A CÖF az Európai Bizottságtól tudakolja, ki profitál abból, hogy visszatartják a helyreállítási alap pénzeit

2022. szeptember 1. – 14:06

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Közérdekű adatkéréssel fordul a Fidesz-közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) az EU helyreállítási alapjának kezelése miatt az Európai Bizottsághoz – közölte az MTI a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatója alapján. Magyarország tavaly óta nem jut hozzá a koronavírus negatív gazdasági hatásait ellensúlyozni hívatott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből járó forrásokhoz, az EU szerint a kormány által beadott terv hiányosságai és egyéb, nem teljesített feltételek miatt. A kormány azonban politikai zsarolásnak tartja a pénz visszatartását, amivel Magyarország különutasságát bünteti a Bizottság, a CÖF is emiatt érdeklődik most.

Ifjabb Lomnici Zoltán az eseményen elmondta, az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez címzett levélben a Covid-járvány utáni, összesen több mint 700 millió eurós kedvezményes hitelből, illetve vissza nem térítendő támogatásból álló Next Generation EU-alap kezelésével kapcsolatban arra várnak választ: ez a pénz milyen forrásból származik, hol helyezik el, milyen kamata, hozama van, és milyen pénzmozgások történtek.

Emellett arra is kíváncsiak, „kompenzálják-e azt a kárt, amit a magyar és lengyel kifizetések elhúzódása okoz, illetve helyénvaló-e az unió gazdasági szuverenitása szempontjából, hogy EU-n kívüli gazdasági érdekcsoportok finanszíroznak egyes tagállamokon belüli politikai csoportokat, tervezi-e az EU az erre vonatkozó szabályok szigorítását”.

A szóvivő szerint az Európai Bizottság elmarasztaló döntés nélkül tartja vissza az alapból Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzeket, és „kérdés, hogy mi történik ezekkel, kinek lehet előnye abból, hogy nem utalják ki”.

A kormány tavaly óta vitában áll az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap forrásainak ügyében. A Bizottság fő gondja hivatalosan az volt a forrás elköltésről szóló magyar tervvel, hogy nem a célzott területekre ment volna a pénz, és nem garantálta a források elköltésének korrupciómentességét. 2021-ben az összeget még mindenféle előzetes feltétel nélkül folyósították volna, ha a magyar kormány megfelelő tervet adott volna le, 2022-től viszont már csak konkrét vállalásokhoz kapcsolódva járna a pénz. Azt is előírták az EU helyreállítási tervében, hogy a tagállamoknak ellenőrző rendszert kell működtetniük, amely biztosítja, hogy nem fordul elő csalás, korrupció és összeférhetetlenség a támogatások elosztása során.

Hogy Magyarország végre hozzájusson a forrásokhoz – és egyéb dolgokban is olajozottabbá váljon az együttműködés –, az új kormányzati struktúrában külön uniós miniszteri pozíció is lett, ezt Navracsics Tibor tölti be. Szerinte nem a magyar kormányon fog múlni, ha nem tudnak megállapodni az Európai Bizottsággal, illetve nemrég arról is beszélt, hogy már nem a szakpolitikai kérdésekben, hanem a politikai akaratban látja a megállapodások akadályát. A megállapodás egyengetése jegyében nemrég törvényjavaslatokat is benyújtott az Igazságügyi Minisztérium. A magyar kormányon kívül csak a lengyelnek van hasonló vitája az EU-val az alapról, tőlük igazságügyi reformokat kért a Bizottság, és erről előzetes megállapodás született is, de aztán Varsó újra bekeményített.

Összesen egyébként mintegy 2300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás járna Magyarországnak az alapból. Az, hogy a pénz még nem érkezett meg, nem akadályozta meg a kormányzatot abban, hogy az összeg kb. negyedét, 527 milliárd forintot már előre kiosszák papíron.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!