Átlátszó: Napirenden van a Műszaki Egyetem modellváltása, de csak a választások után dönthetnek erről

2022. január 19. – 13:02

Másolás

Vágólapra másolva

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alapítványi modellváltásáról tárgyalt az egyetem vezetőivel – írja az Átlátszó két, névtelenséget kérő egyetemi munkatársa hivatkozva.

A BME január 17-én a honlapján számolt be arról, hogy az egyetem vezetői (rektora, kancellárja, rektorhelyettesei, kancellárhelyettese és dékánjai) két nappal korábban meglátogatták a Zalaegerszeg melletti ZalaZone járműipari tesztpályát, ahol találkoztak Palkoviccsal, valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral. A beszámoló szerint a látogatás célja az volt, hogy a BME vezetése átfogó képet kapjon arról az innovációs ökoszisztémáról, ami a tesztpálya körül jelenleg épül.

„A résztvevők beszélgetést folytattak arról, hogy a BME hogyan tud még jobban illeszkedni ebbe az innovációs környezetbe, továbbá hogyan tudja oktatási és kutatási tevékenységével hathatósabban erősíteni a magyar gazdaságot. (…) A BME vezetése folyamatosan nyomon követi a felsőoktatási ökoszisztémában zajló folyamatokat és az egyetem kapcsolódását Magyarország stratégiai céljainak megvalósításához” – írták.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épülete – Fotó: Róka László / MTVA / Bizományosi / MTI
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épülete – Fotó: Róka László / MTVA / Bizományosi / MTI

Az Átlátszónak nyilatkozó források szerint magas szinten felmerült, hogy sok más egyetemhez hasonlóan, a BME-t is egy vagyonkezelő alapítványba szerveznék ki. Az egyik forrás azt mondta, ezen a január 15-i találkozón szóba került modellváltás, amit a dékánok egy része, valamint Kotán Attila kancellár is támogatna.

A másik BME-s forrás azt mondta, a modellváltást leginkább az egyetemen belülről szorgalmazzák, a zalaegerszegi találkozón a BME vezetőinek egy része informálisan kérte Palkovicsot, hogy kezdeményezze egy új vagyonkezelő alapítvány létrehozását a BME számára. A forrás szerint Palkovics erre azt mondta:

az április 3-i választások előtt már már nem próbálják meg végrehajtani az alapítványosítást, utána azonban visszatérhetnek a kérdésre.

Az egyik forrás úgy tudja, a modellváltást az egyetemi vezetők kisebbsége támogatja, például a kormány által kinevezett kancellár, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar vezetői. A többség, köztük Czigány Tibor rektor, ellenzi az átalakítás ötletét.

A Telex információ szerint a BME vezetésében korábban lehetségesnek tartották, hogy még az április 3-i országgyűlési választás előtt megtörténhet a modellváltás, azonban az egyetem szenátusa annyira megosztott a kérdésben, hogy erre addig valószínűleg nem fog sor kerülni. Értesüléseink szerint a BME vezetésének a következő hónapokban ki kell dolgoznia egy víziót az egyetem jövőjéről, de a lehetséges modellváltásról csak április után döntenek.

Miről szól a modellváltás?

Az egyetemi modellváltás első hullámáról tavaly januárban írtunk részletesen, amikor behívták az Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM) a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, és Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet: saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból. Az intézményeknek csak pár napjuk volt rá, hogy a kormányzati ütemterv szerint önként kérjék a modellváltást, pedig az alapítványosítás meghatározza a hazai felsőoktatás következő évtizedeit.

Végül a három vidéki egyetem mellett a Semmelweis is a modellváltás mellett döntött, a Semmelweisről itt, a PTE és a zavaros SZTE modellváltás melletti döntéséről itt, a Debreceni Egyetemről pedig itt írtunk. Az ellenzéki pártok tavaly áprilisban úgy fogalmaztak, a „magyar felsőoktatás kiszervezése merénylet”.

Az SZFE modellváltása ellen tiltakozó diákok 2020. október 26-án – Fotó: Bődey János/ Telex
Az SZFE modellváltása ellen tiltakozó diákok 2020. október 26-án – Fotó: Bődey János/ Telex

Tavaly nyáron létrehozták a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokat is, mely alapján 2021. augusztus 1-jétől tíz egyetem alapítványi fenntartásba került át. A lista alapján tavaly szeptembertől a tíz, listán szereplővel együtt már összesen már 21 modellváltó egyetemen kezdhette tanulmányait a hazai hallgatók közel 70 százaléka, azaz 180 ezer fiatal. 30 ezer egyetemista egyházi fenntartású intézményekben maradt, azaz tavaly ősztől már csak a hallgatók 20 százaléka vett részt állami képzésben.

A legnagyobb egyetemek közül eddig a BME-t és az ELTE-t kerülte el az alapítványi kiszervezés. Az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztossá kinevezett Stumpf István a Telexnek tavaly februárban azt nyilatkozta:

„Több egyetem, például az ELTE és a BME sincs most napirenden, nem jelezték, hogy modellt akarnak váltani. Hogy velük mi fog történni, azt majd megbeszélik a 2022 utáni aktuális kormányzattal. Az én legjobb tudomásom szerint a jelenlegi kormány nem akarja kikényszeríteni a modellváltást.”

Hogy miről is szól az egyetemi modellváltás, mik az elméleti előnyei és kockázatai, arról ebben a cikkünkben írtunk, a konkrét forintosítható gyakorlati előnyökről pedig ez a cikkünk szólt.

Kövess minket Facebookon is!