Amnesty: Továbbra is dermesztő légkör uralkodik a magyar bíróságokon

2021. február 22. – 08:44

frissítve

Amnesty: Továbbra is dermesztő légkör uralkodik a magyar bíróságokon
Handó Tünde utódja, Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jelenlegi elnöke az OBH 2019-es tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. február 16-án Fotó: MTI/Soós Lajos

Másolás

Vágólapra másolva

A civil jogvédő szervezet friss jelentése a bírói függetlenség védelmében szükséges törvénymódosításokat sürget, de az Országos Bírósági Hivatal (OBH) új elnökét is figyelmezteti, hogy Handó Tünde távozásával nem oldódott meg minden probléma: a bírósági vezetők ellen indított vizsgálatok következetlensége csorbította az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát.

Nem nyújtott megoldást, és nem hozott megnyugvást Senyei György kinevezése Handó Tünde korábbi posztjára, a magyar Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ellensúly nélküli bírósági igazgatási hatáskörei továbbra is veszélyeztetik a bíróság függetlenségét és a jogállamiságot az országban – állapítja meg az Amnesty International Magyarország legfrissebb, a magyar bíróságok helyzetét viszgáló jelentése.

A civil jogvédők emlékeztetnek arra, hogy noha az európai intézmények többször felszólították a magyar kormányt, hogy ellensúlyozza az OBH elnökének a bírósági vezetők kinevezésére és más felhatalmazásokra vonatkozó hatásköreit, valamint hogy erősítse meg az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) a mindenkori OBH-elnök ellenőrzésére irányuló jelenleg gyenge hatáskörét, ez idáig nem történt meg. Noha a jelentés külön foglalkozott azzal is, hogy az OBH 2019 végén megválasztott új elnöke eddig nem élt vissza hatalmával a bírósági vezetők kinevezését illetően, a vonatkozó szabályozás nem szolgál elegendő rendszerszintű garanciával a visszaélések ellen. 2020-ban ugyan javult, vagy inkább nyugvópontra került az OBH elnöke és az OBT közötti viszony, de a megkérdezett bírók hangulata, és a korábbi ügyek nem megnyugtató húzódása mindenképpen a vonatkozó szabályok rendezését tenné lehetővé ahhoz, hogy a magyar bírósági rendszer nemzetközi szinten is állja a vizsgálatokat.

Az Amnesty olyan konkrét történéseket is megvizsgált, mint hogy 2020 októberében a magyar Országgyűlés megválasztotta a Kúria új elnökét, akinek jelölését és kinevezését két közelmúltban elfogadott, egyesek szerint személyre szabott törvény tette lehetővé. Arra jutottak:

Néhány pozitív fejlemény ellenére a bíróságok légköre és a dermesztő hatás jelenléte továbbra is problémákat vet fel

– írja a jelentés, amely részletesen is betekintést nyújt a bíróságok aktuális állapotába, illetve a függetlenségük 2021 elején mérhető szintjébe. Az Amnesty International kutatása másodelemzésen és egy nem reprezentatív online kérdőíven alapszik, amelyet 2020. június és július között 18 magyar bíró töltött ki.

A jelentés legfontosabb megállapításai, hogy:

  • az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ellensúly nélküli bírósági igazgatási hatásköre továbbra is veszélyezteti a bíróságok függetlenségét. Noha az Európai Bizottság, az Európa Tanács Velencei Bizottsága, valamint az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa többször felszólította a magyar kormányt, hogy ellensúlyozza az OBH elnökének bírósági vezetők kinevezésére és más jogosítványaira vonatkozó hatáskörét, erre mostanáig nem került sor.
  • Az OBH korábbi elnökét komoly kritikák érték, miszerint a hatalmával visszaélve nevezett ki bírósági elnököket és más bírósági vezetőket. 2019. december 10-e óta az OBH új elnöke Senyei György Barna. Az Amnesty International kutatása alapján az OBH elnöke 2020-ban jogszerűen nevezte ki a bírósági elnököket, ám a civil jogvédő szervezet úgy véli, hogy a vonatkozó szabályozás nem szolgál elegendő rendszerszintű garanciával az OBH elnökének hatalmi visszaélései ellen.
  • Az Országos Bírói Tanács (OBT) egy bírói önkormányzati szerv, amelyet a bírói kar által választott bírák alkotnak. Ez a szervezet az OBH irányítási hatáskörét ellensúlyozó fő intézmény. Az OBT hatásköre továbbra is gyenge, és ennélfogva meg kellene erősíteni, ahogyan azt az Európai Unió Tanácsa és a Velencei Bizottság is ajánlotta már. A törvények megváltoztatása nélkül az OBT nem képes alkotmányos szerepét betölteni.
  • 2018 és 2019 között alkotmányos válság alakult ki, amikor az OBH elnöke megkérdőjelezte a mai OBT legitimitását. 2020-ban a két szervezet közötti kommunikációban és az egész helyzetben javulást történt, hiszen az OBH új elnöke elfogadta az OBT legitimitását, 2020 júliusában viszont további OBT-tagokat választottak a korábban lemondott tagok helyére. Ugyanakkor a kapcsolat továbbra is problémás, például továbbra sem biztosítanak az OBT-tagoknak bírósági titkárokat, az OBT irodájának pedig nincsen saját titkára, így az nem rendelkezik a munkája hatékony ellátásához szükséges erőforrásokkal. Az OBT még mindig nem kapott hozzáférést, hogy a hivatalos bírósági honlapon megjelenhessen.

