Határozatot adott ki a kormány arról, hogy Magyarországon médiapluralizmus van, az antikorrupciós stratégia pedig hatékony

A kormány a friss, hétfőn este megjelent Magyar Közlönyben határozatban állapította meg, hogy „az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze. Nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak”.

A Bizottság jogállami jelentése négy területet emelt ki: Magyarország esetében aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány „közvetett politikai befolyást” gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal; szerintük a közigazgatás legmagasabb szintjeit „klientelizmus, kivételezés és nepotizmus” kockázata jellemzi, veszélyben van a testület szerint a bírói függetlenség; és a civil szervezeteket is politikai nyomás alá helyezi a kormány az új civiltörvénnyel.

A kormány most a Magyar Közlönyben megjelent határozatában pontokba szedve válaszolt. Ebben azt írják:

• „Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek.”
• „A Kormány rögzíti, hogy az Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz.”
• „A Kormány rögzíti, hogy a 2011-ben elfogadott magyar Alaptörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az 1941. számú határozatában kijelentette: a magyar parlament a szabad és demokratikus Magyarország története során először módosította a korábbi – egypártrendszerből örökölt – alkotmányt, és demokratikus eljárással, intenzív parlamenti vitákat követően, és a magyar civil társadalom közreműködésével új és modern Alaptörvényt alkotott”.
• „A Kormány felhívja a figyelmet arra, hogy nemzetközi fórumok vizsgálták a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását. Ezek alapján megállapítható, hogy a magyar alkotmányos keretek összhangban állnak az európai normákkal, és számos uniós tagállam szabályozásához képest szélesebb körű intézményi garanciákat biztosítanak.”
• „A Kormány megállapítja, hogy az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja.”

A magyar kormány mindezzel pedig „elítéli az Európai Bizottság beavatkozási kísérleteit Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe”, és „visszautasítja a nyomásgyakorlást” egyes konkrét ügyekben.

Orbán Viktor felszólította Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy ennek a magyar határozatnak a tartalmát ismertesse az Európai Unió intézményeiben is.

Varga a Facebookon egyébként még az ügyhöz hozzátett annyit, hogy „eddig soha nem látott mértékű támadás érte Magyarországot csupán azért, mert számunkra a gyermekek és a családok védelme az első és ennek fényében nem vagyunk hajlandóak beengedni iskoláinkba és óvodáinkba az LMBTQ-lobbit”, és hogy ezzel a határozattal most visszavágnak.

A kormány előszeretettel hozza fel az EU-ban nagy felzúdulást kiváltott, melegellenessé eltérített pedofiltörvényről, hogy biztosan ez a valódi oka a magyar helyreállítási terv csuklóztatásának. Minderről azonban csak spekulálni lehet. Ami tény, hogy sem a jogállamisági jelentésben, sem a jogérvényesülésért felelős uniós biztos által kiemelt konkrét elvárások között nincsenek megemlítve az LMBTQ-ügyek, ezzel kapcsolatban egy teljesen külön fronton zajlik az EU és a magyar kormány közötti csörte: ez a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárás. Minderről bővebben itt olvashat.

Arról pedig itt írtunk bővebben, hogy darálta le a hatalom pár év alatt a szabad médiát Magyarországon.