Arról vitázott a KDNP és a Jobbik képviselője, hogy kinek van több köze a KISZ-titkárokhoz

– Hirtelen hátra kellett néznem, hogy van-e itt valami baloldali politikus mögöttem, mert államtitkár úr ide mutattál, hogy a baloldal. Meg kellett néznem, hogy nincs-e esetleg egy DK-s vagy MSZP-s a hátam mögött. (…) Nem tekintem magam baloldali szereplőnek.
– Akkor miért egy baloldali listán indultál a választáson?
– Az egy ellenzéki lista volt.

A programterv szerint az oktatásról és az egészségügyről vitázott volna Rétvári Bence KDNP-s képviselő, a Belügyminisztérium államtitkára és Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője a Tranzit Fesztiválon szombat este. Alig kezdtek azonban bele abba a kérdésbe, hogy jó döntés volt-e az oktatás központosítása, az iskolák államosítása, Rétvári előkapta a Gyurcsány-kártyát, és a baloldaliak közé sorolta a Jobbik politikusát. Később arról vitáztak, hogy kinek van több köze a KISZ-titkárokhoz, ki akar kilépni az unióból, és ki a migrációpárti.

Az iskola egy migránsintegráló intézménnyé vált Nyugat-Európában

Lukács László abban egyetértett a Belügyminisztérium államtitkárával, hogy a kormánynak 2010 után be kellett avatkoznia az oktatásba és az egészségügybe a területi egyenlőtlenségek miatt, ám szerinte az önkormányzatok fenntartásában kellett volna hagyni az intézményeket az állami szerepvállalás mellett. „Nem a központosítás szerintem a megoldás, hanem a jó és jó ütemű központi beavatkozás, úgy, hogy az önkormányzatoknak, a helyi közösségeknek sokkal nagyobb teret adunk ebben” – fogalmazott a Jobbik frakcióvezetője.

„Húsz évig nem működött ez a modell – reagált Rétvári Bence. – A magyar ellenzéknek, baloldalnak annyi a politikája, hogy valamit a kormány tesz, akkor azt mondja, hogy nem, ellenzem, nem járulok hozzá, nem szavazom meg, csak azért se.” Ebben Gyurcsány Ferenc a legextrémebb az államtitkár szerint, a DK elnöke megy el a Fidesz-gyűlöletben a legmesszebb, de a többiek is követik, és verseny van a baloldalon.

Bármit is mond az ellenzék, a PISA-felmérések azt igazolják vissza, folytatta Rétvári, hogy csökkentek a területi különbségek az országban 2010 óta. Ráadásul nálunk még legalább történelmet és matematikát oktatnak a tanárok, míg Nyugat-Európában a migránsok integrálása és a kulturális különbségek csökkentése a pedagógusok feladata. Az államtitkár úgy tudja, hogy Nyugat-Európában már tolmácsot kell hívni a szülői értekezletre, mert a szülők egy része már nem is beszéli az adott ország nyelvét.

„Az iskola egy migránsintegráló intézménnyé vált, nem pedig tudást a gyerekeknek átadó intézménnyé”

– fogalmazott Rétvári, aki szerint ennek az lett következménye, hogy a világ tíz legjobb oktatási rendszere között már csak egy európai maradt.

A Jobbik politikusa szerint a rangsorokban mégis jobban szerepelnek a nyugat-európai középiskolák és egyetemek, és rengeteg magyar diák megy külföldre tanulni, mert ott jobbak a körülmények és a lehetőségek.

„Mert az unióban kettős mérce van” – vágott vissza Rétvári. A legnagyobb uniós támogatásokat és kutatási-innovációs projekteket a nyugat-európai egyetemek kapják meg, a többiek maximum „alvállalkozók” lehetnek a konzorciumokban. „Ez egy felháborító tendencia, (…) az uniós döntéshozóknak nagyon maguk fele nyúl a keze” – fogalmazott a KDNP-s politikus.

Rétvári szerint az Európai Unióban nem hajlandóak figyelembe venni a véleményünket, mint ahogy a történelmi sebekben is kettős mérce érvényesül.

„A holokauszt sebe közös seb, de a kommunizmus által okozott seb az nekik nem seb. A Heinekenen nézzük a vörös csillagot, mert nem hajlandóak leszedni, és Brüsszelben azt kapjuk meg mindig, hogy az csak egy munkásmozgalmi jelkép, mi baja van ezzel a kelet-európaiaknak.”

Lukács abban egyetértett a kormánypárti politikussal, hogy lehet kritizálni a nyugat-európai döntéshozatalt és intézményeket, de szerinte nem jó út, ha a kormány mindent felrúg és bezár. „A miniszterelnök mostani habitusa és hozzáállása inkább árt annak, ami a normális rendezés lenne” – mondta a befagyasztott uniós forrásokról a Jobbik képviselője. Szerinte sokkal könnyebb lenne megállapodni az Európai Bizottsággal, ha Orbán nem ultimátumokkal menne tárgyalni Brüsszelbe, és a kormány változtatna a kommunikációján.

Kinek van több köze a KISZ-titkárokhoz?

Lukács László György szerint egy normális középutat kellene találni a kilépéspártiság és az Európai Egyesült Államok koncepciója között.

