Szegeden és Pécsen is megszavazták az egyetem átalakulását, átment a Palkovics-terv

Három és fél órás vita után péntek délután döntött a Szegedi Tudományegyetem szenátusa: kezdeményezik a modellváltást, magyarul elfogadják, hogy a kormányzati terveknek megfelelően kikerüljenek az állami fenntartásból.

A szenátus 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett döntött erről. Ez azt jelenti, hogy egyszerű többséggel határoztak az egyetem jövőjét alapvetően meghatározó átalakulásról – ennél jóval kisebb jelentőségű ügyekről is kétharmados, minősített többség kell általában.

A kétharmad most nem lett volna meg, azonban Rovó László rektor döntése alapján erre nem is volt szükség. Rovó az egyetemi modellváltás támogatója.

Pécsen 29 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett támogatták szintén péntek délután a modellváltást, ezzel ott megvolt a szükséges kétharmados többség. Információink szerint a bölcsészkar és a természettudományi kar delegáltjai szavaztak nemmel.

A modellváltás után az egyetemi kuratóriumokba a minisztérium jelöli a tagokat, az egyetemek a személyekre csak javaslatot tehetnek majd. Információink szerint Pécsről már el is küldtek az ITM-be egy 21 fős névsort, amiből Palkovics minisztériuma válogathat, vagy akár mást is delegálhat. Pécsen arra számítanak, hogy az egyik kuratóriumi tag Bódis József, azt ITM pécsi államtitkára lesz.

Minisztériumi forgatókönyv saját kérésre

Bár kevésbé látványos és kisebb figyelem övezi, mint a Színművészeti (SZFE) egyetemfoglalós botránya volt, a pénteki szenátusi szavazásokkal

egyetlen hónap alatt, a kormányzati ütemterv szerint lényegében lezavarták a felsőoktatás eddigi legnagyobb magánosítását.

Január elején rendelték be a Palkovics-féle Innovációs Minisztériumba (ITM) a szegedi és pécsi rektorokat, hogy ismertessék velük az elképzelést: egyetemeik kikerülnek az állami fenntartásból, és közalapítványi formába mennek át.

Ugyanez a sors vár a Semmelweis (SE) és a Debreceni Egyetemre (DE), vagyis a hazai orvosképzés mind a négy nagy intézménye formálisan magánintézménnyé válik. Egyetemi körökben úgy tudják, hogy Debrecen és a Semmelweis már jóval korábban be volt avatva a tervekbe, sőt, ők maguk szorgalmazták az átalakulást. Ezzel a Corvinus példáját követték: 2019-ben ők voltak az elsők, akik alapítványosodtak, majd hamarosan még kilenc intézményre várt ez a sors Miskolctól az SZFE-ig – az Agrár- és Élettudományi Egyetem most február elsején kerül ki az állami fenntartásból.

Fél éve, 2020 júniusában Palkovics László, a felsőoktatásért is felelős miniszter még azt nyilatkozta, hogy a három vidéki tudományegyetem (Debrecen, Pécs, Szeged), valamint a Semmelweis állami fenntartásban marad – előbb kiértékelik a többi intézményben a tapasztalatokat, de „egyelőre nem gondoljuk azt, hogy a nagy egyetemeket át kéne alakítani”. A személyi változások azonban arra utalnak, hogy legkésőbb szeptemberre a Semmelweis esetében megszületett a döntés. Ekkor nevezték ki az orvosegyetem kancellárjává azt a Pavlik Líviát, aki a Corvinuson szintén kancellárként levezényelte az alapítványosodást, miközben az ITM-ben a felsőoktatás modellváltásáért felelős miniszteri biztosként is ténykedik.

Bár az átalakítás politikailag hosszabb ideje előkészítettnek tűnik, az egyetemvezetőket csak januárban avatták be. Palkovics azt kommunikálja, hogy a modellváltás csak egy lehetőség, amit a kormány azért nyit meg az orvosképzéssel is rendelkező intézmények előtt, mert erre a részükről nagy igény mutatkozott. A döntés mindenesetre az egyetemeké, a forgatókönyv szerint nekik kell kérelmezniük a modellváltást. Szegeden és Pécsen azonban az egyetemi vezetés is a pesti minisztériumban tudta meg, hogy mit kell kérelmezniük.

Az átalakulás részletes forgatókönyvét az ITM-ben alakították ki, ott írták azokat a tájékoztatókat és alapelveket, amelyeket azóta különböző egyetemi fórumokon ízlelgetnek, és ott határozták meg a konkrét ütemtervet is. Ahhoz képest, hogy formailag alulról jövő kezdeményezésről van szó, az ITM egyértelművé tette, hogy az egyetemeknek január végéig dönteniük kell, majd pedig azonnal az országgyűlés elé kerül a javaslat – február 9-én már az illetékes parlamenti bizottságok fogják tárgyalni az alapítványosodással kapcsolatos törvényjavaslatokat. Információink szerint a jogalkotási háttérmunkát Stumpf István alkotmánybíró ügyvédi irodája végzi.

