Kovács Zoltán szerint Nyugat-Európában nem független a sajtó, politikai fegyverré akarják tenni

Azok után, hogy a kormány 2021-ben határozatot adott ki arról, hogy Magyarországon médiapluralizmus van, talán nem sok értelme van bizonygatni, hogy sajtószabadság van nálunk, de a csütörtöki Sajtószabadság Magyarország 2023 című konferencián kormánytagok és kormányhoz közeli szereplők újra nekifutottak ennek, és kiderült, hogy Nyugat-Európában eléggé el nem ítélhető módon a sajtót politikai célok érdekében züllesztették le.

„Nyugat-Európában nem független a sajtó, politikai fegyverré akarják tenni, sőt részben már akként is működik” – idézte Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárát az MTI.

Kovács a Nézőpont Intézet és a Médianéző Központ rendezvényén arról beszélt, hogy Nyugat-Európában – például Nagy-Britanniában, Németországban, Finnországban vagy Svédországban – a kormányok sajtónyomás alatt, a hatalmi ágként működő média nyomása alatt vannak. Az államtitkár szerint ez a sajtó csak a közvéleménytől független, inkább az odaáramló pénzeket képviselik.

„Magyarországon az egyik legtisztább szabályozási rendszer van Európában, ezt azonban egyetlen nyugati médium sem fogja elismerni, hiába bizonygatják nekik” – mondtak az államtitkár.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója is Kovács mellé sorolt, szerinte is technikailag, jogilag és tartalmában is sajtószabadság van Magyarországon. Ezt azzal indokolta, hogy ugyanannyian fogyasztják a kormánybarát és kormánykritikus sajtót, és könnyen lehet minden hírforráshoz hozzájutni. Közölte azt is, hogy a 2010-es kormányváltás óta növekszik a kormánykritikus médiumok súlya, a számuk 34-ről 52-re emelkedett 2010 óta.

Boros Bánk Levente azt állította, hogy a kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz hozzáférés az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban működik Magyarországon, a kormányzat teljesen transzparens módon tevékenykedik, a közmédia pedig – mondta – több uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is az aktuális kormányt részesíti előnyben.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt mondta, a hozzáférés a hírforrásokhoz jobb az európai uniós átlagnál.

Mráz annak bizonyítékaként, hogy Magyarországon politikai egyensúly van a médiapiacon, szintén egy felmérés eredményeit ismertette. Ennek alapján a felnőtt magyar lakosság 91 százaléka fogyaszt valamilyen médiatartalmat, 20 százaléka pedig egyaránt néz, olvas vagy hallgat kormánybarát, kormánykritikus és közszolgálati tartalmakat.

Kormánybarát médiumot a teljes felnőtt népesség 75,5 százaléka szokott nézni/hallgatni/olvasni, kormánykritikust pedig 80 százaléka. Kizárólag kormánybarát médiát 6,2 százaléka, csak kormánykritikust pedig 14 százaléka – ismertette.

Kohut Balázs, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője előadásában arról beszélt, hogy Magyarországon a kormánykritikus médiumok is nyereségesek – jelentette ki, hozzátéve: 2015 és 2021 között 54,6 milliárd forintról 85,5 milliárd forintra emelkedett a kormánykritikus médiumok bevétele, és 2021-ben 32 milliárd forint pozitív adózás utáni eredményt értek el a kormánykritikus médiumokat kiadó társaságok.

A rendezvényen ötödször adták át a Jótollú magyar újságíró díjat, az elismerést idén Császár Attila, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerkesztő-műsorvezetője kapta.