Egy percen belül kétszer traffipaxozták le: duplázza a bírságokat a rendőrség?

A Gyár utcai felhajtóról tökéletesen látni a kétszer két sávos út hosszú kanyarulatát. Lámpaváltásonként mindkét irányból harminc-negyven autó, és sok pótkocsis teherautó halad el néhány percenként. Miközben innen figyelem a forgalmat, szemerkélni kezd az eső, ilyenkor mindenki kevésbé nyomja a gázt, ezért az első próbakör előtt azt gondolom, nem volt értelme éppen most kijönni a 6-os főútra, a XXII. kerületbe. A rossz idő miatt eldönthetetlen, hogy olvasónk, Bence igazat mondott-e, amikor a Telexnek küldött levelében azt írta: aki ezen a szakaszon a belső sávban akar maradni, hamar gyorshajtóvá válik a háta mögött nyomuló tudatos gyorshajtók miatt, aki viszont szabályosan autózna, menthetetlenül beragad a szélen bandukoló teherautók mögé.

Intenzíven gyorsítok, és pár száz méteren belül már hetvennel motorozom a szélső sávban, a belváros irányába. Másfél kilométerrel később lámpás kereszteződés következik, gyorsan eldől a dilemma: Bence igazat mondott, a kamionokat és néhány autót leszámítva simán elhúz mellettem a tömeg, biztosan átlépik a megengedett 70 km/óra legnagyobb sebességet. Ezt a szakaszt még háromszor megteszem mindkét irányba, és bár az eső intenzívebbre vált, a forgalom alig lassul, sokan még a vízfüggönyön át is ragaszkodnak a masszív gyorshajtáshoz. A 3,5 tonna megengedett össztömegnél nehezebb teherautók, lakott területen ötvennel mehetnek, a próbakörökön viszont sok olyan kamionnal találkoztam, amelyek a hetven körüli tempót tartották.

Amikor traffipaxszal kardoznak a rendőrök

Bence október 11-én, délelőtt munkába sietett autójával, és jelentősen átlépte a sebességhatárt, amikor Budafok felé haladva belefutott egy rendőri ellenőrzésbe. Nem tagadja, hogy jogosan büntették meg, nem maszatolja el a gyorshajtás problémáját, és nekünk sincs ilyen szándékunk ezzel a cikkel. Olvasónk azonban furcsának találja, hogy néhány héten belül két, szinte teljesen azonos tartalmú közigazgatási határozatot kapott a Vas megyei főkapitányságról.

Az iratok közti apró eltérések egy eddig ismeretlen rendőrségi munkamódszerről árulkodnak.

• Az első levélben azt írják, hogy 11:10-kor Budapesten, a XXII. kerület 6-os számú főúton, a Gyár utcai kereszteződésnél 70 km/óra sebesség helyett 97 km/órával ment.
• A második, egyébként az elsővel azonos napon, október 13-án kiadott, de később postázott határozat szerint olvasónk 11:09-kor is megszegte a sebességhatárt, amikor Budapesten, a XXII. kerüIetben, a 6-os számú főúton, a budafoki vasútállomás közelében, a megengedett legnagyobb 70 km/óra sebesség helyett 99 km/órás tempóban közlekedett. A határozat fejlécében egy másik ügyintéző neve szerepel. Lehetséges, hogy a két Vas megyei rendőr nem is tudott arról, hogy a szinte teljesen automatikus rendszer ugyanazt az autóst bünteti meg és ehhez adják a nevüket. (A Gyár utcai és a budafoki vasútállomás közelében felállított mérési pontokat ide és ide kattintva nézheti meg a Google térképén.)

Kevesebb mint egy percen belül kétszer vált gyorshajtóvá. Hogyan lehetséges ez?

A rendőrség zárt honlapjáról az iratazonosítók megadásával le lehet tölteni a mérések képi bizonyítékát. Az öt plusz egy fotóból álló sorozatokon szerepel az útszakaszra vonatkozó sebességkorlátozó tábla. Ezzel igazolják, hogy az a helyén volt, valamint folyamatában mutatják a hátulról mért, tehát elhaladó, vagy a szemből mért, közeledő autó mozgását. Egy további fotón az összes mérési adat is szerepel, a kép alján olvasható időbélyegek tizedmásodperc részletességűek.

A két képsorozatot összehasonlítva újabb meglepetések érnek. Ezek szerint bár aznap két különböző helyen állították fel a hordozható traffipaxokat, érdekes módon azokban a percekben amikor Bence a környéken járt, nem a 6-os út két ellentétes irányának forgalmát ellenőrizték a rendőrök, hanem csak a városból kifelé haladó oldal belső sávját.

