A fideszes kommunikáció egyre közelít az '50-es évekhez, de a rajongókat ez nem zavarja

A politika és közélet legfontosabb kommunikációs csataterén, a közösségi médiában februárban se lazsáltak a versenyzők, lássuk is a friss toplistát, ennyi lájkot gyűjtöttek be politikusaink egy hónap leforgása alatt:

(Az adatokat a Facebook statisztikaplatformja, a Crowdtangle szolgáltatta, a számok a február 1. és február 28. közötti időszak eseményeit tükrözik. Interakciókon a politikusok hivatalos oldalain a posztokra érkezett lájkok, kommentek és megosztások összegét értjük, ezresre kerekítve. Ez a szám nem azonos azzal, amit egy Facebook-oldal kezelője az Insights menüpont alatt lát, az a statisztika egy csomó más dolgot is az interakciók közé számol. A kis szimbólumok a legutóbbi pozícióhoz képest előre- vagy visszalépést, stagnáló helyezést, illetve a lista új belépőit mutatják.)

Rögtön tegyük is hozzá az egyes hetek külön-külön végeredményeit, mint a Tour de France-on a szakaszgyőzelmeket. Így alakult a dobogó február négy hetében:

• 1. hét: Szijjártó – Orbán – Zsigmond
• 2. hét: Zsigmond – Orbán – Szijjártó
• 3. hét: Szijjártó – Zsigmond – Ujhelyi
• 4. hét: Szijjártó – Orbán – Zsigmond

Békeharc a gonosz birodalma ellen

A hónap általános megfigyelése a politikai kommunikáció frontján az, hogy a Fidesz egyre keményebben áll bele az oroszbarát-nyugatellenes retorikába, miközben az ellenzék továbbra is alig-alig észrevehető. Aki igen – mint mondjuk Hadházy, Jakab, vagy Márki-Zay –, az ott is van a toplista első harmadában, igazából mindegy is, mivel veteti észre magát.

A Fidesz, és főleg a nem hivatalos csatolt részeinek kommunikációjában nem is az a súlyos, hogy hol tart most, hanem hogy milyen irányba tart. De rögzítsük inkább, hogy hol tart most:

• Visszatért a „béketábor” szlogen, aminek azért van olyan baljós, '50-es évek hangulata, mert eredetileg tényleg akkor találták ki és használták, konkrétan Sztálin egyik fő ideológusától, Andrej Alekszendrovics Zsdanovtól származik. Kizárt, hogy direkt akarna ide kikacsintani Orbán, inkább az lehet a háttérben, hogy a kommunikációs stáb ellazsálta a házi feladatot, és nem csekkolták le, tényleg jó ötlet-e a béketáborozás.
• A kvázi-hivatalos kormánylap Magyar Nemzetben az EU a „gonosz birodalma”, Brüsszel a „történelem legembertelenebb zsarnokságát építi”, a Hír TV-ben arról beszélnek, hogy minden normális ember az oroszoknak szurkol, és hadba kéne lépni Amerika ellen. A fideszes üzeneteket a legszélsőségesebb közönségnek közvetítő Vadhajtásokon azon elmélkednek, hogy a törökországi földrengést akár az USA is csinálhatta atomfegyverrel.
• A kormánybarát médiában egyre sűrűbben jelenik meg a háború jelzőjeként, hogy „Oroszország elleni”.
• Parlamenti képviselők simán bemondják a kamerába, hogy ideológiailag Putyinhoz közelebb érzik magukat, mint Joe Bidenhez.

Eközben maga Orbán Viktor facebookos jelenléte gyakorlatilag egy békemenetelő Idétlen időkiggé vált, egyre csak azt hajtogatja végtelenítve, hogy legyen béke, legyen béke, legyen béke, de ennek a gyakorlati megvalósítására nem igazán ad ötletet. Megteszik ezt helyette a kommentelői, akik között lassan kialakul a konszenzus, hogy úgy tud béke lenni, ha az ukránok feladják. Az egész olyan, mintha a Covidot úgy kezelte volna a kormány, hogy tízpercenként közli, hogy legyen egészség, az egészség a legfontosabb, mindenki abbahagyhatná már a megfertőződést, mi vagyunk az egyetlen egészségpárti ország, mindenki más betegségpárti és belesodornak minket a járványba, amit nem szabad hagyni, és értse már meg mindenki, hogy mi kiállunk a nem betegnek levés mellett, mert ez a nemzeti érdek.

Katasztrófapornó és unalomba fulladt évértékelő

Februárban három nagyobb politikai-közéleti esemény köré sűrűsödött az emberek figyelme, meglepő módon ebből kettő a lájkok szintjén nem igazán mutatkozott meg.

A Schadl–Völner-ügy tárgyalását a fideszesek természetesen agyonhallgatták, ami a politikusoktól teljesen logikus lépés, a hiteles és objektív, pártatlan és kiegyensúlyozott, a legmagasabb minőségi sztenderdek szerint működő közmédiától azért elég gáz. És persze az ellenzéki erők se tudtak úgy ráakaszkodni a sztorira és kihasználni, amilyen lehetőség lett volna benne. Gondoljunk csak bele, fordított esetben a Fidesz mit hozott volna ki egy ilyen ügyből kommunikációban.

Orbán Viktor évértékelője elég meglepő módon nem vert nagyobb hullámokat, pedig mondott erős dolgokat azért bőven, morálisan már-már egy polcra helyezve a háborúban az agresszor, háborús bűncselekményeket elkövető oroszokat és a honvédő ukrán felet. A miniszterelnök közösségi médiás stábja látványosan nagy erőkkel tolta az évértékelőt, 14 (!) poszt volt róla, és ebből egy se ment 10 ezer lájk fölé. Ami Orbán szintjén bizony azt jelenti, hogy az egész tematika unalomba fulladt.

Ami viszont mindent vitt a hónapban, az a törökországi földrengés, illetve ott a magyar mentők hősies, életmentő munkája. Erre persze egy csomó politikus rákapaszkodott, a bajnok ebben természetesen a spamkirály Zsigmond Barna, aki 19 posztot szánt a témának, nem is csoda, hogy ilyen jó helyen futott be a toplistán. Milyen érdekes, hogy amikor ugyanezek a kutyás mentőcsapatok a fennmaradásukért küzdenek, és gyakorlatilag könyörögnek a támogatásért, hogy ne haljanak éhen, valahogy nem tolonganak körülöttük ugyanezek a politikusok a szívecskés-magyarzászlós emojikkal, vagy legalább szabad szemmel is jól látható összegekkel. Tessék, ez itt a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat (konkrétan az ő videóikkal turnézott, és aratta a lájkokat a fél politikusmezőny a hónapban) posztja két évvel ezelőttről, a számlaszámok valószínűleg azóta is változatlanok:

További random érdekességek a toplistáról

• A hónap elején Szijjártó vágott az élre, február tizedike magasságában átvette a vezetést Zsigmond Barna, aztán egy hét múlva a külügyminiszter egy házassági évfordulós fotóval eldöntötte a meccset. Orbán szinte végig a harmadik helyen kullogott mögöttük.
• Hogy kerül a toplistára a volt újpesti polgármester, Wintermantel Zsolt? Erre kicsit később visszatérünk a legnépszerűbb és virális posztok toplistájánál.
• Ketten zuhantak látványosan nagyot a januári helyezésükhöz képest: Varga Judit és Mesterházy Attila. Utóbbi azt sejteti, hogy valami rejtélyes háttérhatalmi machinációból kifolyólag cenzúrázza a Facebook, mert túl nagyot futott januárban, és a telexes Lájkbajnokságot is majdnem megnyerte. Előbbi helyében meg én is takaréklángra venném a szereplést, ha a legközelebbi munkatársam épp a vádlottak padján ülne az utóbbi évek legsúlyosabb korrupciós ügyében.
• A lista alsóházában amúgy végig óriási verseny ment a Z. Kárpát Dániel–Deutsch Tamás trió között, de megfordult a top 15-ben egy időre Kocsis Máté, Kubatov Gábor, sőt, még Boldog István is. Aztán a végén Varga Judit és Dobrev Klára futott be, a 18-20. hely környékéről hajrázva nagyot az utolsó két napban.
• Amúgy az egész mezőny eléggé halványan teljesített, október, vagyis a lájkbajnokság havi átállása óta most először esett 4 millió alá a top 15 szumma havi termelése. Jó, február csak 28 napos, de ez akkor is elég sovány.

Hasít a forint-közösségimédia

A szponzorált posztokra költött pénzek továbbra is abban a nagyságrendben mozognak, ahol még el lehet lavírozni komolyabb politikai túladagolás nélkül a Facebookon. Donáth Anna nagy visszatérésének facebookos kampánya jól mutatja, mennyire más lehetőségekből gazdálkodik egy újhullámos ellenzéki erő, mint a többi játékos ezen a pályán. A választási időszakban elfüstölt heti százmilliós összegekkel nem lenne fair az összehasonlítás, de az szép illusztráció, hogy a maguk szempontjából szuperfontos és nagy kampányra jóval kevesebbet sikerült kiszorítaniuk, mint amit ugyanekkor a Megafon és környéke tapsolt el – ahol igazából üresbe tett váltóval gurult a gépezet, komolyabb akciók nélkül, csak úgy megszokásból.

A lista egyébként kicsit csalóka, mert valójában a Mediaworks költötte a legtöbb pénzt, de a kormánybarát médiabirodalom pár tagja, mint a Ripost vagy a Bors az Ad Library hivatalos statisztikájában a saját nevén szerepel, nem a kiadója fizeti a számlát. Persze valójában ez ugyanaz a zseb, de nem vontuk őket össze.

(A politikai-közéleti témájú, szponzorált posztokra költött összegek a Facebook Ad Library platformjáról valók, általában pár napos késésben vannak, most a január 28. és február 26. közti időszak költéseit mutatják.)

Katasztrófapornó, és egy instant klasszikussá vált fotó

Lássuk a hónap legnépszerűbb posztjait!

1. Szijjártó házassági évfordulós fotója a feleségével – 90 ezer interakció
2. Wintermantel Zsolt és egy videó a magyar mentőalakulatok munkájáról – 83 ezer
3. Zsigmond Barna, és egy másik videó ugyanerről – 37 ezer
4. Szijjártó beszólogat az amerikai nagykövetnek – 36 ezer
5. Orbán fotója Volodimir Zelenszkijjel – 28 ezer

És ugyanezt az egyes interakciótípusokra lebontva:

• A legtöbb megosztás: Wintermantel és a mentőalakulatos videó
• A legtöbb komment: Szijjártó házassági évfordulós fotója
• A legtöbb mérges emoji: Hadházy posztja arról, hogy Novák Katalin férjét 5 hét tartalékos kiképzés után alezredessé nevezték ki
• A legtöbb meglepett emoji: Hadházy beszámolója Pétervásáráról, egy egészen bizarr, és 112 millió forint EU-pénzből épült piacról
• A legtöbb szomorú emoji: Dobrev Klára Kordás László temetéséről
• A legtöbb szívecske: Wintermantel videója újra
• A legtöbb nevető emoji: Márki-Zay Péter fotója arról, hogy Brüsszelben Orbán magányosan ül egy asztalnál, miközben mindenki beszélget körülötte

Végül a virális posztok toplistája, ahol alighanem az év bajnokát is köszönthetjük előre:

1. Wintermantel Zsolt és a törökországi mentőalakulatos videó – 332x szorzó
2. Zsigmond Barna és egy ugyanilyen videó – 82x
3. Tuzson Bence, és újra ugyanaz a videó – 48x
4. Niedermüller Péter Dobrev Klárát köszönti a születésnapján – 47x
5. Pikó András videója, elég erős felütéssel: „Mi lehet az oka, hogy Kocsis Máté, Sára Botond és általában a józsefvárosi Fidesz ilyen nagy előszeretettel tüntet ki pedofilokat?” – 42x

(A szorzók azt mutatják, hogy hányszor kapott több interakciót az adott poszt, mint a szerzőjük posztjai átlagban szoktak.)

Két dolgot emeljünk ki innen. Az első a katasztrófamentők videói, amiket a politikusok jellemzően nem megosztással tettek ki a falukra, hanem sajátként töltöttek fel. A különbség óriási: ha megosztom, azzal a saját elérésemből, reflektorfényemből adok át a tartalomért cserébe. Ha sajátként töltöm fel, azzal lenyúlom az elérést a videó valódi gazdájától. Bármennyire is jószándékból, és a hősies helytállást ünnepelendő posztolgatták a politikusok ezeket a videókat, pont az utóbbit érték el vele.

