Akkugyárak földje: csak az áramhálózat fejlesztése 115 milliárd forintba fog kerülni az északkeleti országrészben
2023. február 23. – 22:16
Több mint 115 milliárd forintot szán a kormány az Északkelet-Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokhoz szükséges villamosenergiahálózat-fejlesztésre – derül ki a csütörtök esti Magyar Közlönyből.
Orbán Viktor miniszterelnök határozatban hívja fel Lantos Csaba energiaügyi minisztert, hogy gondoskodjon a Mavirral (vagyis a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-vel) a beruházások megvalósításáról és azok érdekében 115,35 milliárd forint összegű, vissza nem térítendő támogatás nyújtásáról szóló támogatási szerződés megkötéséről. A DMVM Démász Áramhálózati Kft. is kap 260 millió forintot ugyanerre a célra.
A cél, hogy a térség áramrendszere képes legyen kiszolgálni az Északkelet-Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokat – a legnagyobb ide értendő projekt valószínűleg a debreceni CATL-gyár lesz, amelyről eddig azt lehetett tudni, hogy önmagában több mint 67 milliárd forintos átvitelihálózat-fejlesztést igényel. A teljes beruházás állam által állt infrastrukturális költsége a Dehír összesítése szerint 121 milliárd forint. Ebben még nincs benne az az – egyelőre az Európai Bizottság jóváhagyását váró, és még nem nyilvános – összeg, amelyet egyedi kormánydöntés keretében ad majd a kormány a cégnek, amiért idehozták a beruházást.
De messze nem csak a CATL fog fogyasztani errefelé, a Déli Gazdasági Övezetben már működik a Krones és a Vitesco Technologies gyára, a Deufol üzeme és a BHS Trans Kft. logisztikai központja. Hamarosan elkészül a Semcorp szeparátorfólia-gyára, és itt épül majd meg a dél-korai EcoPro BM debreceni üzeme, az ITK Holding nagyobb buszgyára, illetve a kínai Halms üzeme is.
A friss határozat értelmében a 115 milliárd forintból a Szolnok–Szeged–Albertirsa–Józsa-vonalon történnek majd a fejlesztések, egyebek mellett 220 kV-os távvezetékeket kétrendszerű 400 kV-ra építenek át.
Az akkumulátorgyárak magyarországi térhódításáról cikksorozatot indítottunk. A terület gazdasági jelentőségéről az első részben, környezeti, technológiai, energetikai vonatkozásairól pedig a második részben írtunk. Itt megállapítottuk, hogy a CATL beruházása önmagában mintegy 3 százalékkal tolja majd fel Magyarország teljes áramfogyasztását. A gigantikus léptékkel a most készülő energiatervben már számol a kormány, így talán áram nélkül nem maradunk. De az is biztos, hogy csak borzalmasan költséges infrastrukturális beruházásokkal lehet kielégíteni ezt az igényt, és az ország áramimportját is növelni kell majd a következő években.
