tíz éve változatlan bírságösszegek sokakat nem rettentenek el, a gyorshajtások száma sem csökken érdemben.

Szintén a jogszabályok adnak nagy mozgásteret a sebességtúllépés tolerált mértékével kapcsolatban, hiszen a közigazgatási eljárások eleve csak akkor indulnak el, ha egy autós 50 helyett minimum 69-cel vagy a megengedett 70 km/óra helyett minimum 89-cel közlekedik és így szalad bele egy ellenőrzésbe. Nem kis különbségek ezek egy városi, elővárosi útszakaszon, hiszen nemcsak az autók ütközésekor döntő tényező a sebesség, hanem a gyalogosgázolások súlyosságával kapcsolatban is.

Évente 500-600 ezer gyorshajtási ügyben intézkedik a rendőrség Magyarországon és a bírságokból, átlagosan évi 22-24 milliárd forint állami bevétel származik.

Dr. Mészáros Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint a jelenlegi rendszer engedékenysége miatt ennél lényegesen többen lehetnek, akik nem a megengedett legnagyobb sebességgel közlekednek és a baleseti statisztikák sem pontosak, mert az eljárások sajátosságai elrejtik a gyorshajtás miatt bekövetkező balesetek jelentős részét. A témával korábban részletesen foglalkoztunk ebben a videóban.