Már megint egész éjszaka horgolt a Nagyi

Nagyi billeg a hintaszékben, most is horgolt egész éjszaka. Behorgolta már az egész szobát, a teáskannát, a lámpabúrát, a fogast, a bögréket, a telefont, horgolt borítót kapott a Petőfi-összes, és horgolt egy pókot a sarokba. Úgy kell előle eldugni a mandarint, mert az is sapkát kapna. A Nagyi szeret horgolni, megnyugtatja. Miután már nem tud felsétálni a Sánc utcán a Gellért-hegyre, meghorgolja magának az egész hegyet. Horgol és boldog, mert mindig talál valamit, amit színesebbé varázsolna.

Sokunk képzelt vagy valós Nagyija május elején a Margit körútra költözött. A Rómer Flóris utca sarkán bekukkanthatunk a nappalijába, megnézhetjük a teljes horgolt életművét, miközben ki tudja honnan ánizsos keksz illata árad. A Nagyi lakószobája ugyanis egy street art kiállítás, amit a képzőművészek, írók, költők, színházi emberek által létrehozott Kézimunkások Szakszervezetének civil szárnya, a 11 éves Gerillakötők csapata készített, köztük Párniczki Jutka, Mecséri Júlia és Bacsó Anna.

A Nagyi azonban annyiban mégsem csak teljesen elképzelt nagymama, hogy az alkotóknak valóban volt egy „nagyijuk”, Simoncsics Márta, aki 2021-ben, 75 évesen halt meg. Világ életében horgolt, de csak az utolsó éveiben érhette meg, hogy amatőrnek hitt munkáit kiállították a Dési Hubert Művelődési Házban.

„Az ő emlékére is készült a Nagyi lakószobája, mert Mártika volt a mi nagymamánk. Hat évvel a halála előtt csatlakozott a Gerillakötőkhöz, és ő lett a lelke a csoportnak, tele volt ötletekkel. Olyan volt, mint egy naiv festő, nem tanulta, ösztönösen csinálta, imádta a kis apróságokat készíteni. Szabadhorgolásban is nagyon jó volt, amilyen hangulata, fonala volt, olyat alkotott, egyszer horgolt apró mackóknak egy egész lakást. Kár, hogy nem érhette meg a Nagyi lakószobáját, imádta volna, tobzódott volna benne”

– mondja Párniczki Jutka, aki elárulja, hogy éppen ezért Mártika néhány művét is belecsempészték az alkotásba. Az ő munkája például a Nemzeti Múzeumot ábrázoló kép, a róla készült fotó pedig ott áll a körbehorgolt könyvespolcon. „De csak a második polcon, mert őmaga túl szerény volt ahhoz, hogy a legfelsőn akarna tetszelegni.”

A három kirakatra szétosztott szobában szerepelnek egy korábbi munkájuk tárgyai is, az Örkény-egypercesekből született képek, amik tisztán csak kötött vagy horgolt munkák. De az enteriőrben helyet kaptak valódi, körbehorgolt tárgyak is, mint például a telefon, a teáskanna vagy a szódásszifon. Egyetlen utánzat van csak, az Orion Pajti rádió, amit nehezen lehetett volna beszerezni, ezért az csak egy kifaragott forma, amit a Gerillakötők egyetlen férfi tagja, Csordás Gábor, a műszaki önkéntesük készített.

A 64 éves Párniczki Jutka elmondása szerint a tíz-húsz fős Gerillakötők csapatában vannak 30 és 70 éves nők is, orvosok, nyugdíjasok, állami alkalmazottak, vállalkozók, jogászok, háztartásbeliek dolgoznak együtt, mert imádnak kézimunkázni. Ő például ingatlanközvetítőként dolgozik, de éjszakai bagoly, így ahogy a képzeletbeli nagyi, ő is horgolással tölti az idejét esténként.

„Gerillakötőként oszlopokat, szürke tereptárgyakat »támadunk meg«, hogy vidámabbá tegyük azokat, így színesebbé és cukibbá varázsoljuk a várost.”

A legismertebb akciójuk az volt, amikor egy 47-es villamos belsejét kötötték körbe és díszítették fel, még gyereksarok is helyet kapott benne. De nem csak az utcán dolgoznak, munkáik szerepeltek már például a szegedi színházban, ahol Horgas Péter egy opera-előadás egész díszletének az elkészítésével bízta meg őket, de a Nagyi lakószobáját is meg lehetett már tekinteni a Ráday utcában, és kiállították a tavalyi Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Pestújhelyi Múzeumban is.

A Margit körúti volt Díjbeszedő-iroda kirakatába annak köszönhetően került a kiállításuk, hogy a polgármester, Őrsi Gergely meglátta az egyik Bakáts téri akciójukat, és felkérte őket a Széna téri emlékparkban egy oszlop feldíszítésére, majd megkérte őket, hogy kössenek sálat a Pasaréti téri virágos házaspár emlékére készült Aranka néni és Béla bácsi miniszobor nyakába.

A Nagyi lakószobája most a Margit-negyed kulturális és közösségi felvirágoztatására tett kísérlet egyik eleme lett, amelynek az a célja, hogy életet vigyenek a forgalmas körútra.

A kiállítás június 7-ig tekinthető meg.