Az egyik traffipax akkor fogta be olvasónk Audiját, amikor elhaladt az első, a budafoki vasútállomásnál felállított mérőpont előtt, majd alig 40 másodperccel később szemből, a Gyár utcai felhajtóról is éppen őt mérték le a másik géppel. Ezért kapott később két, egyenként 30 ezer forintos fizetési felszólítást a gyorshajtásért.

Bírságösszeg szorozva a traffipaxok számával: ennyit fizetsz valójában

Bence nem vitatja, hogy szabályt sértett, de velünk együtt gyanúsnak találta, hogy a rendőrség úgy duplázta meg a sebességtúllépés módjától függően minimum 30, maximum 300 ezer forintos közigazgatási bírság összegét, hogy két különböző pontról ugyanazt az autót ellenőrizte.

Mi értelme a fix bírságösszegeknek, ha a készülékek számával szorozhatóvá válnak? Nem túlkapás ez? Milyen visszatartó funkciót várnak bármilyen közlekedési bírságtól, ha az első szabálysértésről még nem is értesül az érintett, amikor egy lendülettel elkövet egy másodikat?

Kérdéseket küldtünk a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, mert a fentieken túl arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire bevett módszer a traffipaxok halmozása, illetve hány gyorshajtót kaptak el október 11-én, a 6-os budafoki szakaszán. A BRFK válaszaiból kiderül, hogy aznap délelőtt a Budapest XI–XXII. kerületében, a Szerémi úton, illetve a Budafoki úton, a Hunyadi János úton és 6-os számú főúton, vagyis a déli irányba vezető fő közlekedési útvonalon állítottak fel traffipaxokat.

A rendőrség szerint szerint semmilyen jogszabály nem korlátozza a sebességmérő készülékek minimális távolságát és néhány héttel ezelőtt tudatosan használták a sorozatmérések módszerét. Mint írják, a járművezetők más esetekben a fixen telepített sebességmérő kapuk környezetében lassítanak, majd azt elhagyva ismét gyorsítanak.

Ilyen dupla méréseket a VÉDA-kapuk közelében is szoktak végezni. Gyorshajtócsapda például az M5-ös autópálya Nagykőrösi úti bevezető szakasza, ahol egy darabig 70-es, majd 50 km/órás korlátozás van, és mivel a kapu előtt sokak autójában vagy telefonján figyelmeztet a navigáció, az autósok zöme lelassít, majd rögtön visszagyorsít a VÉDA után. Ilyenkor bukkannak fel a közeli gyalogos-felüljárón alkalmilag felállított hordozható berendezés optikája előtt, majd jön a levél Vas megyéből amikor éppen nem megállításos ellenőrzés van.

Arra kérdésre, hogy olvasónknak ki kell-e fizetnie a kevesebb mint egy perc időkülönbséggel összehozott gyorshajtási bírságokat, azt a választ kaptuk a BRFK-tól, hogy bár elvileg nem kell kétszer kifizetni egy ugyanazon a ponton két különböző műszerrel rögzített sebességtúllépés miatt kiszabott bírságot, a vizsgált ügy nem ebbe a kategóriába tartozik. Szerintük a sebességmérés két különböző helyszínen történt, a két gép közti távolság pedig 1100 méter volt, vagyis Bencének kétszer harmincezer forintot kell befizetnie.

Aznap rajta kívül még kilenc autóst büntettek meg duplán, a BRFK levezetése értelmében két különböző gyorshajtás miatt a fenti útvonalon. Közülük, olvasónkkal együtt hatan éppen a budafoki vasúti megállónál, illetve a Gyár utcai felhajtón lévő műszerek előtt haladtak el egymás után, valaki viszont kétszer száguldott ugyanannak a berendezésnek a lézernyalábja elé: először a városból kifelé, majd befelé jövet.

Sok autós valóban kvázi autópályaként használja a 6-os út budafoki szakaszát és a hasonlóan széles városi utakat. Ezt erősíti az is, hogy az október 11-én, a déli útvonalon tartott sebesség-ellenőrzés után összesen 337 gyorshajtási közigazgatási eljárás indult. Ez a legalacsonyabb bírságtétellel számolva is több mint 10 millió forint bevétel az államnak, persze a valós összeg ennél biztosan magasabb, hiszen a sebességrekorder autóst 127 km/órával, egy motorost pedig 125-tel mértek be.

Korábban megírtuk, hogy évente, országosan 500-600 ezer gyorshajtási ügyet pörget végig a rendőrség, és 22-24 milliárd forint csorog az államkasszába a bírságokból. Évek óta egyik összesített számot sem befolyásolják jelentősen a rendszeres ellenőrzések, a balesetek hátterében ugyanakkor nagyon sokszor valóban az abszolút gyorshajtás áll.

