Beismerő vallomást tett az Országos Roma Önkormányzat hivatali vesztegetéssel gyanúsított elnöke, vádat emeltek ellene
2023. február 22. – 12:09
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádat emelt az Országos Roma Önkormányzat elnöke ellen, aki a vádirat szerint elnöki pozícióját még a ciklus lejárta előtti lemondással pénzzé akarta tenni akként, hogy az elnökséget az ezért fizetni hajlandó képviselőtársának játssza át.
A vád szerint Agócs János, aki 2019 decemberétől látta el az ORÖ elnökségét, 2022 nyarán többször azzal keresett meg egy kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részére az ORÖ elnöki tisztségét. Miután a képviselő visszautasította a felajánlást, az elnök felvetette, hogy a képviselővel jó kapcsolatot ápoló másik képviselőt kellene megkérdezni az ajánlatról.
A kisebbségi önkormányzati vezetőt szeptemberben tartóztatták le, majd két hónap után kiengedték a letartóztatásból. Az ügyészség közleményéből kiderül az is, hogy Agócs a nyomozás során beismerő vallomást tett.
Az ügyészség vádiratában beismerés esetére 6 év börtönt és 6 év közügyektől eltiltásra, valamint 2 millió forint pénzbüntetésre tett javaslatot.
Korábban írtunk arról, hogy az ORÖ vezetője több szempontból szúrhatja a kormány szemét. Tavaly kiszivárgott például egy hivatali visszaélés gyanúját felkeltő hangfelvétel, amin a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Sztojka Attila szerződéseket és támogatásokat ígért a „körön belül lévő” ORÖ-képviselőknek. A kormánybiztos egy budapesti szállodában találkozott az Országos Roma Önkormányzat Lungo Dromhoz tartozó képviselőivel, szerződéseket és támogatásokat helyezett kilátásba a résztvevőknek, ha a kormány számára kedves jelölt lesz az ORÖ listavezetője.
A kormány a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna a roma nemzetiségi listavezetőnek, az Országos Roma Önkormányzat azonban végül Agócs János elnököt választotta helyette.
Az eredményt eljárási szabálytalanságokra és jogtalanul leadott voksokra hivatkozva a Lungo Drom és szövetségesei később bíróságon támadták meg, a Fővárosi Törvényszék azonban elutasította a beadványt. Az Alkotmánybíróság viszont alaptörvény-ellenesnek ítélte az Országos Roma Önkormányzat nemzetiségi listaállításról hozott közgyűlési döntését.