Gyanúsított volt, mégis jutalmat kapott a budakalászi jegyző

Hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki a rendőrség tavaly februárban a budakalászi jegyzőt, amit az ügyészség végül megalapozottnak talált, Deák Ferenc mégis úgy zárhatta 2022-t, hogy összesen 1,6 millió forint feletti összeget kapott az önkormányzattól a fizetésén túl, jutalomként és egyéb jogcímeken. A polgármester elmondta: maximálisan elégedett a jegyző munkájával, akinek működését az elmúlt években több nyomozás is kísérte, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság is lépett egy ügyben.

Akkor szólt, amikor már a hatóság is szólt

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a jegyzőnek a rabosítás és a kihallgatás után tizenöt napon belül értesítenie kellett volna a munkáltatót. Deák azonban a februári kihallgatás után nem tette ezt meg addig, míg végül május végén maga az ügyészség értesítette az önkormányzatot. A jegyző csak ezután közölte a polgármesterrel írásban a gyanúsítotti kihallgatás tényét.

A már hivatkozott törvény szerint ilyen esetre kötelezően előírt méltatlansági eljárás így szűk három hónap késéssel zajlott le. Ugyanakkor a belső vizsgálat öt nap alatt lezárult, azzal a megállapítással, hogy a munkáltatót – azaz az önkormányzatot – érdeksérelem nem érte, így semmilyen lépés nem indokolt a jegyzővel szemben.

Az ügyészség felfüggesztette az ügyet, de nem zárta le

Az erről szóló iratot a polgármester írta alá, bár korábban a Telexnek úgy nyilatkozott, hogy nem tud arról, hogy a jegyző gyanúsított lett volna, így nem emlékezett arra sem, hogy lett volna méltatlansági eljárás beosztottjával szemben. „Nem tudok róla, gondolom, nekem arról tudnom kéne, hacsak nem magánügyben […] hivatali ügyről szoktam tudni” – mondta.

Későbbi érdeklődésre pontosított: „Polgári ügyben, nem hivatali ügyben” valóban volt kihallgatás, de ez „egy régi ügy, már lezárult” – mondta. Göbl Richárd állításával ellentétben azonban nem magánügyről volt szó, az eljárásban, és így a gyanúsításban a jegyző hivatali minőségében volt érintett. Nem polgári volt tehát az eljárás, hanem bűncselekménnyel kapcsolatos, és hivatalosan még nem is zárult le.

Az ügyészség ugyanis megállapította a hivatali visszaélés megalapozottságát. Igaz, a nyomozást egy évre felfüggesztette azzal a törvényi hivatkozással, hogy „a gyanúsított jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható”.

A felfüggesztés azt jelenti, hogy az ügyészi eljárás jelenleg nincs lezárva, erre csak 2023 nyarán kerülhet sor, „ha a terhelt […] az ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartást tanúsította, vagy annak tartama eredményesen telt el”.

Sem a hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügyészségi megállapítás, sem a gyanúsítotti kihallgatás tényének késedelmes jelentése nem volt akadálya azonban annak, hogy a jegyző 2022 végén egyhavi fizetésnek megfelelő, 920 ezer forintos jutalomban részesüljön.

„Mindenki követhet el hibákat, ha azokat megbánja és jóváteszi, akkor én azzal letudottnak gondolom az ügyet”

– mondta a polgármester a jutalmazás kapcsán. Göbl szerint mindez független az ügyészségi eljárástól, mert „maximálisan jónak” ítéli meg a jegyző munkáját, amelyre „nagyon nagy szükség van”.

De akkor mi is történt?

Messziről kell kezdeni, mert a nyomozáshoz vezető ügynek hosszabb előzménye van. Deák azután lett Budakalász jegyzője, hogy a Fidesz teljes vereséget szenvedett a 2019-es önkormányzati választáson – a kormánypárt csak kompenzációs listán szerzett három mandátumot, mind a nyolc egyéni helyet és a polgármesteri posztot a 2011 Egyesület jelöltjei vitték el –, és az új vezetés megvált a korábbi jegyzőtől. (Az elbocsátásból munkaügyi per lett, amely után a bíróság az önkormányzatot jelentős összeg kifizetésére kötelezte a korábbi jegyzővel szemben.) Az önkormányzat kiírta végül a pályázatot, amelyet a civilben körzeti orvos polgármester ismerőse, közeli szomszédja, Deák Ferenc nyert.

Később – egy szintén Deákhoz kötődő ügy miatt – az anyakönyvvezető felmondott, így az önkormányzat erre az állásra is pályázatot írt ki. Itt volt egy pályázó, aki végül azért nem jöhetett számításba, mert a jegyző azt feltételezte, hogy homoszexuális lehet, és nem akart „búzavirágot” az állásban látni.

A diszkriminációs ügy nyilvánosságra kerülése után Deák felajánlotta a lemondását, ám a polgármester ezt nem fogadta el, így a jegyző állásában maradhatott. Az anyakönyvvezetői állásra pályázóval Deák peren kívül megegyezett, kártérítést fizetve. A jegyző a Telexnek elmondta, utólag is restelli a történteket, bocsánatot is kért az érintettől.

Itt jutunk el a hivatali visszaéléssel kapcsolatos nyomozáshoz. Az anyakönyvvezetői pályázat körüli ügyről írt a Telex, majd a cikkre hivatkozva óriásplakátot tett ki a magát „oknyomozó blogként” meghatározó Kalászi Napló, amelynek felelős kiadója a honlapon nem vehető ki, mert név helyett ott az áll, hogy „az oldal tulajdonjoga jelenleg adásvétel alatt”.

