„A háború egyik eszköze a tankok mellett, a fosszilis energiával való politikai háború” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Budapesti Energiacsúcs nevet kapó sajtónyilvános egyeztetésen, amin fővárosi cégek képviselői, civil szervezetek és fővárosi politikusok vettek részt. Az eseményt azért rendezték meg, hogy a főváros bemutassa az által hozott azonnali intézkedéseket az energiaválság enyhítésének érdekében.
Karácsony szerint a főváros nem nulláról indul, mert Budapestnek már van klímastratégiája. A városi cégek és közszolgáltatások energiafelhasználása kapcsán a főpolgármester elmondta, hogy az orosz-ukrán háború árnyékában az energiakérdés több mint korábban, gazdasági és demokrácia kérdéssé is vált.
2030-ig azt akarják elérni, hogy a budapesti közszolgáltatásokat a fővárosi közműcégek energiatermelése fedezze.
Ehhez rengeteg bővítés és fejlesztés mellett, a „város energiaigényét” is csökkenteni kell. A főpolgármester elismerte, hogy ez ambiciózus terv, de megvalósítható. „Természetesen ezen programunk az Európai Unió és a magyar kormány támogatása nélkül nem valósulhat meg.”
„Budapest a klímastratégiája részeként már vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását” – mondta Tüttő Kata főpolgármester-helyettes. Szerinte a mostani energiaválság miatt mindenkinek át kell gondolni, hogy miképp tud kevesebbet fogyasztani és elsősorban például az önkormányzatok, hogyan tudják rövid távon csökkenteni energiafelhasználásuk.
A közlekedés mellett, a takarékoskodás egyik fontos eleme a közvilágítás, beleértve a díszkivilágítást is. Tüttő leszögezte, hogy közvilágítás korlátozást nem terveznek, mivel Budapest egy „huszonnégy órás” város. Kevesebb árammal akarják üzemeltetni a közvilágítást, ehhez pedig korszerű lámpákra van szükség. A lámpatestek cseréjét gyorsítanák fel, mivel az új, LED-es fényforrások negyven százalékkal kevesebbet fogyasztanak. A program másik eleme a díszkivilágítás, itt viszont azonnali intézkedésekről van szó:
a díszkivilágítás észszerű rövidítése, érdemi megtakarítást hozhat a fővárosnak – ez négy napnyi közvilágításnak megfelelő energiát jelent.
Emellett épületenergetikai fejlesztések is szóba kerülnek a programban, ez 18 épület esetében valósul meg a közeljövőben.
Másik, mostanában sokszor konfliktusos intézkedés a hőfokszabályozás. Ezt az önkormányzat saját körben szeretné megvalósítani, az ápolási intézmények kivételével. Tüttő elmondta, hogy egy-egy fok eltéréssel (hűtésnél egy fokkal kevésbé tekerik le a klímát) rengeteg energiát lehet spórolni. Ezt javaslatként mondják, mindenkinek saját megfontolásra is.
A fővárosi cégek mindemellett próbálnak hangsúlyt helyezni a szemléletformálásra is: ennek egy jó példája, hogy járművezetők egy szimulátoron tanulják, hogy hogyan lehet úgy vezetni, hogy kevesebb üzemanyagot fogyasszon az adott jármű. De az önkormányzat is tisztában van azzal, hogy a legtöbbet korszerű buszokkal lehetne spórolni, viszont
a fővárosban jelenleg 500 olyan busz van, amit cserélni kéne.
Tüttő kiemelte, hogy a kormány 2030-ig ígérte, hogy a nagyvárosokban kizárólag elektromos buszok lesznek, Budapesten 2022-ben viszont csak néhány ilyen működőképes busz van. Fontos része még a főváros a programjának, hogy miképp tud a város több energiát előállítani, saját erőforrásból: itt előkerült a szennyvíz felhasználásával és a hulladékégetésből keletkező energia.
A beszélgetésen a helyszínen összegyűlt politikusok, közműcégek vezetői és energiával foglalkozó szakértők több dolgot is felvetettek, amivel a főváros tudna javítani energiafelhasználásán. Az egyik legfontosabb elemnek a kommunikáció és annak hiánya jelent meg. Szakértők szerint az önkormányzatnak kommunikálnia kéne az egyszerű állampolgárok irányába, hogy mit tudnak tenni: erre jó példa, hogy sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy a Budapest bérletek felhasználhatóak a MÁV és a Volán budapesti szakaszain. Emellett az energetikai korszerűsítések elérhetőségének javítása is fontos célkitűzésnek tartják, hogy azoknak az embereknek is hozzáférhetőek legyenek az ilyen programok, akik energiaszegénységben élnek.
„Nem azért gondolkozunk a díszkivilágítás rövidítésében, hogy pénzt takarítsunk meg” – mondta Tüttő utalva arra, hogy azért dolgoznak ki ilyen javaslatokat, hogy példát mutassanak és behozzák a közbeszédbe ezt a témát. A hiányként elhangzó kommunikációra és társadalmi kampányokra Karácsony azt mondta, hogy vigyáznak vele, mert azok közpénzből „nem magától értetődőek”, de a nyár folyamán lesz az energiafogyasztással kapcsolatos tájékoztató kampány. Karácsony kiemelte, hogy igyekeznek minden a kormánytól független fejlesztési forrást kihasználni, azonban bíznak benne, hogy mihamarabb megegyezés születik az uniós forrásokkal és a helyreállítási alappal kapcsolatban, mert az Budapest helyzetét is jelentősen javítaná.