Tűrniük kell, ha az esküvői és a nyaralós fotóikon csámcsog a propaganda

A kormányközeli média működésével (és úgy általában a hazai médiaviszonyokkal) sokat foglalkoztunk a Telexen, legutóbb az Anonymous-maszkos figura ténykedése nyomán mutattuk be, hogyan sulykolja és tartja napirenden a kormány ellenfeleinek kellemetlen témákat a propaganda. Szintén figyelemre méltó, hogy az elmúlt hetekben több olyan cikk jelent meg a kormányközeli sajtóban, amelyekhez a betámadott (köz)szereplők privát Facebook- vagy Instagram-oldaláról leszedett fotókat használták. Mártha Imrét, a fővárosi közműholding vezérigazgatóját állítólagos luxusélete miatt vette elő a fideszes média karácsony környékén, és hasonló módszerrel „leplezték le” a napokban Gurzó Ákost, aki Márki-Zay Péter kommunikációs tanácsadója volt az előválasztás alatt.

A módszer nem teljesen új, a Momentum európai parlamenti képviselőjét, Cseh Katalint is magáncélra készült fotókkal támadták tavaly novemberben. Akkor a KESMA-hoz tartozó Bors és a Bennfentes.net portál névtelen cikkekben használta fel a politikus esküvőjén készült fotókat, amelyeken a menyasszony nevetgél, sétál az épületben, fotózkodik, koccint, a gyűrűjét mutatja stb. Ezekben a cikkekben is előkerült a luxus, részletesen taglalták, mennyibe kerülhetett a lagzi, milyen drága lehetett Cseh Katalin ruhája, gyűrűje és a torta, amit felszolgáltak.

Luxusbaloldali marketinges

Mártha Imre esetében ez úgy nézett ki, hogy a kormánysajtó azt írta róla, hogy több tízmilliárdos vagyona van, de nem tudni, miből, milliós értékű órákat hord, méregdrága autóval jár, és luxusnyaralásokon vesz részt, amit az Instagram-oldalán közzétett képeivel illusztráltak. A kizárólag családtagok, barátok által hozzáférhető fotókra alapozva állították azt is, hogy a szerintük csak „Gyurcsány-fiókának” csúfolt Mártha munkaidőben posztolgatott strandolós, napozós képeket, amit azzal bizonyítottak, hogy az egyik Instagramra kitett fotón a „home office” felirat szerepelt. Mártha Imre erről azt mondta, hogy manipulálták ezeket a fotókat, meghamisított feliratokat montázsoltak rájuk. Mártha vagyoni helyzetéről és nyaralásairól a Metropol írt először, de ahogyan ilyenkor lenni szokott, más lapok, köztük a Magyar Nemzet és az Origó átvette a cikket, utóbbi egész sorozatot kerekített belőle, további részletekkel bővítve a sztorit. Azt már pedig egy kevésbé ismert propagandaoldal, a 2020 őszén indult Kontra írta meg, hogy a fővárosi közműholding vezetője pár éve Gyenes Leventével, Gyömrő adócsalás miatt jogerősen elítélt polgármesterével bulizott Ibizán, és ezt a Gyenes Instagramjáról leszedett fotókkal mutatták be.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt tanácsadójáról a Híradó közölt anyagot, ebben szintén az utazások játszottak főszerepet. Gurzónak azt vetették a szemére, hogy miközben luxusnyaralásokon pihent, az ellenzéki aktivisták itthon a Fudan-népszavazáshoz szükséges aláírásokat gyűjtötték. Mindezt a Dubajból, Floridából és a Dominikai Köztársaságból posztolt képekkel bizonyította a Híradó. Bár azt nem tudta megmondani a Híradó, hol szállt meg Floridában Gurzó, vagy hogy egyáltalán abban a szállodában aludt-e, ahonnan posztolt, azt viszont nem felejtették el közölni, hogy azon a helyen mennyibe kerül egy kétszemélyes szoba. (Egyébként állításuk szerint körülbelül 200-250 ezer forintba.) Mellékszál, hogy az ellenzéki aláírásgyűjtés csak december közepén kezdődött, míg a cikkben olyan posztot is mutatnak, ami még novemberi. Érdekes részlet még, hogy a Híradó cikke elhallgatja, hogy milyen ügyben indult népszavazási kezdeményezés. Az Origo már úgy keretezte a történetet, hogy Gurzó „csak egy szokásos, luxusbaloldali marketingesnek tűnik”, bármit is jelentsen ez, és természetesen a fideszes véleményvezérek is megosztották saját oldalaikon a történetet.

