Hegedüs Zsuzsa eddig leüvölthette Orbán fejét, most elővette a kormánypárti sajtó

Simicska Lajos óta nem szakított senki olyan látványosan Orbán Viktorral, ahogyan azt miniszterelnöki tanácsadója, Hegedüs Zsuzsa tette a kormányfő fajtisztaságról, „nem kevert fajról” szóló tusványosi eszmefuttatása után. Nyílt levelében náci szövegnek nevezte Orbán mondatait, ezért tiltakozásával – mint mondta – „robbantani akart”, „véget vetni ennek a történetnek”, mert „terjed a métely”. Szerinte Orbán a faji alapú megkülönböztetésről úgy beszélt, ahogyan Hitler. Közben többször utalt arra, hogy Orbánt nem tartja rasszistának, csak az általa miniszterelnökként elmondott beszéd egy részét, amit viszont nyíltan fajgyűlölőnek nevezett.

Hegedüs 2010 óta volt Orbán miniszterelnöki tanácsadója, kormányfői megbízottként a társadalmi felzárkóztatásért felelt. Ennek ellenére az elmúlt 12 évben már előfordult hogy kibeszélt a kormányból: a homofóbbá tett gyermekvédelmi törvénynél, a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványosításánál is jelezte ellenvéleményét. Elmondása szerint a migránskampánnyal kapcsolatban is voltak fenntartásai – ezek azonban nem voltak összevethetők a keddi szakítással.

Aki leüvölti Orbán fejét

Lemondását közlő levelében 20 éves barátságról beszélt, a kormányfőt Viktorként, tegezve szólította meg. Felidézte, hogy a migránsellenességről szóló beszélgetéseikben is „leüvöltötte a fejét” a kormányfőnek (Orbán pedig hallgatott, mint a csuka). Ezzel is jelezte szoros kapcsolatukat, amelyet láthatóan bizalom jellemzett, legalábbis erre utal az a költségvetési támogatás is, amely a filozófus végzettségű, 1976-tól Franciaországban szociológus kutatóként működő, majd a rendszerváltás után hazatért Hegedüs által elindított alapítványhoz érkezett 2010 után. Az alapítvány működésével és a szociális programok hatékonyságával kapcsolatosan már évekkel korábban felmerültek kérdések a sajtónak azon részében, amely nem kormánypárti szövegközlő felületként működik.

Hegedüs Zsuzsa az ELTE-n filozófia szakon szerzett bölcsészdiplomát 1969-ben, majd a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa volt – írta róla korábban a La Femme. Emigrációja után Franciaországban elmondása szerint azokat a társadalmi mozgalmakat vizsgálta, amelyek a ´68-as diákmozgalmakból nőttek ki. „Nekem az antinukleáris mozgalom kutatásának vezetése jutott. ´81-ben aztán a békemozgalmakkal, az első globális mozgalmakkal kezdtem el foglalkozni Németországban és az Egyesült Államokban” – mondta a Magyar Narancsnak még 2003-ban adott interjújában, ahol a bő tíz évvel korábban általa indított Tégy a gyűlölet ellen mozgalomról is beszélt.

A barátság felülírta a szélsőjobb miatti kifogásokat

Ez a mozgalom akkor a rendszerváltó ellenzéken belül előtörő népies-urbánus ellentét és a rasszizmus ellen lépett fel. Hegedüsnek – aki egyébként egy időben az SZDSZ-alapító, a pártot 1991–92-ben vezető Kis János filozófus felesége is volt – van ebben a csaknem húsz évvel ezelőtti interjúban egy mondata, amely az Orbánnal való szakítás ismeretében igencsak beszédes. Itt azt mondta: a Tégy a gyűlölet ellen „első számú eredményének azt tartom, hogy az MDF ´93 tavaszán kizárta Csurkát, és elhatárolódott a szélsőjobbtól. Ez hosszú távon azért nem sikerült, mert a Fidesz-kormány rájátszott az együttműködésre velük.” (Csurka István író és politikus 1992-ben az akkori kormánypárt, az MDF képviselőjeként megjelentetett egy írást, amelyet párttársa, Debreczeni József „komplett náci alapvetésnek” nevezett.)

A magát baloldali liberális, „zöld, kozmopolita, zsidó értelmiséginek” valló Hegedüs érdekes módon a barátságát Orbánnal ugyanakkor épp a 2002–2003 körüli időszakra datálja, amikor a Fidesz-kormány szerinte rájátszott a szélsőjobbal való együttműködésre. Ez a kijelentés nem jelentett törést. Sőt, a Hvg.hu-nak a héten adott interjúban Hegedüs azt mondta: állítása szerint amint Orbán 2010-ben kormányra került, az ő javaslatára hoztak olyan jogszabályt, amely nemcsak tiltja a rasszista és antiszemita kijelentéseket nyilvánosan, hanem börtönbüntetéssel is sújthatja. Hegedüs befolyására utal, hogy állítása szerint az ő ötletén alapult a 2008-ban a vizitdíj, a kórházi napidíj és az egyetemi tandíj visszavonását kikényszerítő „szociális népszavazás”, amely megroppantotta az MSZP–SZDSZ-kormánykoalíciót, és 2010-ben a Fidesz kétharmadához vezetett.

Malacosztásból egyszeri disznótor lett

2010-ben, az első kétharmados többségű Orbán-kormány idején aztán miniszterelnöki tanácsadói megbízást kapott. Munkájában teljes szabadságot élvezett havi 997 ezer, később 1,3 milliót elérő fizetésért. A társadalmi felzárkóztatásért és a konfliktusok kezeléséért felelős főtanácsadó elindította a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítványt, amely az ételosztás mellett a hátrányos helyzetű térségekben lebonyolított naposcsibe- és malacosztási programjáról vált ismertté.

Először 2014-ben a Magyar Narancs foglalkozott az alapítvány pénzügyeivel, és az elszámolásban számos lyukat talált. Hegedüs elképzelése az volt, hogy a haszonállatok osztásával hosszú távon is segíteni lehet a rászorulókon, akik majd nevelik és szaporítják a rájuk bízott állatokat, élelemhez és jövedelemhez jutva. A program azonban nem követte a kiosztott állatok sorsát, szaktudást sem adott a kedvezményezettek kezébe az állattartáshoz – bár valamennyi takarmányt igen –, így a kiosztott állatokat a családok hamar felélték.

A vitatható hatékonysággal működő program 2011-ben még több mint 700 ezer haszonállatot osztott ki, ez a szám aztán meredeken zuhant. 2016-ban már csak vetőmagot osztottak, majd áruházláncoktól kapott élelmiszercsomagokat továbbítottak.

A kifogásokra Hegedüs azzal válaszolt, hogy sokan irigykednek a programra, és a haszonállatok kiosztása azért csökkent, mert sikerült visszaszorítani a mélyszegénységet.

A szakmai kifogásokat figyelmen kívül hagyó, haszonállatok kiosztását végző programja tulajdonképpen egybevág a gyermekéhezés problémáját leegyszerűsítő nyilatkozataival. 2015-ben például ezt állította:

„Olyan, hogy a legszegényebb családban, ahol nincs alkohol- vagy drogprobléma, hogy ott a gyerek ne kapjon este legalább két szelet zsíros kenyeret vagy tejbegrízt, (...) olyan nincs.”

Ugyanitt azt is mondta, hogy:

„Én még olyan nyomorult szegény családot, ahol a gyerek hazajön délután iskolából, és másnap reggelig nem kap semmit enni, én olyat nem láttam, mert ha kell, akkor lopnak.”

A miniszterelnöki főtanácsadóval szemben azonban a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke a 2015-ös nyilatkozatra reagálva elmondta: az MTA, a Tárki és a Máltai Szeretetszolgálat által készített 2014–2015-ös felmérésekre hivatkozva beszélnek gyermekéhezésről. Király Gábor szerint Hegedűs nincs tisztában a helyzettel, nem tudja, hogy a lakosság 40 százaléka szegénységi küszöb alatt él. „Ez több mint félmillió gyerek, közülük százezer nyomorog.” Az említett tanulmány szerint 30-50 ezer gyerek éhezik nap mint nap Magyarországon. Azoknak a kiskorúaknak a száma, akik időszakosan, hétvégenként, iskolai tanítási szünetekben éheznek, eléri a 200 ezret.

