Szijjártó: Öt-hat kilométerre lakunk a Samsung gödi gyárától, és még itt vagyok

Azért jó, sőt, azért kell Kínával együttműködni, mert Kína most már feljött a második helyre a világ gazdasági ranglétráján, és „nem úgy van az, hogy aki felszállóágban van, azzal a lehető legszorosabb kapcsolatra kéne törekedni? Mert akkor húz magával?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter az ország legfideszesebb fesztiválján, a Tihanyban tartott Tranziton, miközben a köztévés szerkesztőből bikatenyésztővé lett Bende Balázs figyelte őt az első sorokból.

A külügyminiszter „Kelet és nyugat között – A magyar külpolitikai mozgástér” címmel tartott előadást, és rögtön meg is válaszolta saját magának, miért is jó szerinte ez az együttműködés. Először is: az európai országok és Kína között évente 800 milliárd eurót meghaladó kereskedelmi forgalom van, és ennek szétvágása egész egyszerűen KO lenne, márpedig az európai vezetők szerinte efelé kacsintgatnak.

De itt jön képbe Magyarország, ami ezzel az „európai balfékséggel” szembemenve a következő években majd „rakétasebességgel tud kilőni”, az európai gazdaságokhoz képest is. Méghozzá az autóiparon keresztül.

Na nem a hagyományos autóiparon keresztül, mert az kihalóban van, hanem az elektromoson keresztül. Amikhez meg akkumulátorgyárak kellenek, hiszen „az elektromos autók elektromos akkumulátorokkal működnek. Anélkül lovaskocsik” – poénkodott Szijjártó, ez pedig kisebb nevetést váltott ki a közönségből.

A külügyminiszter ezután levezette, hogy az elektromos autókat nyugat-európai vállalatok állítják elő, a keleti vállalatok meg a hozzájuk szükséges akkumulátorokat. „Ma a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó vállalata keleti. Tehát, mi történt? Sikerült az európai politikai döntésekkel előállítani egy olyan helyzetet, ami még soha nem volt, vagyis hogy az európai gazdasági stratégia teljes egészében ki van szolgáltatva, és teljes egészében függővé vált a keleti beszállításoknak. Szeretjük, nem szeretjük, ez van”, mondta Szijjártó, aki szerint most jött el Magyarország ideje, hiszen

„kelet és nyugat találkozási pontjává tudtunk válni. Ez jelenti az életbiztosítást Magyarország számára, garanciát arra, hogy a következő években Magyarország győztese lesz annak a nagy világgazdasági átalakulásnak, amit az autóipar diktál”.

A magyar kormány a politikájával szerinte Magyarországot „a keleti beruházások elsőszámú beruházási célpontjává” tette, és így lett ma Magyarországé a világ negyedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó kapacitása. De amint befejeződnek a már folyamatban lévő beruházások, Kína után Magyarország lesz a második, és ez jelenti szerinte a garanciát arra, hogy Magyarország gazdasága növekedési pályán marad a következő években is.

„Ugyanis ez már egy olyan zsák… egyirányú utca, amiben nem lehet visszafordulni. Nincs olyan, hogy azt mondják, jó, akkor most mégsem lesz elektromos stratégia, mert már túl sok érdek van benne”, fejtegette tovább a gondolatait Szijjártó, aki végül a saját példáján keresztül próbálta bemutatni, hogy egyáltalán nem baj az, hogy az akkumulátorgyárak már gombaként nőnek ki a magyar földből. Mert például ő Győrben nőtt fel, és tisztán emlékszik, „ha valaki köhögött egyet a városban, a doki véleménye rögtön az volt, hogy fölverte a port az Audi gyár építkezése, és légzési nehézségekkel küzdenek az emberek – ma meg mindenki büszke arra, hogy ott az Audi”. Manapság pedig „5-6 kilométerre lakunk a Samsung gödi gyárától, és még itt vagyok”.

A Samgung gödi akkumulátorgyárából egyébként januárban fehér hab lepte el az utcákat, tavaly pedig mérgező anyagokat találtak a gödi talajvízben.

A magyar politika nagyon szuverén

Kiderült az is, Orbán Viktor 2014-ben hogyan indította útjára Szijjártót, amikor kinevezte külügyminiszternek. „Péter, csinálj magyar külpolitikát”, mondta neki a miniszterelnök, és szerinte „ez volt az útravaló, ami mindig, minden időben, minden körülmények között érvényes. A magyar külpolitika tehát magyar, a magyar külpolitika szuverén”.

