Önkormányzat: Nem építenek mélyfúrású kutat a debreceni CATL akkumulátorgyár szomszédságában
2023. augusztus 1. – 08:38
Frissítés 12:05-kor: A 24.hu cikke alapján azt írtuk korábban, hogy a kutat a debreceni Déli Ipari Parkban, a CATL akkumulátorgyár szomszédságában létesítenék. A Debreceni Önkormányzat a cikk megjelenése után azonban azt közölte a 24.hu-val, hogy egy betongyártó üzem üzemi tevékenységéhez kapcsolódóan nyújtottak be kútfúrási engedély iránti kérelmet. A Debreceni Vízmű Zrt. a kialakult gyakorlatnak megfelelően nem ad ilyen esetben hozzájáruló nyilatkozatot, a kérelmet a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelem elutasította.
Frissítés 15:05-kor:
A Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azt közölte, hogy „a katasztrófavédelem valamennyi hatósági, szakhatósági eljárása során a vonatkozó jogszabályok alapján jár el, ezért minden ezzel ellentétes állítást visszautasít. A valós információ a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján megtalálható.” A 35900/2306-9/2023. ált. számú döntést közzé is tették: a dokumentumban a vízjogi engedélyezési eljárás hivatalbóli megszüntetéséről hozott végzés olvasható.
Az egyik fő kérdés a Debrecenben épülő kínai CATL akkumulátorgyárral kapcsolatban hónapok óta az, hogy honnan tudják biztosítani a vizet. Az akkugyáraknak ugyanis rendkívül nagy vízigényük van, az Alföld pedig finoman szólva sem bővelkedik természetes vizekben. Orbán Viktor azt ígérte februárban a parlamentben, hogy senki sem veszélyezteti a vízvagyont, és a kormányzati szereplők rendre arról beszélnek, a debreceni üzem vízigényének nagy részét is úgynevezett szürkevízből, azaz nem teljesen megtisztított szennyvízből fedeznék.
Mindemellett úgy tűnik, más forrásból is igyekeznek vizet előteremteni. A 24.hu cikke szerint elindult egy mélyfúrású kút engedélyeztetési folyamata a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. Az önkormányzat – mint fentebb írtuk – a cikk megjelenése után közölte, hogy az akkugyárnak nincs köze a kútfúráshoz, és a Katasztrófavédelem elutasította a kérelmet.
„Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának, valamint a közvetett tulajdonában álló Debreceni Vízmű Zrt-nek, következetes álláspontja, hogy egyetlen ipari beruházáshoz kapcsolódóan sem járul hozzá olyan kút létesítéséhez, amely a debreceni ivóvízbázist elérheti. Az ipari létesítmények víz és szennyvíz igényének kielégítése kizárólag a Debreceni Vízmű által történhet, kontrollált, ellenőrzött körülmények között” – írta Facebook-oldalán Papp László, Debrecen polgármestere.
A 24.hu cikke szerint korábban egy vízvezeték-építéshez készült tanulmányban azt írták, hogy a CATL napi vízigénye csúcsidőben akár 60 ezer köbméterre is felugorhat, ami hozzáadódva a város lakossági fogyasztásához, megközelítené a debreceni kutak maximális teljesítményét. A tanulmányt februárban átírták, és ma már azt állítják, hogy a CATL-gyár vízigénye nagyságrendekkel kisebb lesz.
A lap szerint egy júniusban készült szakértői anyag arra jutott, hogy a Déli Ipari Parkba betelepülő három termelő üzem (kínai CATL, dél-koreai Ecopro Global Hungary Zrt., kínai Semcorp Hungary Kft.) várható vízfelhasználása a jelenleg tervezett formában jelentős vízellátási problémákat okozhat. Azzal számolnak, hogy a Déli Ipari Parkba települt vállalkozások együttes vízfogyasztása átlagosan napi 24 ezer köbméter lesz. A 60 ezer köbméteres lakossági fogyasztással együtt
ez erősen megközelíti az összes rendelkezésre álló vízkészletet.
Tavaly nyáron derült ki, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártójaként ismert kínai CATL (Contemporary Amperex Technology Limited) 200 hektárnyi területet vásárolt Debrecen közelében, hogy akkumulátorgyárat építsen. A gyár épületét Garancsi István cége húzhatja fel, az üzem infrastrukturális igényeinek kiszolgálására több százmilliárd forintot fordít a magyar állam, fejlesztik például a víziközművet és az átviteli hálózatot is. A debreceni akkumulátoripari fejlesztésekkel kapcsolatban komoly, de hatástalan helyi szintű tiltakozás érzékelhető. Múlt héten eldőlt, hogy nem lehet országos szintű népszavazást tartani a hazai akkumulátorgyár-beruházásokról.
Az egyre fontosabbá váló akkumulátoripar hazai helyzetével nemrég cikksorozatban foglalkoztunk, ennek harmadik részében írtunk arról is, milyen alacsony büntetéseket kapnak általában a szabályokra fittyet hányó ágazati szereplők.
- Az első részben a gazdasági oldalt mutattuk be;
- a második részben a technológiai oldalát jártuk körül, feltárva, hogy muszáj-e mérgezniük a gyáraknak.
- a negyedik pedig arról szól, a dolgozók és leendő dolgozók szemszögéből milyen munkahelyek jönnek létre ezekkel a beruházásokkal.
A négy anyag legfontosabb tanulságait itt gyűjtöttük össze.