A másik a máris klasszikussá vált Orbán–Zelenszkij-fotó, amit a miniszterelnöki stáb vélhetően teljesen tudatosan választott ki úgy, hogy az ukrán elnök a lehető legelőnytelenebbül nézzen ki rajta. A követőtábor pedig szépen be le is nyelte a szájába rágott falatot, a top kommentek 80-90%-a vagy a „legyen béke” mantra ismételgetése, vagy az hogy nézzétek a testbeszédet, nem mer a szemébe nézni, hogy meghajol előtte. De hasonlóan olcsó manipuláció volt az is, amikor egy brüsszeli videós bejelentkezéshez véletlenül pont a város leglepattantabb foghíjtelkén egy szemétdombot használtak háttérnek.

A legtöbb megosztás

Hadházy Ákos üzembiztosan húzott be egy újabb győzelmet a legértékesebb interakció toplistáján, még ha picit alacsonyabb számokat is hozott, mint az elmúlt pár hónapban. A konkurencia viszont nagyot zuhant, így lett utcahossz a befutó vége. A dobogóért amúgy óriási különverseny ment, és itt végül Szijjártó Péter ért be az élen, minimális előnnyel. Ez némileg meglepő, hiszen a fideszesek ebben a versenyben hagyományosan elég gyengék, lásd: Orbán a top 10-be se került most be.

Logikus megfejtés lenne, hogy Szijjártó a harcias, keménykedő, mindenkinek beszólogató (jó, jó: mindenkinek, mínusz oroszok és kínaiak) videóival ingerelné megosztásra a követőit, de ez csak részben van így. Februárban a második legtöbbet termelt posztja például egy közös fotó volt az azerbajdzsáni munkaügyi miniszterrel. Nekem elég élénk a fantáziám, de azt abszolút nem tudom elképzelni, mint akart 3160 ember üzenni a világnak azzal, hogy kitette ezt a képet a saját falára. Hacsak nem azért, mert Sahil Babayevnek pont ugyanolyan kis őszülő folt van a hajában, mint Habony Árpádnak, és ez valami titkos jelzés fideszül, mint a Marvel-univerzumban a wakandai szájtetkó.

(A százalékos érték azt mutatja, hogy az adott politikus posztjain az interakciók mekkora hányadát teszik ki a megosztások. Ez nagyjából analóg azzal, hogy az illető követői mennyire hatékonyan terjeszti a mondanivalóját. Az átlag itt 7 százalék körül mozog, és 10 százalék fölött már elég jónak számít az arány.)

Instagramon a helyzet változatlan

Ne is vesztegessünk sok szót rá, elég talán csak annyi, hogy egy hónapnyi instázással összehozott 10-12 ezer lájkkal már simán a top 10-be lehet kerülni. Kis kontextusnak: egy ezoterikus bullshitben utazó horoszkópoldalnál összeül a válságstáb, ha egyetlen poszt csak tízezret hoz.

Időközben a mocsár mélyén

A propagandisták toplistáját a szomorú hagyományoknak megfelelően vezeti Putyin magyar hangja, itt leginkább az a feltűnő, hogy sokkal nagyobb az Orosz hírek fölénye, mint az elmúlt hónapokban volt. Látványos még a baloldali propaganda visszaesése, nem nagyon volt még olyan, hogy csak egy 7-8. helyet tudjon felmutatni a Nyugatifény–Gondolkodó páros. Váratlan fejlemény továbbá, hogy az Alapjogokért központ oldalai elég komolyan lealázzák a Megafon százmilliókkal kitömött influenszereit. Rákay Philip, Kötter Tamás, Apáti Bence, Konverzió és Gerijoca (ez két ember) összesen feleannyit se termelt, mint Szánthó Miklós, pedig nála már konkrétan az a szint, hogy a QAnon-hívő Marjorie Taylor Greene-nel pózol büszkén, aki, hú, hát ebbe ne is menjünk bele most bővebben, messzire vezetne.

Dokumentáljuk továbbá, hogy a hónap legalacsonyabb színvonalú posztját ismét magabiztosan hozta Jeszenszky Zsolt, aki mostanában már csak azért nem passzolna 100%-osan a Rosszija1 bármelyik műsorába, mert Zelenszkijt nem csak Hitlerhez, hanem Sztálinhoz is hasonlítgatja, és utóbbi azért kicsit megzavarná az orosz közmédia nézőit.

(Technikai apróság, hogy a megafonos Bohár Dániel oldalát valamiért kivetette magából a Crowdtangle adatbázisa, és egyelőre nem is sikerült visszaimádkozni oda, ezért egyelőre nincs is a listán, de mindenki odaképzelheti nagyjából a középmezőny elejére.)

A Lájkbajnokság sorozat eddigi cikkeit itt olvashatja.