Aki nem száguld, azt Magyarországon letolják az útról. A statisztika torzít, a következmények tragikusak
2022. július 16. – 18:57
Évente 22-24 milliárd forint bírságot fizet a magyar államkasszába az az 500-600 ezer gyorshajtó, akik beleszaladnak egy-egy rendőrségi traffipaxos ellenőrzésbe, vagy a megengedettnél nagyobb sebességgel haladnak át egy VÉDA-kapu alatt. Sokszor és túl sokáig írtuk, illetve mondtuk, hogy a rendőrség zsebre dolgozik, kevés értelme van az ellenőrzéseknek, hiszen a hivatalos statisztikában a gyorshajtáshoz kötött közlekedési balesetek zöme nem a mérhető abszolút gyorshajtás miatt történik, hanem a körülményekhez köthető relatív gyorshajtáshoz. Tévedtünk. Valójában az elavult jogszabály hatalmas toleranciája miatt több tízezer valódi gyorshajtó ússza meg a büntetést, a megállításos ellenőrzésekből túl kevés van, ráadásul a tragikus baleseteket elemezve kiderült, hogy sokkal többször lépik át az okozók a sebességkorlátozást, mint hittük. A felfedezést az Alapjárat Dr. Herpy: fogadóóra című közlekedésbiztosnági műsorának szakértője, Dr. Mészáros Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója tette, aki arról is beszél műsorban, hogy mennyi esélye van túlélni egy ütközést biztonsági öv nélkül utazóknak, illetve mire számíthat, aki 15 év körüli autóban szenved balesetet.
A műsor (linkekre kattintva elérhető) korábbi epizódjai a szaporodó büntetőfékezéses esetekkel, a Dózsa György úti tragédia körülményeivel, a budapesti menetrend szerinti buszokat érő atrocitásokkal, az útkarbantartókat a szabálytalan autósok miatt fenyegető életveszélyes helyzetekkel, és a vasúti átjárókban történő balesetek hátterével foglalkoztak. Ebben a cikkben pedig az Alapjárat oldalán olvashat részletesen a gyorshajtási bírságolás rendszeréről.
A címlapképen a 2017. március 18-án, a budapesti Szentendrei úton történt, két ember halálával végződő közlekedési baleset helyszínén készült fotó látható. Fotó: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
