Több milliárd forintos veszteséget nyel le a főváros a befuccsolt e-jegy-rendszer miatt

A főváros végleg elbukta a befuccsolt e-jegy-projektből származó több milliárd forintos veszteségét, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csak az előleget és kamatait kapja vissza a német Scheidt&Bachmann (S&B) cégtől – írta a Népszava.

A budapesti e-jegy-rendszer története még Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdődött, de érdemben Tarlós István városvezetése alatt kezdett hozzá a BKK Vitézy Dávid vezetésével. Az átadás határidejét először 2013-ra tették, de már az elején megcsúszott a dolog, mivel a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes Scheidt&Bachmann GmbH-val. Az akkor megcélzott 2018-as átadásra sem készült el a rendszer, a német cég csak a kapukat és a leolvasókat szállította le, egyes eszközök pedig sohasem jutottak el Budapestre, hanem azóta is egy távol-keleti raktárban porosodnak. A balul elsült projekt ikonikus elemeit, a soha nem használt Deák téri kapukat most fogják elbontani, mivel meg kellett várni a per végét.

A Tarlós-féle városvezetés az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel, csak akkor mondták fel a vállalkozói szerződést 2018-ban, amikor a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felmondta a hitelszerződést. Az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére eredeti áron 91 millió eurós (akkori árfolyamon 27 milliárd forint) megbízást kapó S&B a hét fázisból csak négyet teljesített, és a rendszer soha nem vált működőképessé.

A BKK 2021 szeptemberében nemzetközi választottbírósági eljárást indított az S&B ellen, több tételben összesen 45,5 millió eurót, plusz kamatokat követeltek a német cégtől. Ezzel szemben az S&B egy 24,4 millió eurós kárigénnyel állt elő, amit javarészt az állásidővel magyaráztak, de térítést kértek a leszállított és ki nem fizetett eszközök – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – miatt is.

A svájci elnökkel, valamint egy német és egy magyar taggal felálló választott bíróság az iratok megtekintése, illetve az informatikai és jogi szakértők tavaly őszi meghallgatása után idén januárban egyezségi tárgyalásra hívta a feleket, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a bírók által meghatározott jogi és pénzügyi mezsgyén belül kellett egyezséget kötniük. A Népszava által megismert ítélet szerint a bírák kiindulópontként elfogadták a BKK jogi érvelését, miszerint az EBRD a szállító lejárt bankgaranciái miatt mondta fel a hitelszerződést, így a jelentősen elhúzódó, többször módosított beruházás finanszírozhatatlanná vált.

Az S&B-nek ezért vissza kell fizetnie az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót, vagyis 2,3 milliárd forintot.

Azonban a BKK további sok milliárd forintos követeléseit – késedelmi kötbér, elmaradt haszon és a projekt meghiúsulása miatti kár – már nem tartották indokoltnak. Sőt, a bíróság elnöke szerint a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” saját magának köszönheti a történteket, mivel egy olyan céget bíztak meg a munkával, amely korábban soha nem végzett ilyen összetett feladatot. A bíróság szerint a megbízó BKK-t terheli a felelősség amiatt, hogy a német cég nem rendelkezett a projekt megvalósításhoz szükséges szakmai képességgel. Ezt a mulasztást az sem oldja fel, hogy az EBRD elvárásai és a közbeszerzési szabályok szerint a legolcsóbb ajánlatot tevő pályázót kellett győztesként kihirdetni.

„Egy ilyen óriási léptékű projekt esetében a kudarc kockázatát nem lehet csak az egyik félre terhelni” – állapította meg a választott bíróság, amely a német cég BKK-val szembeni követeléséből annyit talált megalapozottnak, mint amennyit az S&B-nek meghiúsulási kötbérként a BKK felé kellett volna fizetnie. Így a felek végül abban állapodtak meg,

hogy az S&B nagyságrendileg csupán az előleget fizeti vissza kamatostól, a többi követelés pedig kiegyenlíti egymást.

A főváros így a hivatalosan leírt több mint 10 milliárdos veszteség nagy részét végleg elbukta a kudarcba fulladt e-jegy-projekten. A perbeli követelésnek durván a tizedéhez jutottak végül hozzá. Városházi források szerint az eljárás végeredménye nem tér el nagyban a főváros kezdeti várakozásaitól, noha egyes részleteken meglepődtek. Így például azon is, hogy a bíróság kifizetendőnek minősítette azokat az eszközöket, amelyekről az S&B is elismerte, hogy soha nem is érkeztek meg Budapestre, és valahol a Távol-Keleten vannak egy raktárban.

„A főváros a szerződésbontás óta fut a pénze után és minden fillérnek örülni lehet, amit sikerült visszaszerezni. Ez volt a maximum, ami ebből a helyzetből kihozható. (…) Túl merészet álmodtak annak idején a BKK-nál, egy lépésből akarták a papír alapú jegyet digitális időalapú jegyre cserélni, ám ehhez nem volt meg a hatékonyan működő projektmenedzsment” – mondták az ügyet ismerő források a Népszavának.

A lap szerint a főváros tudomásul veszi a héten kihirdetett ítéletet, lenyelik a veszteséget, és forrást keresnek egy ténylegesen megvalósítható, működő e-jegy-rendszerhez.