Szürkevízzel oldaná meg az ipari övezetek vízigényét Debrecen, 108 milliárdos állami támogatásból fejlesztik a víziközművet
2023. május 5. – 14:15
Közel 175 milliárd forintos víziközmű- és vasútfejlesztés kezdődik Debrecenben, a beruházásokhoz a forrásokat a kormány biztosítja – írja az MTI.
Papp László, Debrecen fideszes polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján részletezte a támogatásból megvalósuló fejlesztéseket:
- Több mint 108 milliárd forint megy a víziközmű-infrastruktúra fejlesztésére. A cél a lakossági vízellátás biztonságának növelése és az ipari övezetek vízigényének kielégítése.
- 65,6 milliárd forintból pedig villamosítják a Debrecen és Balmazújváros közötti vasútvonalat és megerősítik a vasúti pályát.
„A kormánnyal közös víziközmű-fejlesztési program, összhangban a gazdaságfejlesztéssel, hosszú távon garantálja a város fenntarthatóságát, működését” – mondta a polgármester.
„A beruházással megteremtik a lehetőségét a szürkevíz előállításának, amelyet az északi, illetve a déli gazdasági üzemekben épülő, nagy vízfelhasználású üzemek rendelkezésére bocsátanak, így a gyártási folyamatokhoz nem ivóvizet, hanem tisztított szennyvizet, úgynevezett szürkevizet használhatnak majd fel” – magyarázta Papp László.
Ilyen, nagy vízfelhasználású üzem lesz a CATL akkumulátorgyára is. A gyárnak nem mindenki örül a városban, a környezetvédelmi engedélyeztetésről szóló közmeghallgatás is botrányba fulladt. Március végén Pintér Sándor kirúgta azt a vízügyi igazgatót, aki kritikus szakvéleményt írt az épülő akkumulátorgyár vízügyi vonatkozásairól.
Az elmúlt hónapokban cikksorozatban mutattuk be az akkumulátorgyártás magyarországi helyzetét, kilátásait és a vele kapcsolatban felmerülő kétségeket, a sorozat legfontosabb tanulságait ebben a cikkben foglaltuk össze. Ahogy ebben is írtuk, az akkumulátorgyártáshoz rengeteg vízre van szükség, nem véletlen, hogy a gödi Samsunghoz és a komáromi SK-hoz is külön csatornarendszert építenek.
Az aszályos vidéken épülő beruházással kapcsolatban sokakat aggaszt, hogy hosszabb távon miből lesz elegendő víz egy olyan területen, ahol közel s távol nincsenek folyók. Erről a cikksorozatunk második részében írtunk hosszabban.
A mostani bejelentés szerint a problémát a város a szürkevízzel orvosolná. Papp László a sajtótájékoztatóján megjegyezte: a szürkevízzel jelentősen kímélhetők a vízkészletek, ami nagymértékben hozzájárul a fenntartható vízgazdálkodáshoz.
Kitért arra is, hogy a program keretében megvalósul a Keleti-főcsatornából a Tisza vizét Debrecenbe vezető felszíni tisztítómű kapacitáshelyreállító és -növelő beruházása, megújul több debreceni vízműtelep és a fényesudvari víztorony. A program kiterjed a keleti városrész vízellátás-biztonságának a növelésére is.
Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszönetét fejezte ki a kormánynak a támogatásért, és azt mondta, „ma vizes beruházások tekintetében Magyarország fővárosa Debrecen”.
A politikus jelezte: ezek nem célzott, egy-egy ipari üzem igényeit kiszolgáló, hanem Debrecen hosszútávú fenntarthatóságát, a lakossági vízfelhasználásának biztonságát növelő beruházások.
Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója hozzátette, a helyi szennyvíztelep is fenntarthatóan működik: a szennyvíziszapból annyi biogázt állítanak elő, amely biztosítja a tisztítómű energiaellátását, ami ez nem kevesebb, mint Debrecen egész évi közvilágításának energiaigénye.
