A kormány és médiája is elnevetgélt a takarékoskodó Nyugaton, de most mi is elkezdtünk spórolni

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely durva energiaspórolást jelentett be az állami intézményekre vonatkozóan: a miniszter azt mondta, 25 százalékos fogyasztáscsökkentést írnak elő az állami intézményeknek,

ehhez a kormány maximum 18 fokos téli hőmérsékletet írt elő ezekben az épületekben.

Egyelőre nem tudni, hogy ez minden állami intézményre (tehát például iskolákra, szociális intézményekre) is vonatkozik-e majd, vagy csak az állami és közigazgatási intézményekre. Gulyás azt mondta: ők a saját területükön ennyit határoztak meg, de minden miniszternek feladata a következő két hétben, hogy a saját területén megállapítsa azokat az intézkedéseket, amelyekkel elérhető a tervezett spórolás.

Ebből az következik, hogy az iskolákról a következő két hétben dönt Pintér Sándor miniszter.

Néhány héttel ezelőtt az iskolákkal kapcsolatban egyébként már felröppent a hír, miután a köznevelési helyettes államtitkár levele nyilvánosságra került. Abban azt írták, hogy csak 20 fok lesz a fűtési szezonban. Kisfaludy László azt írta: 20 Celsius-fokos hőmérséklet „kielégítése esetén további fűtést nem szükséges biztosítani” az iskolákban télen.

A Népszava még augusztusban megkérdezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, akik azt mondták, hogy az iskolák és az óvodák esetében a kormányrendelet valóban 20 fokot ír elő minimálisan télen, de Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja szerint ez messze nem azt jelenti, hogy ilyen hőmérsékletűre lehet felfűteni az intézményeket, hanem azt, ha a hőmérséklet ez alá csökken, és legalább két napig így marad, rendkívüli szünetet kell elrendelni. A takarékosság és az alternatív megoldásokban gondolkodás jele az is, hogy a kormány már előző hónap végén arra kérte az iskolákat, mérjék fel, át tudnak-e állni fatüzelésre.

A kormány aztán ezt a tervet rövid úton cáfolta. Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, „szeretnék elkerülni” a 20 fokos tantermeket, a Belügyminisztérium pedig közölte, hogy félreértés történt, „semmiféle döntés”, „parancs” vagy „utasítás”, avagy új jogszabály nem született az iskolák fűtésével kapcsolatban, a levél tartalmát valóban úgy kell értelmezni, ahogyan azt Nagy Erzsébet is kifejtette.

Ehhez képest a csütörtöki kormányinfón az derült ki, hogy az államigazgatás intézményeiben már biztosan ennél is alacsonyabb, 18 fokos hőmérséklet lesz egész télen, miközben ebben az ágazatban az otthoni munkavégzést is megtiltották. A többi állami területen, így az oktatásban pedig két héten belül dönti el a területért felelős miniszter, lesz-e hőmérsékletstop, és ha igen, mekkora. Az oktatás a Belügyminisztérium hatásköre április óta, Pintér Sándorék fogják tehát meghatározni az iskolai spórolás mikéntjét. Egy 20 fokos tanterem egyébként gyermekorvosi szakvélemény szerint akár egészséges is lehet, ha a gyerekek melegen öltöznek.

Érthető, de a korábbi kommunikáció fényében mégis abszurd fordulat ez, a kormány és a hozzá közeli média ugyanis hónapokon keresztül azon köszörülte a nyelvét, hogy a nálunk gazdagabb nyugati országokban spórolási intézkedésekre készülnek.

A kormányinfón ennek kapcsán az RTL Klub rákérdezett Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőnél egy júniusi TikTok-videójára, amelyben szintén a külföldi spóroláson viccelődött. Szentkirályi szerint ez a bejegyzés még akkor született, amikor azt remélték, visszatáncol az EU az orosz energiát érintő szankciókból. Azt is elmondta, a kormány továbbra sem szól bele abba, a háztartások milyen hőmérsékletre fűtik az otthonaikat.

„Mi itt nem fogunk megfagyni télen. Ők ott meg szülhetnek férfiként”

Július végén fogadták el az EU energiaügyi miniszterei a gázspórolási tervet, amit egyedüliként Magyarország nem hagyott jóvá, mondván, hogy az „végrehajthatatlan”. Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy a tagállamok 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentsék a gázfelhasználásukat az elmúlt öt év azonos időszakainak átlagához képest. Több ország is kapott engedményeket, és úgy fogadták el, Magyarország azonban teljes egészében nemet mondott a tervre.

