Igaza van-e annak, aki háborog Karácsony és Márki-Zay visszalépéses taktikáján?

Antidemokratikus, csalás, hátba szúrás, meghekkelés, a szabályok kijátszása stb. Ilyen szavakat is használt néhány ismert és kevésbé ismert véleményformáló azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki előválasztás után kiderült, a miniszterelnök-jelöltek versenyében második legtöbb szavazatot szerző Karácsony Gergely, és a harmadik legjobb eredményt elérő Márki-Zay Péter gondolkodik azon a lehetőségen is, hogy visszalépnek egymás javára.

Véglegesen még nem dőlt el, hogy ez valóban megtörténik-e majd, de azt már elmondták, hogy kormányfőjelölti és kormányfőhelyettes-jelölti párosban folytatják, és hogy hamarosan kiderül, hogy ki melyik lesz. Arról nem döntöttek, hogy ki lép vissza, de abban egyeztek meg, hogy Dobrev Klárát le kell győzni az előválasztás második fordulójában, mert szerintük vele 2022-ben nem lehet sikeres az ellenzék Orbán Viktor ellen. Később jelezték, úgy indulnának a második fordulóban, mint egy politikai szövetség két egyenrangú fele, ezért azt kérték az OEVB-től, hogy mindkettőjük neve szerepeljen a szavazólapon a második fordulóban, de ne egymás alatt, hanem egymás mellett, mint egységes ajánlatot tevő két miniszterelnök-jelölt.

Dobrev arról beszélt, hogy részéről nincs tárgyalás senkivel a visszalépésekről, „megy előre”, nem érdeklik „a hatalomtechnikai megoldások”, mert „a választás nem erről szól”. Később úgy fogalmazott, „zavaros javaslatnak érzem Karácsonyék ötletét, nem gondolták szerintem még végig”. A DK első fordulóban nyertes miniszterelnök-jelöltje elutasította ezt az ötletet, szerinte az, hogy ketten vannak egy sorban a szavazólapon, „nem tűnik valószínű forgatókönyvnek”. Mint mondta: „Nem lehet ezt menet közben kitalálni, hogy tandemben indulnak.”

Eközben pártja, a DK az RTL-nek kicsit karcosabban fogalmazott: azt mondták, bohózatba fulladhat az előválasztás ettől az ötlettől, ezért nem támogatják a korábban elfogadott szabályok megváltoztatását.

Kedden aztán kiderült, Karácsony és Márki-Zay valóban nem együtt szerepel a nyomdába küldött előválasztási szavazólapokon. Az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) a Párbeszéd kérése ellenére nem módosított az íveken, amelyeken egyelőre mindhárom miniszterelnök-jelölt külön szerepel, és ha valaki visszalép, annak nevét utólag kihúzzák majd.

A Jobbik hivatalosan nem támogatja egyik jelöltet sem a második fordulóban, és a Telex úgy tudja, a Momentum sem készül nyilvános állásfoglalásra. Ugyanakkor Jakab Péter szombati közléséből kiindulva ő Dobrev Klárának, míg Fekete-Győr András a szintén aznapi nyilatkozatából kiindulva a Karácsony–Márki-Zay tandemnek drukkol.

Azt, hogy Márki-Zay és Karácsony között felmerült, hogy valamelyik visszalép a másik javára, a DK-szimpatizánsok közül jó páran csalásnak és antidemokratikusnak minősítették, a DK-közeli Nyugati Fény nevű portál azt a kommunikációs fegyvert is bevetette, hogy itt férfiak szervezkednek a győztes nővel szemben. „»Nem lesz ez így jó, urak!«️ – A DK alelnöke üzent a Dobrev Klára ellen szervezkedő férfiaknak” – írta a lap, majd azzal a címmel is előálltak: „Forrnak az indulatok, amiért a két férfi a győztes nő kiszorításáról alkudozik”.

A DK-tábor jelentős része felháborodott azon, hogy a másik két, még versenyben lévő jelölt között felmerült a visszalépés lehetősége, ugyanakkor a Demokratikus Koalíció első fordulós sikereinek egyik legfőbb oka az volt, hogy a DK-s és jobbikos jelöltek rengeteg választókerületben visszaléptek egymás javára, a két párt ilyen téren nagyon szoros szövetségének köszönhetően nyertek meg a 106-ból összesen 61 választókerületet az ellenzéki előválasztás első fordulójában.

Egy forduló vs. két forduló

A hat ellenzéki párt előzetesen, még hónapokkal ezelőtt arról állapodott meg, hogy a miniszterelnök-jelöltek versenye két fordulóban dől majd el. Az egyfordulós választási rendszerek logikája nagyon egyszerű: az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. A kétfordulós szisztémának ugyanakkor pont az az egyik legfontosabb jellemzője, hogy az első és a második forduló nem feltétlenül ugyanazon logika mentén zajlik le, de ettől még nem válik antidemokratikussá a folyamat – erről beszélt a Telexnek László Róbert, a Political Capital választási szakértője. (A beszélgetés hétfőn volt, amikor Karácsony és Márki-Zay még nem állt elő a közös indulás ötletével, vagyis azzal, hogy a szavazólapon egymás mellett legyen a nevük. Ebből adódóan ennek politikai vonatkozásairól László Róbert nem beszélt, őt kizárólag a kétfordulós rendszerről és a visszalépés intézményének sajátosságairól kérdeztük.)