Sőt, ennél még tovább ment: a magyar „a legszuverénebb külpolitika Európában”, hiszen a többiek még a legfontosabb kérdésekben is megfelelési kényszerrel élnek a nagyobb hatalmak felé, „jóakaratot, dicséretet, buksisimogatást akarnak kivívni” tőlük, de nem úgy a magyar kormány.

Mekkora a magyar külpolitikai mozgástér? – tette fel az újabb kérdést Szijjártó, majd ezt is megválaszolta: „Széles.” A külügyminiszter szerint bár a földrajzi elhelyezkedés korlátozhatja ezt a mozgásteret, ennél sokkal nagyobb hatása van annak, hogy „mi mit akarunk, mi a mi célunk. És képesek és bátrak vagyunk-e úgy megfogalmazni ezt a célt, hogy arra csak a saját nézőpontunkból tekintsünk”. A magyar külpolitikának pedig nem lehet más célja, mint a magyar érdekek érvényesítése.

Szijjártó szerint ugyanakkor ez azért egy bátor célkitűzés, hiszen sok külső erő akadályozná Magyarországot ebben, de „minden minket korlátozó tényezőt szétfeszítő adottsággal rendelkezünk. Ez pedig az, hogy a magyar külpolitikának van a legnagyobb legitimációja az európai külpolitikák közül”, hiszen bezsákolták a negyedik kétharmadjukat is 2022-ben, más európai kormánynak pedig nincs ekkora legitimációja, mint nekik.

Az USA belehajszolta Európát a versenybe

Szijjártó szerint a magyar kormány, ami „konzervatív, keresztény-demokrata, nemzeti érdekeket előtérbe helyező patrióta pályán van”, sikeres.

Miért sikeresek? Mert más másfél éve képesek kimaradni az orosz-ukrán háborúból, pedig rajtuk van az egész világ nyomása. A külügyminiszter szerint Európa a háború globalizációjának irányába ment el a lokalizáció helyett, pedig az európai emberek nem akarnak háborúzni, csak „néhány európai politikus van háborús pszichózisban”. Elismételte a kormány narratíváját, hogy persze, tudják, ki az agresszor (bár az oroszokat vagy Putyint név szerint nem említette), de „ebben a háborúban senki sem értünk harcol, hanem mindenki magáért harcol”.

Szijjártó ezután azt mondta, „az USA belehajszolta Európát abba a versenybe, hogy ki mennyit segít Ukrajnának: egy katonai segítségnyújtási versenybe”, ezzel pedig „szó szerint Európát romboljuk”. Szerinte Európa az ellenállás helyett „elfogadta ezt a provokációt”, az amerikaiak meg most azon mosolyognak, hogy mi hozzájuk képest hányadát tudjuk szállítani a fegyvereknek.

A magyarok pedig közben speciális helyzetben vannak: egyrészt Ukrajna szomszédjai, másrészt magyarok is meghalnak a háborúban. Ebben a helyzetben pedig „a morálisan egyetlen tartható álláspont: a háborúnak ebben a percben kell véget érnie”, ismételte el sokadszorra a kormány narratíváját.

Ezután az Oroszország ellen hozott szankciókat is ekézte: „a szankciók politikája megbukott. És kérdés, hogy az azt szorgalmazó politikusokkal mi van? Mert a logikus gondolkodás az, hogy nekik meg kell bukni, mert valakinek viselni kell a felelősséget”. A szankciók ugyanis Szijjártó szerint nem kényszerítették térdre az oroszokat, ez „barokkos és költői túlzás lenne”, és a háborúnak sincs még vége. Szijjártó arra jutott, hogy „a világon már mindenhol kiröhögik az európai szankciós politikát”.

A Tranzit egyébként nem egy fesztiváljellegű esemény, inkább politikusok vitáznak rajta vagy tartanak előadásokat. A Telex személyesen is ott akart lenni az eseményen, meg is próbáltunk regisztrálni rá, de azt a választ kaptuk, hogy „a Tranziton médiapartnerekkel dolgozunk, regisztrációt csak nekik tudunk biztosítani”. Ez azt jelenti, hogy a Hír Tv-n lehet értesülni arról, mi hangzott el ott, de a kormánypárti és ellenzéki garázsvitákat a fesztivál Facebook-oldalán élőben is közvetítik – köztük például azt, amin Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester vitázott ide-oda guruló pénzekről, kínai vakcináról és Kaleta Gáborról, miközben igazi presztízsvendég hallgatta őket az első sorból: a már fideszes Győzike.

Szijjártóval ellentétben pénteken Rogán Antal szigorúan zárt körben beszélt a háborúról és békéről. Utána pedig Orbán Viktor fejtegette a gondolatait például arról, hogy a tervei megvannak, de ezekhez még kell tíz év.