Orbán: Előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmazok

A fajok keveredéséről szóló, botrányt kiváltó tusványosi beszéde óta Orbán Viktor első nyilvános programja Bécsben volt, ahova Karl Nehammer osztrák kancellár meghívására érkezett. A két politikus közös sajtótájékoztatót tartott.

• Több tucat tüntető várta Orbánt Bécsben, az osztrák kancellári hivatal épülete előtt, érkezésekor pedig kifütyülték – számolt be a Telex helyszíni tudósítója az eseményekről.
• Karl Nehammer azt mondta: Magyarország fontos partnere Ausztriának, de a rasszizmus minden formáját elítéli.
• Orbán teljesen egyetértett a rasszizmus és az antiszemitizmus elítélésében Nehammerrel. Kijelentette: ő bevándorlásellenes politikusként definiálja magát, de ez számára nem faji vagy biológiai kérdés, hanem kulturális. „A civilizációnkat úgy akarjuk fenntartani, ahogyan az most van”.
• Orbán ismét bírálta az európai uniós szankciókat, amelyek szerinte nem hozzák meg a kívánt eredményt. Szavai szerint Magyarország eddig minden szankciós kérdésben dűlőre tudott jutni az Európai Unióval, de a gázembargóval „eljutottunk a falhoz”, és ebben Magyarország nincs egyedül.
• Orbán szerint „Brüsszel nekünk nem a főnökünk”, az EU nem Brüsszelben van, hanem Bécsben, Budapesten, Madridban vagy Berlinben. A vétó kifejezés is félreértés, mert „az unió filozófiai alapja az, hogy a döntés közös”.
• Kirill pátriárkát Magyarország azért védte meg, mert nem ért egyet az egyházi vezetők szankcionálásával. Orbán szerint az egyházakra szükség lesz, ha békét akarnak teremteni.

A háború kérdése az osztrák kancellár szerint is komplikált. Európában az a többségi álláspont, hogy a háború soha nem jó eszköze a politikának – mondta Nehammer. Szerinte a szankciók nem olyan gyorsan hatnak, mint ahogy azt előzetesen gondoltuk. Emiatt van némi frusztráció.

Amellett kiállok hogy a szankcióknak jobban kell fájniuk annak, akire kiróttuk, mint azoknak, akik kirótták. Az osztrák álláspont világos: a gázembargó bevezetése nem lehetséges. Ha gázembargó lenne, akkor borulna a német ipar, ami magával rántaná az osztrák gazdaságot is – vezette le.

„Úgy gondolom, még túl korai a szankciók hatásáról mérleget vonni.” Ezek lassabban hatnak. Amit mindenképpen meg kell tennünk: hogy Ukrajnával kapcsolatban továbbra is elkötelezettnek kell maradnunk. A vita nem rossz, a vita a demokrácia alapja. „Engem nem érdekel, hogy a diktátorok mit gondolnak” – mondta Nehammer, bár pont ott nagyon szakadozott az online közvetítés, így nem világos, hogy ezt pontosan kire mondta.

„Kifejezetten támogatom a magyar miniszterelnököt abban a törekvésében, hogy az ortodox egyház befolyását, főleg a Balkánon, vegyék figyelembe. Én erősen támogatom az állam és az egyház szétválasztását, de ha az ortodoxia kulcsszereplő a Balkánon, és a Balkán stabilitása fontos számunkra, akkor figyelembe kell vennünk az ortodox egyház érdekeit” – mondta Nehammer azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor nem támogatta Kirill pátriárka EU általi szankcionálását.

Fontos filozófiai kérdésnek nevezte Orbán az osztrák sajtó egyik kérdését, amely arra vonatkozott, kész-e Magyarország követni az egységes európai álláspontot. „Nem úgy van, hogy van egy európai egység, amit az európai tagállamok követnek. Az a tagállamok közös döntése. De abban mi is benne vagyunk” – mondta Orbán.

