Gulyás Gergely szerint bordélyházba nem, de Pride-ra elviheti a szülő a gyereket

2021. szeptember 29. – 10:43

frissítve

Gulyás Gergely szerint bordélyházba nem, de Pride-ra elviheti a szülő a gyereket
Gulyás Gergely a kormányinfón 2021. szeptember 29-én – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szerdán is percről percre közvetítettük a kormányinfót. A helyszínen Nyilas Gergely kollégánk tette fel a Telex kérdéseit.

Köszönjük a figyelmet!

A Mi Hazánk egyik politikusa feljelentette a Pécs Pride szervezőit, mert gyerekek is voltak a rendezvényen, írtuk meg korábban. Újságírónk azt kérdezte Gulyástól, számított-e arra, hogy a kormány gyerekvédelmi törvénye alapján ilyen feljelentések születhetnek, akár a törvény szerint megalapozottan. Gulyás szerint a törvény éppen arról szól, hogy a gyermekek nevelése, így szexuális felvilágosítása is a szülő feladata és joga, így akár el is viheti egy szülő a gyerekét a Pride-ra. A miniszter úgy fogalmazott, bordélyházba talán nem viheti, mert az túllép az ép testi és lelki fejlődés határain, de egy gyülekezési szabályoknak megfelelő rendezvényre elvihetik a gyereküket a szülők.

Kollégánk rákérdezett arra is, hogy megteheti-e ma Magyarországon egy homoszexuális pár, hogy az óvoda előtt egymás kezét fogva várják gyermeküket?

Gulyás szerint meg, hiszen „Magyarországon szabadság van”.

Kollégánk az egyetemek modellváltásával kapcsolatban is kérdezett. A következő öt évre az a 22 alapítvány, amely egyetemet működtet 1600 milliárdos tételre számíthat. Elhangzott, hogy azért is jó ez a modellváltás, mert nagyon megemelkedik a felsőoktatásra fordított összeg. Ahhoz, hogy ekkorát emelkedjen ez az összeg, miért kell az állam és az egyetemek közé alapítványokat iktatni – kérdezte kollégánk.

Gulyás azt mondta, a felsőoktatás éves költségvetése kb. 220 milliárd volt, ez nő 410 milliárdra, tehát a jövő évben már 88-90%-kal emelkedik meg a felsőoktatási költségvetés. Ennek jelentős része bérfejlesztésre megy az elején várhatóan. Az egyetemek alapítványi működtetésétől pedig az állami akaratnyilvánítás gyengítése mellett azt remélik, ugrásszerűen nőni fog a színvonal. De a két ügyet külön kezeli a kormány.

A 35 évig tartó autópálya-koncesszióról is kérdeztük a Miniszterelnökséget vezető minisztert. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a jelentkezők meghívásos alapon jelentkeztek-e vagy valamilyen szűrő után maradtak-e ők? