Jogállamisági jelentés: egyedül a korrupcióellenességben történt előrelépés itthon, minden más továbbra is problémás

Magyarországra vonatkozóan is megfogalmazta az ajánlásait az Európai Bizottság a negyedik jogállamisági jelentésében, amely áttekinti a jogállamiság helyzetét az egyes tagállamokban.

Bár egyes uniós tagállamok esetében továbbra is állnak fenn aggályok a jogállamisággal kapcsolatban, a jelentésről elmondható, hogy a helyzet javítására irányuló reformok fő hajtóerejévé vált. A tavalyi ajánlások 65 százaléka teljesült részben vagy egészben – már az összes országra, nem Magyarországra vonatkoztatva. Ez azt mutatja, hogy a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek az előző évi ajánlások utánkövetése érdekében. Mivel a jogállamisági keret javítását célzó reformok időigényesek, ez jelentős fejlődést jelent mindössze egy év alatt. Ugyanakkor néhány tagállam tekintetében továbbra is rendszerszintű aggályok állnak fenn.

A ma közzétett dokumentumcsomag részei: az EU egészére jellemző helyzetet bemutató közlemény, valamint 27 országfejezet, amelyek az egyes tagállamokban 2022 júliusa óta bekövetkezett jelentős fejleményeket tekintik át. A jelentés tartalmazza továbbá a tavalyi ajánlások értékelését, és ismét konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára.

A jelentés a következő négy fő témát tekinti át: nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, korrupcióellenes keretrendszer, médiapluralizmus, valamint egyéb intézményi fékek és ellensúlyok.

A jelentés Magyarországra vonatkozó főbb megállapításai:

• Az országban elfogadtak jogalkotási reformokat, amelyek célja a tavalyi jogállamisági jelentésben foglalt, igazságszolgáltatással kapcsolatos ajánlások, a Tanács által az európai szemeszter keretében kiadott releváns országspecifikus ajánlások és a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt kapcsolódó kötelezettségvállalások, valamint az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, az Európai Parlament által kezdeményezett eljárás keretében megfogalmazott egyes aggályok kezelése.
• Az alsóbb szintű bíróságok tekintetében aggodalomra ad okot az ügyelosztás átláthatóságának hiánya.
• Magyarország az uniós kondicionalitási eljárásra reagálva számos releváns korrupcióellenes reformot vezetett be, például új nemzeti korrupcióellenes stratégián dolgozik a 2023–2025 közötti időszakra vonatkozóan, és létrehozta az új Integritás Hatóságot az uniós források felhasználásának hatékonyab felügyelete érdekében.
• A vagyonnyilatkozatok kapcsán csak mérsékelt előrelépés történt.
• Nem vezettek be módosításokat a lobbitevékenység reformja és a forgóajtó-jelenség (azaz a vezető beosztású személyeknek a magán- és a közszféra közötti vándorlása) kezelése érdekében, és továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a politikai pártokat és a kampányfinanszírozást illetően.
• A korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt, a médiapluralizmust érintő különböző kihívások kezelése terén nem történt előrelépés.
• Aláásta a jogbiztonságot a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, valamint a kormány veszélyhelyzeti hatáskörének széles körű és elhúzódó alkalmazása, amely az egységes piacon működő vállalkozások működését is befolyásolja.
• Nem történtek lépések a továbbra is nyomás alatt álló civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok felszámolása érdekében.

A jelentésre reagálva a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt írta az MTI-nek: Brüsszel Magyarországot támadó újabb jelentése ismét megerősítette, hogy annak ellenére, hogy minden vállalást teljesítettünk és folyamatosan egyeztetünk az Európai Bizottsággal, mégis folytatódik a nyomásgyakorlás.

Úgy tartják, azért támadják Magyarországot, mert „nem állunk be a háborúpártiak sorába”. A közlemény szerint a magyar kormány nem akar „migránsgettókat”, visszautasítja a rezsicsökkentés eltörlését, illetve meg meri kérdezni az Európai Bizottságot arról, hogy hol van az a rengeteg pénz, amit Ukrajnának adtak. „Netán a magyarok pénzét adták oda?” – olvasható a KTK közleményében.

Az Alapjogokért Központ szerint az újabb brüsszeli „zsarolójelentés” célja háborúba sodorni Magyarországot, írja az MTI. Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerint a média helyzetével kapcsolatos aggályok azt mutatják, hogy az Unióban „nem tudnak kilépni abból a keretből, hogy szerintük csak az független, objektív, ami liberális”. Azt is mondta, hogy szerinte a jelentés egy háborús zsarolás, s az az oka, hogy az EU számára fogy az idő, jövőre európai parlamenti választások lesznek, új bizottság alakul, és még előtte szeretnének egyet szorítani Magyarországon. Igyekezniük kell, mert Magyarországot és a kormányfőt kemény fából faragták.