„Az EU nem Brüsszelben van, hanem Bécsben, Budapesten, Madridban, Berlinben. Nem ki akarok babrálni az EU-val – mondta Orbán –, hanem hozzá akarjuk tenni a magunkét a közös döntéshez.” „Brüsszel nekünk nem a főnökünk.”

Orbán visszautasítja azt az értelmezést, hogy európai döntéseket vétózna meg Magyarország: „Nem tudom megvétózni a döntést, hiszen nélkülem létre se jön.” A vétó félreértés, Orbán szerint arról van szó, hogy „az unió filozófiai alapja az, hogy a döntés közös”.

„Ez valamit fölvillant önök számára abból is, hogyan gondolkodik Magyarország a szuverenitásról” – mondta a kormányfő.

Az osztrák befektetések nélkül Magyarország nem tartana ott, ahol jelenleg van – mondta Orbán, megjegyezve, hogy kétezer osztrák cég működik Magyarországon.

Ezt erősítené a kormányfő a továbbiakban is, ezért tartotta fontosnak a megbeszélést, amelyet konstruktívnak tartott.

„Eddig minden szankciós kérdésben megállapodtunk. Még az olajembargóban is sikerült megállapodni, mi is részt vettünk annak meghozatalában. Az a mi döntésünk is. Magyarország minden szankciós kérdésben dűlőre tudott jutni az Európai Unióval” – mondta Orbán.

„De eljutottunk a falhoz, ez a fal a gázembargó kérdése. De ebben nem vagyok egyedül.” Orbán szerint a gázembargót el kell kerülni.

Kitért ara, hogy Kirill pátriárkát illetően valóban nem született megállapodás az EU-val – így az orosz ortodox egyház fejét le kellett venni az EU szankciós listájáról –, de Orbán szerint ez fontos volt, mert az ortodox egyház kulcsfontosságú lesz a konfliktus hosszú távú rendezésében.

El kell kerülni az egyházi személyek szankcionálását, már csak azért is, mert válaszul „a mi egyházi vezetőinket” is szankciók sújthatják. „Ki fog akkor itt békét csinálni?”

Jelenleg 52 százalékon állnak Ausztria gáztárolói – mondta az osztrák kancellár. Jó kiindulási helyzetben vagyunk, a villamos energiánkat 75 százalékban már nem fosszilis energiából állítjuk elő. Az osztrák álláspont az, hogy függetlenedni kell Oroszországtól az energetika terén – mondta Nehammer.

Amiben egyértelműen osztom a magyar miniszterelnök véleményét, az az, hogy sok a bejelentés az EU vezetőinek részéről, de kevés gyakorlati lépés történt. Közös gázbeszerzési rendszerre lenne szükség a tagállamok között.

A magyarok nem szeretik, ha jogot vesznek el tőlünk. Úgy is mondhatnám, hogy a magunkfajták nem szeretik az ilyesmit – mondta Orbán az újságírói kérdésekhez érve, ahol az MTVA a vészhelyzeti közös európai fogyasztáskorlátozásról érdeklődött.

Az energiamixet minden ország saját nemzeti hatáskörben állapítja meg. „Ha Brüsszelben beleszólnak, hogy mit kell csinálni a saját energiánkkal, az függetlenül Brüsszel jó szándékától vagy rossz szándékától” nem fogja elnyerni a magyarok tetszését.

De nincs mit tennünk – mondta Orbán –, az európai egység is fontos, „tudomásul vesszük a számunkra kedvezőtlen döntést, és igyekszünk azt a számunkra legkisebb károk mellett végrehajtani”.

Az Oroszország elleni szankciókat ellenző kormányfő szerint „minél hamarabb győzzük meg Brüsszelt arról, hogy alkossunk meg egy olyan stratégiát, amely jó az ukránoknak, az EU-nak és a háztartásoknak” annál jobb.

A migrációról filozófiai szempontból nem értünk egyet, de a gyakorlati teendőkben mégis együtt tudunk működni. „Mi az önök várkapitányai vagyunk” – mondta Orbán az osztrák elnöknek, mi védjük az EU-s határt.

„Előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmazok” – mondta Orbán. Itt egy civilizációs pozícióról van szó, büszkék vagyunk arra, amit Magyarország a rasszizmus elleni harc terén elért – mondta Orbán. Nem rasszizmusról van szó, hanem kulturális különbségekről.

A magyar kormányfő szerint kiderült, hogy nem eredményez sikert Ukrajnában az, ha nyugati fegyvereket küldenek egyes országok az ukránoknak, és kiképzik a katonáikat. Ezt mi nem tudjuk befolyásolni, de felhívjuk erre a nyugati barátaink figyelmét, hogy ezzel nem fognak nyerni az ukránok.

A békéért kellene tenni Orbán szerint. Az, hogy csökkenteni akarják az energiafogyasztást Nyugaton, az már a háborús gazdálkodás előzménye. Ha energiahiány lesz, akkor recesszió lesz. Ha pedig visszaesés van, akkor elveszítjük a politikai stabilitást is.

Orbán előbb a két ország közötti vitás energetikai kérdésről beszélt: eszerint Magyarország továbbra is elszánt az atomerőmű bővítésében, amit Ausztria elutasítana. „De nekünk nincsenek olyan folyóink és lehetőségeink, mint az osztrák barátainknak, ezért mi nem tudjuk nélkülözni az atomenergiát.” Ez a vitás kérdés megmarad, de „egymás számára kölcsönös biztonsági garanciát kell adni, amennyire lehet”.

Ezután reagált Nehammer rasszizmust illető kijelentéseire:

„Az antiszemitizmus és rasszizmus kérdésében teljes egyetértésben vagyunk.” „Amit az osztrák kancellár gondol, azt gondolom én is.”

Az antiszemitizmus elleni küzdelemben Orbán szerint a magyar kormány különösen élen jár, zéró tolerancia van érvényben, a közbeszédben sem lehetségesek ilyen nyilatkozatok.

A politikában „biológiai alapú megközelítés nem lehetséges, ami lehetséges, az a kulturális alapú megközelítés” – mondta Orbán, elismerve, hogy a migrációt ellenzi. „Nem ravaszkodok, utalok, kerülgetem a forró kását, világos, direkt álláspontom van, magamat migráció- és bevándorlásellenes politikusként definiálom. Ez nem faji kérdés, ez kulturális kérdés. A civilizációnkat úgy akarjuk fenntartani, ahogyan az most van. És ebben a tekintetben különbözünk Ausztriától. Mi mindig meg fogjuk védeni határainkat.”

A legfontosabb téma a migráció volt az osztrák kancellárral folytatott beszélgetésen, de beszéltünk a háborúról, gazdasági kérdésekről, és „intellektuális kérdésekről” is folytattunk eszmecserét, ilyen volt például a rasszizmus ügye is – mondta Orbán.

Egy magyar mindig otthon érzi magát Bécsben, és egy osztrák is otthon érezheti magát Magyarországon. Könnyű időkben a barátság is könnyebb, de most nehéz idők vannak.

„Arra voltam kíváncsi, hogy az előttünk álló nagyon nehéz időszakban is számíthatok-e az osztrák barátainkra.” Erre „pozitív választ kaptunk” – mondta Orbán, aki szerint a következő években is számíthatunk az Ausztriával való együttműködésre, és ez fordítva is igaz.

„A nemzetiszocializmusban mi is bűnösök vagyunk”, ezért a rasszizmussal kapcsolatos megnyilatkozásokat kiemelt érzékenységgel kell kezelni – mondta a kancellár, burkoltan kitérve ezzel Orbán tusványosi beszédére.

Magyarország fontos geostratégiai partnere Ausztriának, különös tekintettel arra, hogy Magyarország Ukrajna szomszédja is, így az elsők között érte el a menekülthullám Ukrajna felől. Ausztria 80 ezer menekültet fogadott be – mondta Karl Nehammer.

A kancellár ezután a déli migrációról beszélt, megjegyezve, hogy Magyarországot előbb éri ugyan el a menekülthullám, de az aztán „továbbcsapódik”.

„Ilyen időben partnerségre és barátságra van szükség” – mondta a kancellár a közös határőrizet fontosságáról.

