Nagyon úgy néz ki, hogy nem lesz ellenzéki kihívója a fideszes köztársaságielnök-jelöltnek

Nagyon úgy tűnik, hogy nem állítanak kihívót az ellenzéki pártok a márciusi államfőválasztáson a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben. Legalábbis a DK és a Momentum a hét elején bejelentette: nem vesznek részt a jelölési folyamatban, mert azt követelik, hogy az állampolgárok közvetlenül választhassák meg a köztársasági elnököt. Mostanra az MSZP és a Párbeszéd is arra jutott, hogy a teljes együttműködés nélkül nincs értelme részt venni az államfőválasztáson. Jelenlegi állás szerint tehát egyetlen név szerepel majd csak a szavazólapon.

Az Országgyűlés várhatóan február 26-án, a tavaszi ülésszak első napján fogadja el hivatalosan Novák Katalin lemondását, aznap szűnik meg a köztársasági elnök megbízatása. Ezután harminc napon belül kell megtartani az államfőválasztást, az új elnök hivatalba lépéséig pedig az Országgyűlés elnöke, Kövér László veszi át a köztársasági elnök feladatait és jogköreit.

A fideszes kétharmad mellett nem kérdés, hogy a kormánypárti jelölt fog nyerni, ám politikailag nem mindegy, hogy az ellenzék a mostani botrány után tud-e alternatívát mutatni egy ellenjelölttel.

Török Gábor politikai elemző a Telexnek arról beszélt: ha tudnak olyan közös, konszenzusos, és a nagyközönség számára is elfogadható ellenjelöltet állítani, aki képes megjeleníteni a nemzet egységét, akkor jelentősen megnehezíthetik a Fidesz helyzetét abban a tekintetben, hogy bárkiből államfőt csinálhassanak.

Az eddigi nyilatkozatok alapján azonban nagyon úgy néz ki, hogy nem lesz ellenzéki jelölt, az ellenzéki pártok nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy a NER eddigi legnagyobb felfordulása közepén egy konszenzusos jelölt 15 perces beszédet tartson az Országgyűlésben.

Az elmúlt napokban több párt is bedobott egy-egy nevet lehetséges jelöltként:

• a Mi Hazánk Mozgalom Csath Magdolna közgazdászt, egyetemi tanárt,
• a Párbeszéd-Zöldek Kaltenbach Jenő jogtudóst, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosát,
• az LMP Hack Péter jogtudóst, az ELTE tanszékvezetőjét, volt országgyűlési képviselőt indítaná.

A jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének (40 képviselő) ajánlására van szükség. Ez azt jelenti, hogy önállóan még a legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező DK (15 képviselő) sem tudna saját jelöltet indítani.

Minimum négy ellenzéki frakciónak kell ahhoz összeállnia, hogy összejöjjön a negyven képviselői ajánlás.

A Párbeszéd szombat este felvetette, hogy az ellenzéki pártok közös államfőjelöltet indítsanak. „Itt az ideje, hogy a köztársaságpártiak, a demokratikus ellenzék pártjai közösen jelöljenek olyan új államfőt, aki nemcsak a nemzet egységét jeleníti meg, hanem példát mutat abból: a magyar emberek valóban egymásról gondoskodó, egymást segítő, szolidáris társadalomban akarnak élni.”

Az MSZP is támogatta az ötletet, de vasárnap még a Momentum is azt írta lapunknak, hogy mindent megtesznek azért, hogy „a bátornak semmiképp sem nevezhető 135 ember találkozzon valódi alternatívával, olyan emberrel, aki morálisan és minden tekintetben alkalmas arra, hogy valódi köztársasági elnök legyen”.

Nem asszisztálnak ahhoz, hogy újabb aláírógépet ültessenek a Sándor-palotába

A DK, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd vezetői hétfőn ültek le tárgyalni, ahol a Telex információi szerint eldőlt: nem állítanak közös ellenzéki köztársaságielnök-jelöltet.

A Momentum vezetése hétfő délután döntött arról, hogy a párt nem vesz részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában.

„Az állampártnak háromból kettő köztársasági elnöke megbukott, mi pedig nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy újabb aláírógépet ültessenek a Sándor-palotába”

– írták a hétfői közleményükben.

