Megkérdeztük a nagyobb magyar keresztény egyházakat Orbán fajkeveredéses beszédéről: semmi

Majdnem egy héttel ezelőtt írásbeli kérdést küldtünk a három legnagyobb magyarországi keresztény egyháznak, levelünkben lényegében csak az a kérdés szerepelt, hogy mi az álláspontjuk Orbán Viktor tusványosi beszédének azon részével kapcsolatban, amely így hangzott:

„…van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak. (…) Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni...”

A Magyar Katolikus Egyház részéről semmilyen válasz nem érkezett.

A Magyarországi Református Egyház részéről semmilyen válasz nem érkezett.

Egyedül a Magyarországi Evangélikus Egyház válaszolt levelünkre, akik azt írták, „a Magyarországi Evangélikus Egyház nem kíván kommentálni általános politikai megnyilatkozásokat.”

A zsidó vallási szervezetek már korábban reagáltak a beszédre

Több zsidó vallási vezető is megszólalt korábban a témában, Frölich Róbert országos főrabbi azt mondta, csak egyetlen faj él a földön, a Homo sapiens sapiens. Hozzátette: eddig sem politizált, ezután sem szeretne, de az általános emberi értékek mellett, a rasszizmus, antiszemitizmus, xenofóbia és gyűlölködés ellen ezután is ki fog állni.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleményében azt írta, komoly aggodalmat keltett a zsidó közösségen belül Orbán Viktor beszéde, ők pedig nem tudják értelmezni a beszédnek a „fajok keveredésével” foglalkozó részét. „(…) ráadásul a miniszterelnök szóhasználata élesen szembemegy azzal a gyakorlattal, amely eddig a zsidó közösség számára európai összehasonlításban is egyedülálló biztonságot jelentett. Történelmi tapasztalatainkra és a velünk élő családtörténeteinkre alapozva fontos szót emelnünk a magyar közélet félreérthető megnyilvánulásai ellen.”

Köves Slomó, a kormánnyal jó viszont ápoló EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija úgy fogalmazott: „a zsidó-keresztény civilizáció egyik alapértéke, hogy Isten minden embert a maga képmására teremtett. Így már csak ezért is kifejezetten szerencsétlen szóhasználat fajokról meg fajok keveredéséről beszélni.”

Kutatók: Történelmileg kudarcos, katasztrófák sorát okozó eszmerendszert idéz fel

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a beszéd után egyébként felhozta azt, hogy Ferenc pápa is olyan értelemben használta a „faj” kifejezést, mint a magyar miniszterelnök, amikor a kanadai bűnbánati zarándoklata után az őslakos gyerekeket ért bántalmazások ügyében azt mondta: „Elvenni a gyerekeket, megváltoztatni a kultúrájukat, a gondolkodásmódjukat, a hagyományaikat – megváltoztatni egy fajt, egy egész kultúrát... igen, [erre] a népirtás szót használom.”

A miniszterelnöki beszéd miatt Hegedüs Zsuzsa, Orbán egyik legrégebbi tanácsadója is lemondott. Aztán később arról beszélt, bár nem vonja vissza lemondását, de az lényegében okafogyottá vált, mert szerinte a kormányfő pár nappal később, az osztrák kancellárral való találkozója során önkritikát gyakorolt. Orbán Bécsben arról beszélt, bevándorlásellenes politikusként definiálja magát, de ez számára nem faji vagy biológiai kérdés, hanem kulturális. „A civilizációnkat úgy akarjuk fenntartani, ahogyan az most van”, és néha előfordul, hogy félreérthetően fogalmaz – mondta.

Orbán beszéde után a Magyar Tudományos Akadémia több tagja petícióban tiltakozott, azt írták: „Az emberi faj egységes, ezért az emberi fajok, illetve keveredésük felvetése biológiailag eleve hibás, az ezekre történő politikai hivatkozás pedig történelmileg kudarcos, katasztrófák sorát okozó eszmerendszert idéz fel.”

Orbán korábban „félázsiai származékok”-ként hivatkozott a magyarokra

A fajkeveredős gondolatokat Orbán Viktor Jean Raspail francia írótól emelte át. Raspail végigvette saját őseit, és megállapította, hogy vannak ugyan közöttük Skandináviából érkezők is, de mindannyian európaiak, ezért ő nem kevert fajú. Nem véletlen, hogy Orbán nem kezdte el felsorolni a magyarságot alkotó törzseket és népcsoportokat, egy ilyen felsorolásban ugyanis könnyebben szaladt volna bele ázsiai eredetű népcsoportokba.

Orbánnak korábban más gondolatai is voltak a magyarok kevertségéről, 2019-ben a kizárólag török eredetű nyelveket beszélő ázsiai országokat tömörítő Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján például arról beszélt, hogy „sok magyarban van kipcsak vér”. A kipcsak egy középkori török nép, Orbán valószínűleg a kunokat jelölhette ezzel a névvel.

A miniszterelnök 2012-ben arról értekezett, hogy a magyarok „félázsiai származékok”. 2015-ben a kazah fővárosban pedig azt mondta, inkább otthon érzi magát Kazahsztánban, mint Brüsszelben, és kitért arra is, hogy az Európai Unió népeivel „származás terén különbözünk”. „Amikor Brüsszelbe megyünk, nincsenek ott rokonaink. De amikor Kazahsztánba megyünk, akkor rokonokat, közeli embereket találunk” – mondta.