Stumpfot pénteken hivatalosan is kinevezték a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztosnak, Orbán Viktor „Welcome back!”-kel üdvözölte a Fidesz magjától azóta eltávolodott volt alkotmánybírót „újra a fedélzeten”.

Néhány hét alatt kellett dönteni

Az egyetemek két-három hetet kaptak arra, hogy – névlegesen a saját kezdeményezésükre – lezongorázzák az átalakítás részleteit. A nagy hagyományú (Pécsen több, mint 650 éve van egyetem), a magyar szellemi életre, szakember- és értelmiségképzésre is óriási hatással lévő intézményeknek így néhány nap alatt kellene dönteni a jövőjükről, és olyan, sokak által megalázónak érzett helyzetbe kerültek, hogy például egy hét alatt alakítsák ki a több évre szóló intézményfejlesztési tervüket.

„Ennyi idő alatt nem várható el értelmes emberektől, hogy átlássák a dolgot… Nem tartom én sem teljesen normálisnak, hogy három hét alatt kell dönteni egy ilyen dologról” – ismerte el az SZTE doktori hallgatói előtt csütörtökön Kónya Zoltán rektorhelyettes, hozzátéve, hogy már január végéig is nehezen tolták ki a döntést. A zártkörű ülésen a kémikusprofesszor információink szerint arról beszélt, hogy „nagyon csúnya, hogy a politika ilyen mértékben van jelen az egyetemen”.

„A szegedi és a pécsi egyetem a másik két intézmény farvizén csúszik” – mondta Kónya tegnap, és azzal folytatta, hogy a Debreceni Egyetem csak amiatt van előnyben Szegeddel szemben, mert a rektornak jó politikai kapcsolatai vannak, és Palkovicsnak is külön szobája van az egyetemen.

A szegedi rektorhelyettes így is a modellváltás mellett volt, többek között éppen azzal érvelt, hogy ha kimaradnak az alapítványi átalakulásból, akkor Szeged teljesen visszaesik, és már ennyire sem dönthetnek a jövőjükről. „Ebben van egy kényszer”, Debrecen és a Semmelweis is az átalakulás mellett van, és Pécs is így fog dönteni – hangsúlyozta. Mint mondta, Szeged talán akár ki is maradhat, és akkor majd rajtuk mutatják be, hogy demokrácia van, de ez az egyetem hanyatlását jelentené. Különben is:

„Amit nyilván mindannyian tudnak, hogy ha egyszer a miniszter úr reggel úgy ébred, vagy a miniszterelnök úr, hogy holnaptól minden egyetem alapítványi, akkor úgy lesz.”

Debrecenben, ahol a korábban Putyinnak díszdoktori címet adó Szilvássy Zoltán a rektor, nem volt nagy ellenállás az átalakítással kapcsolatban. Csak 21 professzor tiltakozott a modellváltás módja ellen, szerintük ugyanis a hivatalos sajtóközlemények szerinti „széleskörű és intenzív egyeztetés” a valóságban egyáltalán nem történt meg. A debreceni szenátus január 21-én ellenszavazat nélkül meg is szavazta a modellváltást. Egy héttel később a Semmelweis Egyetem is így döntött.

Szegeden és Pécsen azonban a minisztériumi határidő előtti utolsó pillanatra, január utolsó péntekjére hagyták a döntést. Ezekben a városokban jóval megosztottabb az egyetemi közvélemény, és ellenállás is szerveződött: a Színművészeti szlogenjére utalva megalakult a Free SZTE és a Free PTE mozgalom. Ezek a nem hivatalos szerveződések erősen kritizálták a helyi hallgatói önkormányzatokat, melyek jellemzően úgy álltak be az átalakulás támogatói mögé, hogy erről nem kérdezték meg a hallgatókat. Pécsen ezt a tiltakozók igyekeztek pótolni: összegyetemi plénumokat hívtak össze, majd pedig az egyetem belső elektronikus rendszerén kérdezték az egyetemi polgárok véleményét. Ezen a véleményt nyilvánítók (péntekig 2000-en, ami kb. 10 százalékos részvételnek felel meg) döntő többsége az átalakulás ellen foglalt állást.

