Az oktatásban a sereghajtók között vagyunk, a rablások száma viszont itt a második legalacsonyabb Európában az Egyensúly Intézet indexe szerint
2023. március 16. – 15:07
Sereghajtók vagyunk az oktatás és az egészségügy terén is az uniós tagállamok körében, a társadalmi kohézió tekintetében viszont jól teljesített az ország – derül ki az Egyensúly Intézet 2023-as Megatrend Indexéből.
Az indexben öt globális trend mutatóit vizsgálja az intézet. Ezek az oktatás, a digitalizáció, a környezetvédelem, az egészségügy és a társadalmi kohézió. Magyarország a Megatrend Index eredményei alapján az európai uniós középmezőny alján, a hátsó egyharmad tetején helyezkedik el. Legjobban a társadalmi kohézió tekintetében állunk: itt a 27 uniós tagállam közül a 15. helyen vagyunk. Ezt követi az tisztaország-alindexen elért 19., illetve a digitalizációs alindexen elért 20. helyünk. Két alindexen teljesítünk rosszabbul: az egészségügyi és az oktatási dimenzióban is csupán a 24. helyen álltunk az Európai Unióban vizsgált időszak végén.
A Megatrend Index százfokú skálán vizsgálja az egyes országokat, amelyen a 0 a legalacsonyabb, a 100 pedig a legmagasabb értéket jelöli. Az indikátorok eredményei alapján – a megfelelő statisztikai számítások elvégzését követően – minden évben minden ország kap egy pontszámot: a magasabb pontszám a jobb teljesítményt jelöli. A mutatók többsége a 2014 és 2019 közötti éveket vizsgálta, de van, ahol a 2021-es eredményeket dolgozták fel.
Az Intézet hangsúlyozta: az egyes trendekben elért aktuális mutatók elsősorban nem egy-egy év intézkedéseinek eredményei, és nem csak az aktuális kormány működésének sikerét vagy kudarcát mutatják.
Oktatás
Az oktatás helyzetét vizsgáló „okosország-alindex” eredményei szerint kiemelkedően teljesítenek a skandináv országok: az első helyet Svédország, a másodikat Luxemburg, a harmadikat pedig Finnország szerezte meg. A a „bemeneti” (azaz az oktatásra szánt erőforrásokat tartalmazó), illetve „kimeneti” (azaz az oktatás eredményességét mutató) változók alapján az Egyensúly Intézet szerint megállapítható, hogy az oktatás területén a kimeneti eredmények a hangsúlyosabbak: vagyis önmagában nem az számít, hogy egy ország mennyi pénzt költ az oktatásra, hanem hogy a ráfordításokat hogyan hasznosítja.
Magyarország jelenleg a 24. helyen áll, ezzel csupán Olaszországot, Bulgáriát és Romániát előzzük meg.
Az oktatási rendszer bemeneti adatainak vizsgálata alapján Magyarország a középmezőnybe tartozik, de 2015-höz képest nyolc helyet veszítettünk (a kilencedikről a tizenhetedikre). „2020-ra mind a közoktatásra, mind pedig az oktatási rendszer egészére fordított GDP arányos kiadások mértéke csökkent, és a tanári kar elöregedését sem sikerült megállítani” – írja az Egyensúly Intézet.
Magyarország a kimeneti, azaz az eredményességet mérő adatok alapján már távolról sem tartozik a középmezőnybe, a magyar oktatási rendszer eredményessége a kimeneti adatok alapján 25,3 indexponttal marad el például a finn rendszertől.
Digitalizáció
A vizsgált időszakban Magyarország tartósan a középmezőny alján mozgott és megtartotta 20. helyezését. A magyarhoz hasonló eredményeket mutat Ciprus, Horvátország és Lengyelország, a másik két visegrádi ország viszont jobban teljesített: Szlovákia a 18., Csehország pedig a 13. helyet szerezte meg.
Környezetvédelem
A „tisztaország-alindex” az aktív és passzív környezetvédelmi tudatosságot is mérte. A passzív mutatók a már keletkezett szennyezés semlegesítését mérik, az aktív mutatóban olyan változók szerepelnek, amelyek magát a szennyeződésnek, a kibocsátásnak a megelőzését mérik. „A passzív indikátorokat 1/3-os, az aktív indikátorokat pedig 2/3-os súllyal számítottuk, ugyanis az aktív csoportnak fontosabb szerepe van a környezet megóvásában” – áll a jelentésben.
Magyarország a vizsgált időszakban egy helyezést veszítve a 19. helyre került az összesített tisztaország-alindexen, és olyan országokkal verseng, mint Görögország, Írország vagy Lengyelország.
Az Egyensúly Inézet szerint bár Magyarország „a legtöbb indikátor tekintetében fejlődött, a rangsorban jellemzően rontott, azaz jelenleg nem tudjuk tartani az uniós tempót.”
A zajszennyezettség alacsonyan tartásában például az élmezőnyhöz tartozunk és relatíve jól teljesítünk az egy főre eső üvegházhatású gáz kibocsátás tekintetében is. Ugyanakkor rossz eredményeket tudhatunk magunkénak a megújuló energiákra és az organikus mezőgazdaságra vonatkozó indikátorokban.
Egészségügy
Az egészségügyi adatok alapján Svédország toronymagasan vezeti a rangsort, a vizsgált időszakban végig megtartva első helyezését. A dobogó másik két fokát Írország, valamint Málta szerezte meg.
Bár Magyarország szignifikáns javulásra volt képes (+23 indexpont), az uniós mezőnnyel összevetve kiugróan rossz a helyzet, ugyanis a 24. helyen végeztünk.
Csökkent a rendszeres, tiszta szeszben mért alkoholfogyasztás, valamint a rendszeresen dohányzók aránya is, a megelőzhető betegségek tekintetében utolsók lettünk a tagállamok közül (25. helyről a 27. helyre csúsztunk).
Társadalmi kohézió
Magyarország jelentős haladást ért el a vizsgált időszakban: hat év alatt 16,9 indexpontot javított, ami öt helyezésnyi előrelépést jelentett (20. helyről a 15.-re léptünk). A magunk 73,6 pontjával elsősorban finnekkel és az írekkel versengünk – írja az Egyensúly Intézet.
Továbbra is maga, de csökkent öngyilkosságok száma, illetve a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok aránya is. A 20 év alatti nők körében nőtt a gyermekvállalás. Az országon belüli jövedelmi különbségek nem kiugróak, a válások száma is alacsony, és csökken azoknak a 15 év alatti gyermekeknek a száma, akik olyan háztartásban élnek, ahol nincs aktív kereső. A százezer főre vetített rablások száma Európa-szerte Magyarországon a második legalacsonyabb.
A teljes jelentés itt olvasható.
