Rendhagyó módon levelet küldött a bíróknak a Fővárosi Törvényszék elnöke a közelgő küldöttválasztás előtt
2023. augusztus 23. – 11:13
Szeptember 25-re összbírói értekezletet hívott össze Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke, amelyen az FT bírói titkos, többségi szavazással döntenek, hogy kik képviseljék a fővárost a következő Országos Bírói Tanácsot (OBT) megválasztó küldöttértekezleten, írja a 444.hu. A laphoz eljutott iratban Tatár-Kis a helyetteseit, a kollégiumvezetőket és a kerületi bíróságok elnökeit arra is megkérte, hogy saját szervezeti egységükben „bírói tanácskozás keretében” biztosítsanak lehetőséget a jelöltállításra.
A lap szerint az FT elnökének felhívása rendhagyó, mert az összbírói értekezletet megelőző bírói tanácskozások megtartásának nincs törvényi alapja. „A bírósági rendszer hatalmi egyensúlyának épp az a biztosítéka, hogy a bíróságok kívülről kinevezett igazgatási vezetését a bírák közül szabadon jelölt és általuk titkosan megválasztott tagokból álló OBT ellenőrzi” – írja a lap. Ezért megkérdezték Tatár-Kis Pétert, hogy miért kezdeményezte a bírói tanácskozást, amire az FT sajtóosztálya ezt válaszolta:
a tanácskozás „csupán (!) lehetőséget biztosít a jelöltállítással kapcsolatos konzultációra!”, és a tanácskozásokat a FT „speciális szervezeti felépítése” indokolja.
Arra a kérdésre, hogy nem fenyegetik-e a felülről kezdeményezett tanácskozások a küldöttválasztás titkos és demokratikus jellegét, az FT azt válaszolta, hogy „az előzetes konzultáció” azt a cél szolgálja, hogy „egy-egy szervezeti egység mint közösség tudjon dönteni arról, hogy az adott kollektíva kit/kiket látna szívesen a jelölti pozícióban”, „egy-egy szervezeti közösség megtalálja az általa legalkalmasabbnak ítélt jelölte(ke)t”.
Az Országos Bírói Tanács mandátuma januárban lejár, ezért választanak a bírók szeptemberben új küldötteket, azok pedig maguk közül új OBT-t. A 444 szerint Tatár-Kis levele azt jelenti, hogy megkezdődött a harc a bíróságokért.
A Telex tavaly szeptemberben készített interjút az OBT elnökével és szóvivőjével, amelyben a testület és az OBH viszonyáról is részletesen beszéltek.
Korábban a Telexen is írtunk arról, hogy az Amnesty International civil jogvédő szervezet korábbi jelentése szerint továbbra is dermesztő légkör uralkodik a magyar bíróságokon, Handó Tünde 2019-es távozásával nem oldódott meg minden probléma: a bírósági vezetők ellen indított vizsgálatok következetlensége csorbította az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát.
Az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentésében Magyarországgal kapcsolatban azt állapították meg, hogy az alsóbb szintű bíróságok tekintetében aggodalomra ad okot az ügyelosztás átláthatóságának hiánya.
Az igazságszolgáltatás függetlensége az egyik olyan szupermérföldkő, amihez az Európai Bizottság köti az uniós pénzek kifizetését. Az egyik ilyen követelés, hogy erősítsék meg a bírák önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) hatásköreit az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szemben. Az uniós tagállamok végrehajtási határozata szerint az OBH elnöke feletti érdemi ellenőrzés „várhatóan csökkenti a bíróságok központi igazgatásában az önkényes döntések lehetőségét” többek között a bírói kinevezéseknél, így megerősíti a függetlenségüket.
A javaslat jogi személyiséggel ruházza fel az OBT-t (azaz köthet szerződéseket), megnyitja a hatáskörei védelméhez az alkotmánybírósági utat, valamint kiterjeszti az
egyetértési és kötelező véleményadási jogát. Az igazságügyi reformról itt írtunk bővebben.