Gyurcsány Ferenc is arról beszélt pár órával később az ATV-ben, hogy a DK elviekben áll szemben azzal, hogy ez a parlament válasszon elnököt, ezért nem vesznek részt a parlamenti jelölésben. „Semmilyen módon nem veszünk részt, illegitimnek tekintjük ezt a parlamentet államfőválasztás ügyében” – jelentette ki a DK elnöke.

Ha a DK és a Momentum kimarad a jelölési folyamatból, és képviselői még az aláírásukat sem adják valamely párt jelöltjéhez, akkor biztosan nem lesz kihívója a kormánypárti államfőjelöltnek.

„Mivel ebben a rendszerben az ellenzék csak közösen tudna alternatív ellenjelöltet állítani, ezért az MSZP ezen pártok döntését tudomásul veszi” – írta az MSZP szerdai közleményében Kunhalmi Ágnes, a párt társelnöke. A Telexnek később megerősítette, hogy az MSZP sem vesz részt a jelölési folyamatban, ha nem lesz közös ellenzéki jelölt. Kunhalmi szerint nem szabad most az ellenzéknek államfőjelölti castingba belemennie. „Minden, ami közös, erőt mutat. Minden, ami vitát szül, az a Fidesszel szemben gyengít mindannyiunkat” – mondta.

„A DK és a Momentum most eldobta azt a lehetőséget, hogy az ellenzéki jelölt egy parlamenti beszédben elmondhassa, az ellenzék milyen Magyarországban gondolkodik”

– tette hozzá.

A Párbeszéd-Zöldek is azt válaszolta szerdán lapunk megkeresésére, hogy a parlamenti jelölésben több párthoz hasonlóan nem vesznek részt, „az ugyanis a Fidesz rendszerében működik, az pedig, mint ahogy láttuk már kétszer: Novák Katalin és Schmitt Pál esetében, csúfosan megbukott”.

A Párbeszéd a többi ellenzéki párthoz hasonlóan a közvetlen köztársaságielnök-választást támogatja. Szerintük azonban „a jelenlegi történelmi időkben nem elegendő a puszta rendszerkritika, az »Orbán, takarodj!« szólamok”, hanem valódi alternatívát kell kínálni „a züllöttséggel szemben”. A párt ezért jelentette be Kaltenbach Jenő indítását, ha megvalósul a közvetlen köztársaságielnök-választás.

A Jobbik-Konzervatívok szintén azt erősítette meg lapunknak, hogy nem szeretnének „ebben a »mi őt jelöljük, ti őt jelölitek, ők őt jelölik« szemfényvesztő színjátékban részt venni”. Elérkezett szerintük az ideje, hogy „nemzetünk tagjai, a magyar emberek közvetlenül válasszanak köztársasági elnököt, aki ezáltal valóban meg tudja testesíteni a nemzet egységét”.

Ungár Péter arról írt Facebook-oldalán, hogy az LMP is a közvetlen elnökválasztást támogatja, de tudják, hogy ennek most nincs realitása. Ezért azon kell dolgozni szerintük, hogy „olyan köztársasági elnöke legyen Magyarországnak, aki őrzi, és nem szétfeszíti a nemzeti közös pontjainkat”. Az LMP társelnöke szerdán Hack Pétert ajánlotta az országgyűlés frakcióinak figyelmébe, hogy

„közös jelölésével a nemzet egységét megtestesítő, a jogállamot és az alkotmányos rendszert őrző köztársasági elnökünk legyen”.

„Biztos vagyok abban, hogy Dr. Hack Péter a legalkalmasabb jelölt köztársasági elnöknek” – fogalmazott Ungár. Szerdán levelet ír minden a kormánypárti és ellenzéki frakcióvezetőnek is, és bízik abban, hogy képviselőtársai „felismerve a politikai válság mélységét, a jelenlegi helyzetben az intézmény és az ország iránti felelősségük tudatában hozzák meg ezt a döntést, és nem részérdekek alapján.”

Kormánypárti oldalon több lehetséges államfőjelölt neve is felmerült az elmúlt napokban. Már Novák lemondása előtt elkezdték mérni Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter népszerűségét, de Trócsányi László EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter; Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter; Stumpf István volt alkotmánybíró és miniszter; valamint Merkely Béla, a SOTE rektora is ott lehet a potenciális jelöltek között. Sőt, a legfrissebb hírek szerint már Maróth Miklós, a Magyar Kutatási Hálózat elnökének a neve is a kalapban van.