Nem csak fideszesek utazgatnak és hordanak drága holmit

A közműholding vezetőjének életvitele azért került reflektorfénybe, mert a kormánysajtó állítása szerint a közösségi oldalára kitett fotói felháborítják a holding elbocsátástól rettegő dolgozóit. A közműholding cáfolta, hogy elbocsátások lennének náluk, sőt állították, hogy valójában létszámhiánnyal küzdenek. Mégis elsősorban az állhat a Mártha Imre vagyoni helyzetével foglalkozó cikkek mögött, hogy Márthát a kormánysajtó által rendszeresen támadott és kritizált Karácsony Gergely nevezte ki, miután 2019-ben megválasztották Budapest főpolgármesterévé. Márta Imre rágalmazás és személyiségi jogainak megsértése miatt pert indított a vele foglalkozó cikkeket közlő lapok ellen.

A két eset között fontos különbség, hogy Mártha Imrével ellentétben Gurzó Ákos nem tisztségviselő, nem kap közpénzt, a privát szférában megkeresett pénzéből utazgatott, nehéz lenne tehát rásütni, hogy valamilyen mutyi, gyanús ügylet áll a nyaralások mögött. Főleg, hogy saját elmondása szerint Gurzó önkéntesként dolgozott Márki-Zay kampányában, nem kapott pénzt ezért. „Amerikában tanácsadóként 120-150 dollárt számláztam ki óránként az ügyfeleimnek a projekt bonyolultságától függően. Ez mindenképp a 150 dolláros kategória lett volna” – mondta az előválasztási kampányról a 444-nek. Ráadásul lehet róla tudni, hogy egy ideje Floridában él és dolgozik, így aztán még inkább sántít, hogy luxusnyaralásként adják el az ott-tartózkodását. Gurzó Ákos nem kívánta kommentálni nekünk a nyaralásairól született cikkeket.

Amióta eldőlt, hogy Márki-Zay Péter lesz Orbán Viktor kihívója az idei választásokon, a kormánysajtó folyamatos össztűz alatt tartja az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, nem meglepő tehát, hogy egyik tanácsadójáról is próbálnak kompromittáló dolgokat előszedni. Még több mint két hónap van a választásokig, könnyen elképzelhető, hogy idővel megszaporodnak az ilyen típusú lejáratási kísérletek. A lejáratáson túl olyan funkciója is lehet ezeknek a típusú cikkeknek, hogy azt az benyomást keltsék, lám-lám, nem csak a Fidesz-közeli körökben látni gyanús meggazdagodást és luxust. Nem csak Rogán Antalnak lehet több százezres farmernadrágja és Varga Juditnak 1,5 milliós karórája, bizony az ellenzékhez köthető figurák is jachtoznak, nyaralnak egzotikus helyeken és hordanak drága holmikat. Természetesen nem csak a kormánypárti sajtóban találni hasonló cikkeket, a független sajtó rendszeresen foglalkozik Mészáros Lőrinc és más, kormányközeli üzleti szereplők vagyonosodásával, politikusok vagyoni helyzetével, és az ellenzéki pártsajtó is rárepült Rogán Antal új feleségének magánképeire.

A luxus csúcsa a 25-30 ezres belépő

Kilóg a fenti felsorolásból, és egészen más megítélés alá esik, amit egy másik anyagban csinált a Kontra. Szintén luxusnyaralásról cikkeztek, ám nem valamelyik ellenzéki politikust vették elő, hanem Szabó Zoltánnak, az RTL Magyarország marketing- és kommunikációs igazgatójának, az Index korábbi újságírójának és tartalomfejlesztési igazgatójának a dubaji családi utazását boncolgatták, amihez a privát Facebook-oldalára feltöltött képekről közöltek screenshotokat. Az egyiken felesége és kislánya is látszik, igaz, utóbbi kitakart arccal. (Szabó felesége a TASZ-nál dolgozott kommunikációs és adományozási vezetőként, jelenleg szülési szabadságon van.)

Szabónak annyi köze sincs a politikához, mint Gurzónak, nincs állami vagy önkormányzati megbízatása, egy piaci alapon működő médiavállalattól kapja a fizetését, vagyis nem igazán látszik, mi indokolja, hogy beszámoljanak a nyaralásáról. A cikkben mégis részletesen taglalják, hogy az egyes programok mennyibe kerülhettek a családnak. Néhol egyébként meglehetően megmosolyogtató módon, például a fényűzés csúcsaként állítják be, hogy egy helyen 25-30 ezer forintot fizettek a belépőkért.