A rendőrség szerint két gyorshajtás történt, a közlekedési ügyvéd szerint egy

Mivel a rendőrség nem vállalkozott elvi fejtegetésre a bírságduplázás kapcsán, Bence ügyének részleteit megosztottam dr. Herpy Miklós közlekedési ügyvéddel is, aki szerint megfontolandó a fellebbezés egy hasonló esetben. Az ügyvéd úgy látja, több problémát is felvet a sorozatos sebességmérések gyakorlata, de felhívja a figyelmet egy fontos változásra, amely az utóbbi tíz évben a korábbinál jóval nagyobb mozgásteret adott a rendőrségnek a gyorshajtóvadászatra.

A közigazgatási bírságokról szóló 410/2007-es kormányrendeletben még szerepelt, hogy nem lehet gyorshajtási bírságot kiszabni olyan ügyekben, amelyek a sebességtúllépést megelőző, vagy azt követő tíz percen belül történtek. Ez megkönnyítette az efféle cselekmények elválasztását, azonban ezt a szabályt 2012. augusztus 24-től hatályon kívül helyezték. Tehát olvasónk tíz évvel ezelőtt megúszta volna egy csekkel, de változott a törvény. A közlekedési jogász szerint ugyanakkor a közigazgatási bírságok szabályozásánál kötelezően rendelkezni kellene a bírság ismételhetőségéről, az ismétlések gyakoriságáról és maximumáról.

A rendőrséggel ellentétben úgy látja, hogy valójában a szakasz hosszától függetlenül egyetlen szabálysértésnek tekinthető a gyorshajtás onnantól, hogy valaki átlépi a közigazgatási bírság határát (esetünkben 70 helyett legalább 86 km/óra sebességgel hajt) mindaddig, amíg vissza nem lassít a bírsággal sújtott sebességtartomány alá.

Az ügyvéd azzal támasztja alá állítását, hogy minden közigazgatási bírságolást célzó eljárásban alapelv a kétszeres értékelés tilalmának („ne bis in idem”) elve. Hozzáteszi, hogy ezt ugyan sem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben, sem a közúti közlekedésről szóló törvényben, sem pedig a közigazgatási bírság mértékéről szóló kormányrendeletben nem írták le, de az alapelv következik az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdéséből.

A kettős büntetés tilalmát külön nevesíti az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása is, amely szerint „Senki nem büntethető közigazgatási úton kétszer ugyanazon cselekményért”. Ennek megerősítésére fejtette ki a Magyar Alkotmánybíróság a (8/2017. AB határozatában) a közigazgatási bírságok kapcsán, hogy a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmának elvét – az Alaptörvényben megfogalmazotthoz hasonlóan – valamennyi jelentős emberi jogi egyezmény is tartalmazza.

Dr. Herpy azzal folytatja a fentiek magyarázatát, hogy egy közigazgatási eljárásban alkalmazható közigazgatási bírság egyértelműen büntető jellegű jogkövetkezmény, ezért az Alaptörvény XXVIII. cikkben nevesített kétszeres értékelés tilalma kiterjed a Bencének a 6-os úton elkövetett gyorshajtási ügyében indított eljárásra is.

A rendőrségnek kellene bizonyítania, hogy egy gyorshajtás valójában kettőnek számít

Az Európa Tanács ajánlása és a bizonyítási teher a közigazgatási szervet terheli, és dr. Herpy Miklós szerint ezt írja elő az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény is. Ennek értelmében a rendőrség feladata volna, hogy bizonyítsa be: az egy percen belül végzett két mérés két különböző gyorshajtást leplezett le, de ehhez Bencének, illetve a hozzá hasonló helyzetbe kerülő autósoknak jelezniük kell (fellebbezéssel), hogy már zajlik velük szemben egy eljárás, vagyis úgynevezett ügyazonosságról van szó. A hivatalos logika szerint viszont a rendőrség most akár azt is megteheti, hogy tíz traffipaxot állít fel egymás mellé, és ezzel szorozza meg az egy autósra kiszabott bírságösszeget, legalábbis elméletileg.

Aki vállalja a csörtét a rendőrséggel, az a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül fellebbezhet, és ötezer forint illetéket kell fizetnie. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a fellebbezésnek halasztó hatálya van, azaz, amíg a határozat nem jogerős, addig nem kell befizetni a bírságot. Ha viszont a fellebbezést elutasítják, közigazgatási pert indíthat az érintett autós, de ez költséges, az ügyek megítélése pedig erősen függ a bírótól, ezért valószínűbb, hogy a rendőrség változatos módszerei ellenére sokan inkább fizetnek és nem harcolnak.

A cikkünkben bemutatott rendőrségi gyakorlat egy teljesen általános és súlyos problémára próbál reagálni, hiszen nemcsak a 6-os úton írják felül a KRESZ normáit a gyorshajtók, és tolnak bele sokakat a szabálysértésbe, hanem szinte mindenhol az országban. Kérdés, hogy a most bemutatott módszer javít-e a helyzeten, vagy sem.