Sértőnek találta a róla szóló plakátot

A Kalászi Napló plakátja 2021 januárjában került ki Óbudán, a Budakalász felé vezető úton. Nem sokáig volt kint, mert a budakalászi jegyző leszedette a III. kerületi önkormányzat illetékességi területén álló tábláról.

Deák Ferenc a Telexnek felidézte, hogy hazafelé tartott, amikor meglátta, hogy épp tenné ki a plakátot a hirdetést végző cég alkalmazottja, akivel abban maradtak, hogy ez vitatható tartalmú hirdetmény, ezért inkább most nem teszik ki. „Öt perc múlva mégis arról értesültem, hogy a plakát kint van. Dühös voltam, ekkor történt, hogy felhívtam az irodavezetőt és felindulásból valóban azt kértem, hogy szedjék le” – ismerte el a jegyző. Nem sokkal később visszatelefonált, hogy talán mégsem helyes leszedetni, ekkorra azonban már késő volt, az utasított budakalászi önkormányzati alkalmazott már levette a plakátot.

A Kalászi Naplóhoz köthető, a hirdetést megrendelő magánszemély feljelentést tett, akkor azonban a rendőrség megszüntette a nyomozást, arra jutva, hogy nem történt bűncselekmény – igaz, ehhez az is kellett, hogy a nyomozók a plakát megrendeléséről készült számlákon lévő összeget figyelmen kívül hagyva 50 ezer forint érték alattinak minősítsék a kárt.

A Kalászi Napló képviselője panaszt nyújtott be, így a nyomozás folytatódott. Jóval később, 2022 februárjában már a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság hallgatta ki gyanúsítottként Deákot. (Az újabb eljárásban megállapították felelősségét annak a személynek is, aki a jegyző utasítására leszedte a plakátot.)

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a gyanúsított köztisztviselőnek 15 napon belül írásban értesítenie kell munkáltatóját a nyomozás tényéről. A jegyző ezt azonban jóval később, május végén tette meg, csak akkor, amikor már a rendőrség értesítette erről az önkormányzatot. A kettő között – anélkül tehát, hogy az önkormányzat tudta volna, hogy jegyzője gyanúsított – áprilisban még az országgyűlési választás lebonyolítását is levezényelte Budakalászon.

Ezért az önkormányzat célfeladat címén a választás után 700 ezer forintot utalt ki a jegyzőnek.

Bár ez munkaköri feladata a jegyzőnek, kétségtelen, hogy a választás lebonyolításával a szokásos munkaidőn túlra nyúló munkájuk van az önkormányzat munkatársainak – épp ezért erre az állam is különít el összeget a központi költségvetés terhére. A gyakorlatot ismerők szerint az az összeg azonban szerényebb, azon felül már az önkormányzat – saját anyagi lehetőségeihez mérten – dönt arról, mekkora összeget juttat pluszban a választást lebonyolító munkatársaknak. A 700 ezer forint a nagyvonalúbb juttatások között van.

Hivatali visszaélés volt, érdeksérelem nincs

Az értesítés után a köztisztviselőkről szóló törvény alapján méltatlansági eljárást kellett lefolytatni Deákkal szemben – erre a késedelmes bejelentés miatt az előírtnál szűk három hónappal később került sor. Noha ugyanezen törvény alapján egy fegyelmi eljárás is kötelező lett volna a gyanúsítotti kihallgatás késedelmes bejelentése miatt, a polgármester szerint azonban ilyenre nem került sor.

Az önkormányzat hibáján kívül tehát később lebonyolított méltatlansági eljárás alig öt nap alatt arra jutott, hogy a munkáltatót nem érte érdeksérelem, így semmilyen lépés sem indokolt a jegyzővel szemben.

A késve lebonyolított méltatlansági eljárás gyors és következmények nélküli lezárása annak ismeretében váratlan, hogy akkor történt, amikor az ügyészségi eljárás még folyamatban volt. Ráadásul az ügyészség nem sokkal később megállapította, hogy a hivatali visszaélés gyanúja megalapozott. Igaz, ez nem vezetett vádemeléshez, mert az ügyészség – élve a törvény adta lehetőséggel – az eljárás egy évre szóló felfüggesztéséről döntött a fentebb említett okokra hivatkozva.

Megrovás és jutalmazás

A polgármester ellentmondásosan nyilatkozott a méltatlansági eljárásról, amelynek lezárását ő írta alá. Ebben nincs megállapítva érdeksérelem, ám Göbl szerint a jegyzőt szankcionálták.

„Kapott is figyelmeztetést, négyszemközt, verbálisan megrovásban részesítettem, ezt a jegyző úr magáévá tette.”

Göbl az ellentmondást azzal oldotta fel, hogy érdeksérelem nem érte a munkáltatót – a szóbeli megrovás viszont indokolt, mert annak érdekeit mégis sértette, akié a plakát volt, és „ilyet azért nem illik csinálni”.

A megrovás és a jutalmazás azonban véleménye szerint nem zárja ki egymást. „Össze lehet mosni a kettőt, de szerintem nem célszerű. A jegyző úr az elvárhatónál is jobban végzi a dolgát. Én igazándiból ezt az ügyet a magam részéről lezártnak tekintem.”

Az önkormányzathoz közérdekűadat-igényléssel fordultunk a méltatlansági eljárással kapcsolatos iratokért, hogy látható legyen, miért döntött úgy az önkormányzat, hogy érdeksérelem nem érte, és hogyan reagáltak a késedelmes bejelentésre, miért tekintettek el a fegyelmi eljárástól. Az önkormányzat azonban közölte: a kérelem „olyan adat megismerésére irányul, mely nem minősül közérdekből nyilvános adatnak”.