A jelentés emlékeztet arra, hogy a magyar Országgyűlés két igazságügyi változtatást fogadott el 2019-ben és 2020-ban, amelyek együttesen lehetővé tették, hogy a Kúria potenciális elnökjelöltjei szélesebb körből kerüljenek ki, és megnövelte a köztársasági elnök jelöltállítási lehetőségeit a bírói karral szemben. 2020 októberében a magyar Országgyűlés Varga Zsolt Andrást választotta a Kúria elnökévé. Véleményében az OBT nem támogatta Varga Zs. megválasztását, mivel korábban a rendes bírósági szervezetrendszerben nem dolgozott – tehát sosem volt tárgyalóteremben ítélkező bíró –, és a megválasztását lehetővé tevő két törvényt az OBT véleménye szerint a személyére szabták.

Varga Zsolt András Kúria-elnökké történt megválasztásának körülményei komoly aggályokat vetnek fel az Amnesty friss jelentése szerint is. Varga Zs. a fotón már a legfelsőbb bírói fórum 2019-es tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. február 16-án Fotó: MTI/Soós Lajos

Ráadásul 2020-ban folytatódtak a magyar igazságszolgáltatás ellen irányuló politikai és médiatámadások, amelyek negatívan befolyásolták az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az OBH elnöke és más bírósági vezetők ezalatt túlnyomórészt hallgattak, hozzájárulva ezzel az igazságszolgáltatás elleni támadások által okozott, a bíróságokon uralkodó dermesztő légkörhöz, aminek következtében az egyszerű bírák tartanak a bíróságokat érintő véleményük és álláspontjuk szabad megfogalmazásától, mivel félnek a munkahelyi vagy a nyilvánosságbeli retorzióktól.

Ráadásul – mint az Amnesty emlékeztet – az OBH elnöke nem támogatta a bírákat abban, hogy bármilyen ügyben véleményüket nyilvánosan elmondják. Az EJEB ítéleteinek végrehajtásával kapcsolatosan az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága úgy véli, hogy „fennállnak a Bíróság aggályai a bírák véleménynyilvánítási szabadságával kapcsolatos ”dermesztő légkör„ miatt, amelyet az ezen ügyekben előforduló szabályszegések eredményeztek”, és felszólította a magyar kormányt, hogy mutasson be akciótervet, illetve intézkedjen ezen területen, ideértve a bírókat az indokolatlan beavatkozásoktól védő garanciák és biztosítékok létrehozását.

Az Amnesty International mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy hatékony intézkedések nélkül a dermesztő légkör továbbra is aláássa a magyar igazságszolgáltatást, amiről – sőt, a szervezten belül uralkodó eseményekről – a bírák kényszerűen hallgatnak, hiszen az OBH-elnök szabályzata (az úgynevezett Integritási Szabályzat) továbbra is

„szükségtelenül korlátozza a bírák véleménynyilvánítási szabadságát.”

Az Amnesty-jelentés ráadásul azt is egyértelművé tette, hogy

„a bírósági vezetők ellen, az OBH elnöke által indított vizsgálatok következetlensége csorbította az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát. Hasonló következetlenségek merülnek fel, amikor nyilvános média- és politikai támadások érik a bíróságokat és a bírákat, mivel az OBH elnöke néhány politikaiszereplővel szemben felszólalt a bíróságok védelmében, azonban másokkal szemben elmulasztotta ezt, ami miatt kétségessé vált a hivatal pártatlansága.”

Eközben pedig arra is emlékeztetett, hogy bírói függetlenséggel kapcsolatban aggasztó, hogy az igazságszolgáltatás egy másik kulcsfiguráját, a Kúria elnökét a magyar Országgyűlés ad hoc törvényalkotás segítségével és minden nemű bírói tapasztalat megléte nélkül választotta meg. Mindezek nyomán a szervezet konkrét, a törvényes függetlenségi garanciák megerősítésére, a nemzetközi normáknak való összhang érdekében szükséges módosításokra tett konkrét ajánlásokat a kormánynak. az OBH-elnök Senyei Györgynek pedig – a többi között – arra, hogy

„a magyar igazságszolgáltatás vélt függetlenségének és pártatlanságának megőrzése érdekében tartózkodjon a bírósági vezetők és bírák ellen indított, nyomásgyakorlásként használt vizsgálatoktól, és kizárólag tényeken és a kapcsolódó jogszabályokon alapuló vizsgálatokat indítson.”

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>