„A kormány nagyon világosan – bár tagadja – azon az úton jár, hogy inkább a kilépés felé lendítené a szekeret”

– jelentette ki a jobbikos képviselő, amire azonnal reagált Rétvári: „Egyetlenegy párt volt Magyarországon, amely a kilépést szorgalmazta: a Jobbik.” Az államtitkár azt is felidézte, hogy a Jobbik égetett uniós zászlót, és a Jobbiknak volt a jelszava, hogy „tagok legyünk, vagy szabadok”. Ehhez képest mostanra eljutottak oda, hogy a párt EP-képviselője és elnöke, Gyöngyösi Márton minden javaslatot megszavaz Brüsszelben.

Az a régi Jobbik volt – jegyezte meg Lukács. „A Fidesz volt az, aki egy liberális krédóból érkezett, és ehhez képest foglalt el helyet (…) a jobboldali téren, bár sokszor a politikájában inkább baloldali ideákat követ.” A Jobbik politikusa szerint sokkal könnyebb a radikális jobboldali gondolkodásból egy jobbközép gondolkodásra váltani, mint a liberális oldalról megérkezni az európai szélsőjobbhoz.

Rétvári felidézte, hogy a Jobbik jött létre azzal a céllal, hogy kiszorítsa a kommunista állampártot és a liberális szövetségeseit a parlamentből, majd 2022-ben közös listán indult Gyurcsány Ferenccel, „a szocialista állampárt velünk élő dinoszauruszával” és a Momentummal.

„Az a helyzet, hogy a Fidesz foglalt volt. A KISZ-titkárok tekintetében, a Fideszben legalább annyian voltak. Érzem a sértettséget, hogy nem a Fidesszel indultunk egy listán. Akkor is ugyanez a vád megfogalmazódhatott volna”

– reagált Lukács, és arról beszélt, emlékszik, hogy Karcagon melyik KISZ-titkárból lett fideszes.

Rétvári szerint a Fidesz álláspontja az alapításkor és most is ugyanaz. „Akkor Magyarország szuverenitását, szabadságát nyilván a Szovjetunióval szemben kellett kivívni és megvédeni – fogalmazott Rétvári –, most pedig többféle, elsősorban brüsszeli nyomás van, amelyik szintén Magyarország szuverenitását korlátozná. Mi azt mondjuk, hogy senki nem tud jobban a magyarok ügyeiről dönteni, mint a magyarok.”

Ki a migrációpárti?

Miután alaposan kivesézték a képviselők, hogy kinek mi köze a kommunistákhoz, jött az a kérdés, hogy ki a migrációpárti. Rétvári szerint a Jobbik, mert Gyöngyösi minden migrációpárti javaslatot megszavaz Brüsszelben, a Jobbik korábban támadta a déli határkerítést, és mára „belesimult a migrációpárti baloldalba”.

Lukács erre úgy reagált, hogy a Jobbik már 2014-ben szorgalmazta a határkerítést, amikor a magyar kormány még nem tartotta azt szükségesnek. De nem csak ebben lát fordulatot a Fidesznél. Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy sem munka, sem bevándorlás céljából nem jöhetnek Magyarországra migránsok, most pedig egy nyár elején elfogadott törvénymódosítással „tömegével érkeznek a migránsmunkások Magyarországra”.

A Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy pártja egyetért a kormány korábbi jelszavaival: „aki Magyarországra jön, nem veheti el a magyarok munkáját”, „aki Magyarországra jön, tiszteletben kell tartania a magyarok kultúráját”. Az ősz pedig leginkább arról fog szólni szerinte, hogy a miniszterelnök ki merje mondani, hogy „Magyarországra migráns munkás nem jöhet”.

Utoljára Márki-Zay Péter próbálkozott azzal, hogy bebizonyítsa, a kormány migrációpárti – válaszolta Rétvári, és arról beszélt, ketté kell választani a bevándorlókat és a vendégmunkásokat. Illegális bevándorlókat nem engednek az országba, a vendégmunkásokra pedig szigorú szabályok vonatkoznak. Lukács szerint az illegális migrációról ugyanúgy gondolkodik a Jobbik, mint a Fidesz, csak a migráns vendégmunkások tekintetében pártja sokkal radikálisabb.

A Tranzit Fesztivál Tusványos mellett a Fidesz meghatározó politikai rendezvénye lett az elmúlt években. Gyakorlatilag az egyetlen hely maradt, ahol a Fidesz politikusai hajlandók vitázni az ellenzékkel. Épp ezért szerettünk volna személyesen is részt venni a rendezvényen, regisztrációnkat azzal utasította el a szervező Kommentár Alapítvány, hogy a Tranziton médiapartnerekkel dolgoznak, és csak ők regisztrálhatnak. A vitákat a Tranzit Facebook-oldalán közvetítették élőben, de például Rogán Antal előadását sehol nem lehetett követni.

Pénteken Gulyás Gergely és Márki-Zay Péter vitázott, majd Orbán Viktor beszélgetett a megafonos Bohár Dániellel. Szombat délelőtt pedig Szijjártó Péter lépett fel a fesztiválon, délután Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő a momentumos Tompos Mártonnal vitázott, majd Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a momentumos Bedő Dáviddal ült egy asztalhoz. A két nap alatt több vitáról és megszólalásról is írtunk, ezeket itt tudja elolvasni.