„A kétfordulós rendszereknek pont az a lényegük, hogy lehetőséget adnak arra, hogy az első és a második fordulóban eltérő logika mentén, akár eltérő preferenciákat is kifejezhessen a választó. Az első forduló eredménye ad egy átfogó képet a jelöltek támogatottságáról, a két forduló között pedig minden érintett fél reagálhat erre, átgondolhatja, hogy mit üzen neki az eredmény, milyen mozgástere maradt a második fordulóra – mindez egyformán megilleti a választókat, illetve a jelölteket, a pártokat. A választónak jogában áll újra átgondolni, hogy hasznosul a legjobban a szavazata a második körben, a jelölteknek, pártoknak pedig jogukban áll újabb szövetségeket kötni, adott esetben visszalépni. A folyamat során pedig – akár annak a reményében is, hogy hatással lehet a visszalépésre vagy nem visszalépésre – mindenki vérmérséklete szerint hallathatja a hangját, kifejezheti tetszését, nemtetszését, érvelhet, szitkozódhat, lelkesedhet, elidegenedhet, agitálhat – ahogy ez épp zajlik is. Ez, így, ahogy a napokban történik, egy kifejezetten demokratikus folyamat” – mondta.

A kétfordulós választási rendszernek tehát nem valamiféle vadhajtása, hanem a legfőbb lényege az egymás javára való visszalépés lehetősége az első forduló után. Ez nem a szabályok meghekkelése, hiszen előzetesen nem volt olyan kikötés a hatpárti megállapodásban, hogy azoknak mindenképpen kötelező elindulniuk a második fordulóban, akik továbbjutnak oda. Annyi megkötés persze volt, hogy ha valamelyik miniszterelnök-jelölt valós felhatalmazást kap már az első fordulóban, tehát legalább 50 százalék plusz 1 szavazatot szerez, akkor nincs második forduló. Relatív többséggel azonban a megállapodás szerint nem hirdethetnek győztest.

Akik fel vannak most háborodva, azok vélhetően azért érzik becsapottnak magukat, mert a fejükben nem a klasszikus kétfordulós rendszer logikája volt benne, hanem az, hogy lényegében egy kétszer megrendezett egyfordulós választás részesei lesznek majd. Tény, hogy nem is nagyon beszéltek előre a politikusok a visszalépésekről.

Van, aki a visszalépést tartja antidemokratikusnak, mások meg azt, ha valaki 35 százalékkal nyerne

László Róbert szerint egyébként eleve nem lehetünk biztosak benne, hogy így alakultak volna az első fordulós eredmények, ha a választóknak biztosan csak egyetlen fordulóban kellett volna eldönteniük, hogy ki legyen a közös jelölt. És lehet, hogy egyesek a visszalépést tartják antidemokratikusnak, mások viszont akkor lennének ezen a véleményen, ha az egyik jelölt, mondjuk, a szavazatok harmadával nyerne.

„Sokan azt fájlalják, hogy megint »sötét szobákban«️ dől el, kik lesznek a jelöltek. De ez nem igaz, csak a jelöltek, pártok is reagálnak a helyzetre, és élnek a demokratikus játékszabályok adta lehetőségeikkel. Dönthettek volna úgy is, hogy csak egyetlen fordulóban választhatjuk meg a miniszterelnök-jelöltet (ahogy a 106 egyéni jelöltet); ebben az esetben látszólag tisztább lenne a jelenlegi a helyzet, visszalépésekről legalábbis most nem lenne szó, viszont: egyrészt már sosem fogjuk megtudni, mennyiben szavaztak volna másképp a választók, ha az egyetlen fordulóban taktikázni kényszerülnek; másrészt, ha azt feltételezzük, hogy ugyanez a ma ismert eredmény született volna, biztosra vehetjük, hogy rengetegen azt tartanák antidemokratikusnak, hogy a győztes mindössze 35 százalékkal lett miniszterelnök-jelölt” – mondta László Róbert.

A kétfordulós rendszer a legkevésbé elutasítottnak kedvez

Ha valaki 30-40 százalékkal nyerné meg a miniszterelnök-jelöltek küzdelmét, akkor sok szavazó mondhatná, hogy olyan ember nyert, akit nem is biztos, hogy a többség megfelelőnek tart a posztra. A második fordulóban ezért nagyon hangsúlyosak a másodlagos preferenciák, tehát az, hogy a szavazóknak a saját első számú jelöltjükön kívül ki az, aki még megfelelő lehet. László Róbert szerint a kétfordulós rendszerek második fordulójában a másodlagos preferenciák akkor is felboríthatják az első fordulóban látott erőviszonyokat, ha senki nem lép vissza.