Költségvetési benzinnel évente a Föld körül

A szakmai kritikák mellett ott voltak az anyagiak is. Az elszámolásokat rendszeresen késve nyújtotta be Hegedüs alapítványa, egy időre emiatt közhasznú státuszát is elveszítette a Minden Gyermek Lakjon Jól. Az adatok sokszor következetlenek voltak, esetenként utólag alakítottak rajtuk – derült ki a Magyar Narancs már idézett cikkéből.

A csibéket, kacsákat Spanyolországból, Franciaországból szerezte be egy vállalkozó – eltérő adatok vannak a szállítás költségeiről, a Magyar Narancs 160 milliós fuvardíjról tud. A vállalkozó a megbízatást Hegedüs munkatársától, Bogdán Lászlótól kapta. Attól a Fidesz–KDNP színeiben egykor polgármester-választást is nyerő Bogdántól, akit 2019-ben jogerősen felfüggesztett börtönre ítéltek közokirat-hamisítás, hivatali visszaélés, valamint nagyobb kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás miatt – írta az akkori Index. (Ezek hivatalosan nem az alapítvány tevékenységével kapcsolatosak, de ezeket Bogdán Hegedűs titkáraként követte el, többek között az alapítvány szolgálati autóját használva, a sofőrök vallomása szerint esetenként azért, hogy Hegedüs kutyáit vigye vele sétálni.)

A 2014 végéig több mint félmilliárd forinttal gazdálkodó alapítványnál „négy és fél év alatt egyszer sem készült reprezentatív szociológiai vizsgálat, egyedül a Hegedüs által szerkesztett kérdőíveket küldik szét évente a polgármestereknek, akik maguk intézik a felmérést” – írta a Magyar Narancs, amely ehhez a kérdőívhez sem juthatott hozzá.

A lap négy évvel később is hiányos elszámolásokról írt, valamint arról, hogy hét év alatt annyi benzint számoltak el az alapítványt vezető miniszterelnöki tanácsadó szolgálati autójába, amennyivel hétszer megkerülhette volna a Földet. 2010–18 között átlagosan 380 forintos benzinnel számolva ez nagyjából havi 320 liter benzint jelent. (Hogy hová ment, nem tudni. Az autó használatához Hegedüsnek nem kellett menetlevelet kezelnie.)

Audival érkező elegáns kutyák a szegénysoron

Ugyanakkor Hegedüs azt mondta: „Vegyük észre, hogy a jóléti társadalom már régóta fenntarthatatlan, és egyébként sem lehet minden szegénységi probléma az állam feladata. A második világháború előtt sem léteztek jóléti rendszerek Európában, és az emberek mégis gondoskodtak a magukat ellátni képtelenekről.” Az alapítvány gazdálkodási modelljét elmondása szerint követendő példának szánta, hogy „mások is lássák, fizetett munkaerő és működési költségek nélkül is meg lehet oldani a dolgokat.”

Eközben azonban, mint az a fentiekből kiderült, a Miniszterelnökség biztosította a sofőrt és az autót, amellyel a karakteres megjelenésű főtanácsadó esetenként szetterei kíséretében utazott le a hátrányos helyzetű körzetekbe a malacosztásra, ahogyan a Hvg.hu 2012-es videóján is látható.

Az, hogy miként hatnak a nehéz sorsú térségekben a szolgálati Audival a kormányfő tanácsadóját kísérő elegáns kutyák, lehet pusztán publicisztikai elem, az azonban már számviteli kérdés, hogy mire költött Hegedüs a fizetése felett reprezentációs célokra felhasználható keretből, amely évi másfél millió forintot jelentett 2015–17-ben – ez több, mint amennyit a többi miniszterelnöki megbízott költött összesen, írta a Direkt36 még 2018-ban. Az oknyomozó portál pert indított, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiadja a részletes számlákat.

A minisztérium ügyvédje az eljárásban azzal indokolta a számlák kiadásának megtagadását, hogy „a tételes lista és a számlák alapján egyértelmű következtetés vonható le miniszterelnöki megbízott asszony étkezési, fogyasztási szokásaira, de arra is, hogy mely üzleteket kedveli”.