Sok pénz és bizonytalan feltételek

A modellváltás azonban nem egyszerűen igen/nem kérdés. Annak is nagy jelentősége van, hogy az átalakulás milyen feltételekkel megy végbe. A kormányzati ígéretek a hatékonyság, innováció elősegítése mellett elsősorban a pénzről szólnak: Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban például 1500 milliárd forintról beszélt, hogy (közelebbről nem meghatározott időtávban és formában) ennyi pénzt fektetnek a felsőoktatásba egy óriási egyetemfejlesztési program keretében.

A modellváltó intézményeknél a következő egy évben 15+15 százalékos, összesen tehát 30 százalékos béremelést ígérnek, egyetemi fejlesztéseket, beruházásokat és a hiányok rendezését, valamint kiszámítható állami költségvetési támogatást a következő évekre. Szegeden a rektor a kormányra utalva ezen kívül kollégiumi fejlesztéseket, a MÁV-telek helyén új gyógyszeripari kutatóközpontot, a szegedi Science Parkban Protonterápiás Központot és az egyetemhez tartozó klinika hiányának rendezését ígéri. A magyar tudomány elmúlt évekbeli legnagyobb fejlesztése, a szegedi lézerkutató is az egyetemhez kerülhetne állítása szerint.

Arra nincs ugyanakkor hivatalos indoklás, hogy mindennek miért feltétele az alapítványi fenntartásba kerülés. A szóbeli ígéretek beváltására írásos garancia sincs egyelőre. Az egyetemi vezetők nem kaptak garanciákat az egyetemi autonómia konkrét biztosítékaira sem, pedig a politikaközeli befolyástól tartók számára ez az egyik legfontosabb kérdés.

Szegeden és Pécsen többek között a választott egyetemi vezető testület, a szenátus jogköreit szeretnék megőrizni az átalakulás utánra is.

Ez garantálná valamennyire az egyetemi autonómiát az alapítványi működés alatt is, akár a minisztérium által delegált kuratóriummal szemben. A probléma, hogy a legfontosabb kérdések egyelőre szenátusi döntéshez kötöttek, az alapítványosítás után azonban ezek átkerülhetnek a kuratóriumhoz, ők dönthetnének a rektor kinevezéséről (és rajta keresztül más személyi kérdésekről), vagy akár az egyetem átalakításáról.

Az eddigi magyar egyetemi átalakulások ebből a szempontból vegyes képet mutatnak. A szenátusok több intézményben meggyengültek, vagy harcban állnak a feléjük ültetett kuratóriumokkal. Ezt szeretnék kivédeni a pécsiek és a szegedi szenátusok azzal, hogy különböző „peremfeltételeket” fogalmaztak meg az átalakulással kapcsolatban: ilyen az egyetem egységének, autonómiájának fennmaradása, és bizonyos szenátusi jogkörök biztosítása a jövőben is. Amikor azonban ezekre a feltételekre e hét elején a minisztériumi tárgyalásaikon az egyetemi vezetők szerettek volna írásos garanciákat kapni, falba ütköztek: ezeket a kérdéseket magánegyetemként már a kuratóriummal kell majd letárgyalniuk – jelezték nekik az ITM-ben.

Ezek után az egyetemi szenátusok Pécsen és Szegeden pénteken úgy bólintottak rá a modellváltásra, hogy ugyan ezeket a feltételeket írásba foglalták, nem világos, hogy ezek miben jelentenek többet puszta óhajoknál.

„Frusztráló dolog, hogy egy félig biankó csekket kell aláírnunk. Csak azt tudjuk tenni, hogy erre ráírunk mindenfélét… De egy politikus soha nem fog leírni konkrét garanciákat”

– mondta a már idézett zárt csütörtöki tájékoztatón a szegedi rektorhelyettes. Kónya Zoltán azzal nyugtatta a doktori hallgatókat, hogy ha nem teljesülnek a feltételek, még leállhatnak a tárgyalások, és mégsem lesz modellváltás. Erről azonban már egyszemélyben a rektorok fognak dönteni, ők pedig többször kinyilvánították, hogy támogatják az átalakulást. Az sem zárható ki, hogy komolyabb jogértelmezési viták lesznek arról, hogy a mostani szenátusi felhatalmazás miről is szól valójában.

A jelek szerint azonban a modellváltásra vonatkozó Palkovics-terv értelmében az egyetemi rektorokkal még február első napjaiban megállapodnak a modellváltásról, amit az Országgyűlés gyorsan meg is fog szavazni. Az egyetemek ezután úgy lesznek kénytelenek tárgyalni a minisztériumokban kinevezett tagokból álló kuratóriumaikkal, hogy nem lesz semmiféle garanciájuk, és az állam az intézmények magánjellegére mutatva nem is kívánja megvédeni az autonómiájukat.

Javítás: A cikk eredeti verziójában tévesen állítottuk, hogy a veszprémi Pannon Egyetem február elsején került alapítványi fenntartásba. A valós dátum 2021. szeptember 1.