„Mi itt nem fogunk megfagyni télen. Ők meg ott szülhetnek férfiként” – viccelődött Orbán Viktor egy tavaly novemberi beszédében az energiaellátással kapcsolatban. Most úgy néz ki – ha megfagyni talán tényleg nem is fogunk – , hogy az eddigi kommunikációval ellentétben a kormány is kezdi belátni, hogy szükség lesz valamilyen szintű energiatakarékosságra, hogy át lehessen vészelni az előttünk álló telet. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szakértői az Európai Unió 15 százalékos földgázkereslet-visszafogást előirányzó csomagja kapcsán már vizsgálták, hogy milyen potenciál lehet a hazai takarékosságban. Megállapították, hogy

csaknem félmilliárd köbméter földgáz-megtakarítást érhetünk el, ha egy fokkal lejjebb vesszük a fűtést.

„Spórolj a gázzal! Fingjál befőttesüvegbe!”

Gulyás Gergely egy hónapja még nemigen szeretett volna életvezetési tanácsokat osztani. A miniszter azonban már a júliusi kormányinfón is úgy fogalmazott, hogy bár egyelőre nem korlátozzák a fogyasztást, a helyzet gyorsan változik, és akár ez is eljöhet.

„Ha korlátozottan áll rendelkezésünkre villany, gáz, kőolaj, benzin, akkor nem tud mást tenni a politika, akkor kénytelen beleszólni az életvezetésbe.”

A helyettes államtitkár keddi leveléből úgy tűnik, hogy valóban gyorsan változott is a helyzet. Pedig a kormányzati kommunikáció többnyire elzárkózott, a kormányhoz közeli médiatermékek és politológusok pedig sok esetben elszörnyülködtek vagy elviccelődtek a más országokban a kormányok által tanácsolt energiatakarékossági és spórolási tippeken/intézkedéseken.

Pedig tavaly novemberben, mikor az energiatakarékosság témája került elő, magának a miniszterelnöknek is szitkozódni támadt kedve, de visszafogta magát:

„Amit most hallok a baloldaltól, hogy a rezsit úgy kell csökkenteni, hogy kevesebb vizet, áramot meg gázt kell használni, ilyenkor van egy szó, amit az ember mond, csak az édesanyák iránti tiszteletből nem hangosan.”

„Sötét parkok, hideg munkahelyek, fosztogatás – erre készül Nyugat-Európa télen” – számolt be az Origo a Németországban bevezetett takarékossági intézkedésekről. A Pesti Srácok „kórnak” nevezte a Nyugat-Európában egyre több helyen, a lakosság körében bevezetett energiatakarékossági intézkedéseket. A közmédiában pedig „Jobb ha készítik a télikabátot a németek” címmel jelent meg hír arról, hogy az országban télen csak 19 fokig lehet fűteni a közintézményeket.

A jobboldali véleményvezér Jeszenszky Zsolt is megtalálta a módját, hogy viccelődjön a spóroláson: „Spórolj a gázzal! Fingjál befőttesüvegbe!” – írta, a posztban a szöveg mögött pedig az Európai Bizottság vezetői láthatóak. A Századvég politológusa, Kiszelly Zoltán nyugati elszegényedésről beszélt másfél hónapja, mikor Budapest energiatakarékossági terveit kommentálta: „Ez még nem az emberek pénztárcáját érintené, hanem az általános közérzetüket. Nyáron izzadnánk, télen fagyoskodnánk.”

A súlyos energiaválság miatt a kormány nyár közepén hirdetett energia-veszélyhelyzetet. Bár a spórolás és az energiatakarékosság szót nem mondta ki a miniszterelnök, egy pénteki reggeli, Kossuth rádiós interjújában már utalt rá: „Aki az átlagfogyasztás felett fogyaszt, annak gondoskodnia kell arról, hogy vagy csökkentse a fogyasztását, vagy keressen annyi pénzt, hogy a piaci árát ki tudja fizetni az átlagfogyasztás fölötti energiarésznek.”

Azoknak akik átlag fölött fogyasztanak, azért lehet szükségük fogyasztásuk visszafogására, mert az energiaválság súlyossága miatt a kormány már a szent tehénnek tartott rezsicsökkentéshez is hozzányúlt. Ráadásul az átlag fölött fogyasztók kategóriájába esők közül sokaknak – bár a kormány ilyet nem kért – így is spórolásba kell kezdeniük, mivel többen sem tudnák kifizetni az árában megsokszorozódott áram- és gázszámláikat.

Azt, hogy más európai országokban milyen intézkedéseket hoztak a spórolás érdekében, illetve miképp próbálják az embereket energiatakarékosságra ösztönözni, ebben a cikkünkben foglaltuk össze.