„Ez az oka annak, hogy a kétfordulós rendszerek a konszenzusosabb, integratívabb politikusoknak kedveznek; olyanoknak, akik ha nem is az egyes számú kedvencei sok választónak, nem utasítják el őket élesen.”

A Political Capital elemzője ugyanakkor hangsúlyozta, nem lehet biztosra venni, hogy egy visszalépő jelölt szavazói automatikusan arra szavaznak majd, akinek a javára visszalépett a jelöltjük, sőt, arra sincs semmiféle garancia, hogy a visszalépő jelölt szavazói egyáltalán elmennek szavazni a második körben. „Az, hogy a harmadik helyezettnek is van elvi esélye a végső győzelemre, egyáltalán nem antidemokratikus, éppen ellenkezőleg. Így a választóknak jóval nagyobb a mozgásterük, és az esetleges visszalépések során a jelöltek éppen azt mérlegelik, hogy melyikük számíthat több másodlagos preferenciát kifejező szavazatra. Tény, hogy ezt pontosan nem tudhatják, és egy visszalépéssel elveszíthetik a szavazók egy részét, de közben abban bíznak, hogy ha csak egyikük marad állva, nem aprózódnak el az egyébként – szerintük – akár össze is adható szavazatok. Könnyen lehet, hogy rossz döntést hoznak, de ez is jelzi, hogy nem füstös szobákban lezsírozott megállapodásról van szó, hanem kockázatvállalásról a végső győzelem reményében – és nem a biztos tudatában.”

Ha én léptetek vissza, az oké, ha ellenem lépnek vissza, felháborodom

László Róbert beszélt arról is, hogy a visszalépésekkel kapcsolatos álláspontot egyébként mindig az üléspont határozza meg, azaz hogy a javamra történik a visszalépés, vagy éppen ellenem. „Orbán Viktor például semmi kivetnivalót nem látott abban, amikor 1998-ban az FKGP-vel az utolsó pillanatban léptettek vissza egymás javára 84 jelöltet. Ha ezt nem lépik meg, nagy valószínűséggel 1998-ban is Horn Gyula alakíthatott volna kormányt, és sosem fogjuk megtudni, Orbánnak lett volna-e még egy dobása két választási kudarc után. 2002-ben aztán, amikor az MSZP–SZDSZ koordinált a két forduló között (ők 77 jelöltjüket léptették vissza egymás javára), és nyerték meg a választást, Orbán már úgy nyilatkozott: a szemfüles második összefogott az élelmes harmadikkal, hogy felülkerekedjenek a valódi győztesen – ami egyébként nem volt igaz, tekintve, hogy a listás szavazatok tekintetében az MSZP állt ekkor az első helyen, nem a Fidesz.”

Az elemző szerint tőlünk nyugatra egyébként jóval gyakoribbak az egyfordulós rendszerek, „ami azzal is összefügg, hogy viszonylag kevés helyen vannak egyáltalán egyéni választókerületek. A francia nemzetgyűlést és az elnököt azonban például kétfordulós rendszerben választják, és a részletszabályokon ott is sok múlik. Az egyéni kerületi versenyben az összes olyan jelölt bejut a második fordulóba, aki begyűjtötte az összes választásra jogosult szavazatainak (tehát nem az érvényes voksok) legalább 12,5 százalékát. Ha ez kettőnél több jelöltnek sikerül, nem ritkák ott sem a második forduló előtti szövetségkötések, visszalépések” – mondta.

A francia választási rendszer egyébként jól megmutatja, hogy egy nagyon fanatikus táborral rendelkező, de megosztó, sokak által elutasított jelölt számára sokkal kedvezőtlenebb tud lenni a kétfordulós rendszer.

A legutóbbi, 2017-es francia elnökválasztáson ugyanis az első fordulóban Emmanuel Macron csak 24 százalékot szerzett, második pedig a szélsőjobboldali Marine Le Pen lett 21 százalékkal, a második fordulóban azonban, amikor már csak ketten maradtak, Macron 66 százalékot kapott, Le Pen pedig 33-at.

Október 17-én lehet eredmény

Mint ismert, október 10-től, vasárnaptól október 16-ig, szombatig, tehát hét napon át tart majd az ellenzéki előválasztás második fordulója, 17-én pedig várhatóan már előzetes eredményt is hirdetnek arról, hogy ki lesz Orbán Viktor kihívója 2022-ben.

A második fordulóban az egész ország egy választókerületnek fog számítani, azaz a választópolgárok az ország összes szavazópontján érvényesen szavazhatnak, függetlenül az állandó lakcímük egyéni választókerületi hovatartozásától. A szavazási feltételek, azaz a magyarországi állandó lakcím és lakcímigazolvány, valamint egy fényképes igazolvány továbbra is szükséges a szavazáshoz.

Mivel a második forduló rövidebb lesz, mint az első forduló, ezért értelemszerűen részlegesen változni fognak a szavazópontok és azok nyitvatartása is. A második forduló szavazópontjainak listáját ezen a héten fogja az OEVB nyilvánosságra hozni.