Egy ponton utalnak rá, hogy azért tartják visszásnak a dubaji nyaralását, mert a közéleti cikkei erősen rendszerkritikusak voltak, illetve néhány éve írt egy cikket az ételosztáson sorban álló rászorulókról. Vagyis körülbelül az lehetett a logika, hogy hiába írt korábban szegénységről, a nyaralása mutatja, hogy valójában milyen jól élnek az emberek Magyarországon. Vagy az, hogy a szegénységről csak a szegények írhatnak, esetleg a kettő együtt. Érdekes egyébként, hogy ez a sztori nem futott körbe a propagandamédiában, más lapok nem vették át a Kontra cikkét.

Tűrniük kell, ha a fotóikon csámcsog a propaganda

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projektjének helyettes vezetője, Pásztor Emese a Telexnek azt mondta, személyiségi és szerzői jogi kérdés, hogy a sajtó milyen esetekben használhat magáncélra készült képeket, legyen szó a Facebookra vagy az Instagramra feltett fotókról. Szerzői jogi szempontból azt kell vizsgálni, hogy a kép készítője milyen felhasználási jogosultságot adott a kép nyilvánosságra hozatala körében. Ezt még a közösségi oldalak szabályzata is bonyolíthatja, de mivel a most bemutatott esetekben szinte kivétel nélkül screenshotokkal operáltak, ezzel nem foglalkozunk külön. Személyiségi jogi vonalon az a döntő, hogy az adott ügy közügynek számít-e, amit viszont a cikknek meg kell indokolnia. Amennyiben közügyről van szó, akkor a magáncélra készült fotókat is felhasználhatja a sajtó.

Ehhez még az sem szükséges, hogy közszereplő legyen, akiről szól a cikk, mert nem az az elsődleges kérdés, hogy kiről van szó, hanem az, hogy mit csinált, magyarázta a jogvédő civil szervezet munkatársa.

Erre lehet példa, amikor 2020-ban a 444 mutatott be pár screenshotot Rogán Cecília egyébként nyilvános Instragram-oldaláról, a fotókon több milliós ékszert viselt Rogán Antal propagandaminiszter exneje. A fotók nyilvánosságra hozását az indokolhatta, hogy a Sarka Katával közös cége által szervezett rendezvényeket százmilliókkal támogatták állami vállalatok.

Mártha Imre esetében is közügynek minősülhet, hogy a legális jövedelme alapján megengedheti-e magának a fotókon bemutatott életvitelt. Nem véletlen, hogy Mártha nyilatkozataiban igyekezett hangsúlyozni, hogy több évtizedes szakmai pályafutással a háta mögött bőven megengedheti magának a fotókon látott életvitelt. Pásztor Emese szerint politikai szerepvállalása esetén Gurzó Ákosnál is felmerülhet a közügy mint szempont. Ezzel szemben Szabó Zoltán esetében egyértelműen nem állna meg ez az érvelés, hiszen nem visel hivatalos tisztséget, nem kezel közpénzt, vagyis a nyaralása teljes mértékben magánügy. Egy esetleges eljárásban a bíróság nem Mártha Imre vagyonosodását vizsgálná, csupán azt, hogy amiről a Metropol és a több újság írt, az közügynek minősül-e, vagy sem. Természetesen azt is néznék, hogy az adott cikknek mi volt a célja, a tájékoztatás vagy az indulatkeltés, de a közügy jelleg a legfontosabb szempont, tette hozzá a TASZ szakértője.

Ugyanakkor Pásztor Emese hangsúlyozta: a közszereplőknek, főleg ha közhatalmat gyakorolnak, többet kell tűrniük egy átlagembernél akkor is, ha a magánéletükről van szó, és ezért nem biztos, hogy érdemes perelniük. Ez akár Cseh Katalin ügyére is igaz lehet, hiába szedték le egy olyan oldalról az esküvői fotókat, ahol külön jelezték, hogy azok felhasználása engedélyköteles. Az megint más kérdés, hogy a cikkben milyen állítások szerepelnek (Cseh Katalinról például azt sejtették, hogy drogozott a lagzin), most csak a fotók felhasználásáról beszélünk. A Momentum EP-képviselője akkor azt mondta a Telexnek, hogy gondolkodik, tegyen-e jogi lépéseket az esküvős cikkek miatt. Megkeresésünkre most azt mondta: személyes adattal való visszaélés miatt kezdeményeznek eljárást, mivel az esküvői képek közzétételével szerinte „már átléptek egy határt”.

Arra a felvetésre, hogy a propaganda ezzel gyakorlatilag visszaél a joggal, hiszen a bemutatott anyagok célja egyértelműen a lejáratás, nem pedig a korrekt tájékoztatás, Pásztor Emese azt válaszolta, hogy csak a kontextus egészét nézve lehet eldönteni, hogy egy adott cikk valódi újságírás, vagy propagandatermék-e. Ezért az a fontosabb szempont, hogy szabadon lehessen beszélni a döntéshozók vagyonosodásáról, és ez eljusson a közvéleményhez.