Az osztrák kancellár arról beszélt, sok minden összeköti a két országot, a kapcsolataink alapja a barátság. „1400 osztrák cég működik Magyarországon, mi vagyunk a harmadik legnagyobb beruházó az országban” – mondta Klaus Nehammer.

„Őszinteségre van szükség azokban a kérdésekben is, amikben nem értünk egyet. Az egyik ilyen az atomenergia. A másik ilyen a magyar miniszterelnök legutóbbi beszéde. Le kell szögeznem, hogy a rasszizmus mindenféle formáját elutasítjuk, és ennek bármiféle relativizálását is” – mondta. Ebben a kérdésben Ausztriára azért is különösen nagy felelősség hárul, mert mi is részesei voltunk a nemzetiszocializmus bűneinek – hangsúlyozta.

Az osztrák kancellárral tartandó sajtótájékoztató az első nyilvános esemény, amelyen Orbán megjelenik a fajok nemkívánatos keveredéséről, a nem kevert fajú magyarokról szóló tusványosi beszéde óta. A beszéd négy fontos állítása egyébként nem igaz, két gondolata botrányt okozott, kettő pedig szimplán lopott volt, erről itt olvashatja gyűjtésünket.

A bécsi kancellária szerint a találkozó két fő témája az illegális migráció és az ukrajnai háború, írta az ORF. A szövetségi kancellária közleményében azt írta: a két ország „minden szinten szoros kapcsolatban áll egymással”, közösek az érdekeik, gazdaságilag és politikailag együttműködnek. „Ausztria és Magyarország szorosan együttműködik az illegális migráció elleni küzdelemben, és mindenekelőtt az embercsempészek megállításában. Ezekre a kétoldalú együttműködésekre azért van szükség, mert az európai menekültügyi rendszer már nem működik.” A Twitteren Nehammer emellett azt írta: „Alig várom, hogy üdvözölhessem Orbán Viktort Bécsben!”.

Az Orbán Viktor tusványosi beszédében a „kevert fajokról” elhangzott eszmefuttatás miatt a jobboldali Nehammert is arra szólította fel az ottani ellenzék, hogy határolódjon el a magyar kormányfőtől. Nehammer egészen szerdáig kivárt, majd tudatta: ezeket a kijelentéseket Orbánnal fogja megbeszélni: „Mindenki, aki ismer engem, tudja, hogy nem riadok vissza a nyílt beszélgetéstől” – mondta az osztrák kancellár. „Bármi, aminek köze van a bagatellizáláshoz, számunkra elfogadhatatlan”, így „kétség sem férhet hozzá, hogy a kijelentések természetesen kritizálhatók”. Az osztrák sajtóban Orbánnak leginkább a gázfogyasztás csökkentése és a holokauszt közötti párhuzama keltett feltűnést, bár máig nem egészen világos, hogy miniszterelnök a tusványosi beszédében erre utalt-e.

Több tucat tüntető várta csütörtökön délelőtt Orbán Viktort Bécsben, az osztrák kancellári hivatal épülete előtt, érkezésekor pedig kifütyülték – számolt be a Telex helyszíni tudósítója az eseményekről.

Orbán Viktor Karl Nehammer osztrák kancellár meghívására érkezett Bécsbe, Magyarország ugyanis fontos partnere Ausztriának, mondta Nehammer. A kancellár különösen az illegális bevándorlás elleni küzdelem, valamint a nyugat-balkáni uniós perspektívák iránti elköteleződés szempontjából tartja fontosnak a szoros együttműködést Magyarországgal.

Nehammer az MTI szerint korábban úgy fogalmazott: „azért szükségesek az ilyen kétoldalú összefogások, mert az európai menekültügyi rendszer nem működik”. A kancellár szerint az EU határainak „erős védelemre van végre szükségük”, hogy így csökkentsék a menekültek Európába áramlását, és növelni tudják a biztonságot. Azt is írta Twitter-oldalán, hoy mindkét országot fokozottan érinti az illegális bevándorlás, amely ellen közösen szeretnének fellépni.