Végül a DK 2020 novemberében hozzájutott a számlákhoz, amelyekben 36 ezer forintos bor, kozmetikai szerek bevásárlására bukkant, így feljelentette Hegedüst – a Kabinetiroda szerint azonban ezek csupán reprezentációs célú beszerzések voltak, így jogszerűek. A DK-tól a feljelentést Sebián-Petrovszki László tette meg, aki tavaly arról számolt be, hogy az ügyben „az ügyészség nem akart eljárni, így azt áttette a NAV-hoz. A NAV pedig ahelyett, hogy Hegedüst vagy a minisztériumot kérdezte volna arról, hogy kik és milyen módon ellenőrizték a reprezentációs keret kiutalásának és fölhasználásának jogszerűségét, abszurd módon nekünk tette fel ezeket a kérdéseket.”

A pénz kezelése körüli kérdésekre így csak felszínesen érkeztek válaszok, miközben Hegedüs a gazdálkodási modellben külön kiemelte, hogy az alapítványa nem használ fel közpénzt. Ezt azonban árnyalja, hogy a támogatások jelentős része állami cégektől jött, az MVM-től, a Szerencsejáték Zrt.-től vagy épp a közpénz jellegét Matolcsy György állításával ellentétben mégsem elveszítő, a Magyar Nemzeti Bankhoz köthető alapítványtól.

A kormánypárti megmondóemberek a szakítás után már botrányokat látnak Hegedüs körül

Az elmúlt évtizedben Hegedüs a szegénység látható visszaszorításáról, a közmunka eredményes működéséről érvelt. Ennek fényében sokatmondó, hogy ma már arról beszél: az elmúlt egy-két év gazdasági nehézségei miatt az ország visszacsúszott a mélyszegénységbe, már csak Bulgária van mögöttünk az EU-ban a jövedelmeket tekintve. Hegedüs az elmúlt évek során nem értett egyet a társadalom megosztására alapuló Fidesz-propagandával, a Soros-plakátokat antiszemitának tartotta, később a homofóbtörvénnyel sem tudott azonosulni, de úgy érezte, a végpont a történelmileg is rendkívül veszélyes fajelmélet megnyilvánulása volt Orbán idei tusványosi beszédében.

Orbán Viktor tudomásul vette Hegedüs lemondását, aztán a „nem kevert fajú”, csak európaiakból álló „hungaro-pannon mártásból” álló magyarságról szóló beszédet kifogásoló Hegedüsnek azt válaszolta: ő nem rasszista, mert „fölfogásom szerint a Jóisten minden embert a saját képmására teremtett, ezért a magamfajták esetében a rasszizmus ab ovo ki van zárva”.

Hegedüs aztán egy újabb levélben újabb magyarázattal szolgált Orbánnak arra, miért tartotta elfogadhatatlannak a kormányfő szavait. A levél szerint míg Orbán egy nagy, integrált családot tudhat maga körül, ő csak néhány barátját, mert nagyszüleit, unokatestvéreit, rokonait a holokausztban veszítette el. Hegedüs mindettől függetlenül „változatlan szeretettel” köszön el Orbántól.

A szakítást a kormánypárti szövegközlő felületeken komolyan vették, és azonnal meg is született a tábornak szóló narratíva. „Nem nagy veszteség: lemondott az elmúlt években a munka helyett inkább a pénzszóró botrányoktól hangos Hegedüs Zsuzsa miniszterelnöki megbízott Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde miatt, amit Gyurcsányhoz hasonlóan »nácinak« minősített” – írta róla a Facebookon Deák Dániel, a jobboldal egyik véleményvezére. A fideszes propaganda mélyebb bugyraiban még ennyire sem bántak kesztyűs kézzel a szociológussal, a Vadhajtások konkrétan szardarabnak nevezte.

Ha most hirtelen hangos pénzszóró botrányokról van szó Hegedüssel kapcsolatban, vajon hol voltak eddig a kormánypárt sajtóuniverzumában az erről szóló hírek? Az időzítés alapján nem a gazdálkodással kapcsolatos kérdések miatt kerültek elő a kifogások, hanem kizárólag azért, mert egy egykori híve szembefordult Orbánnal.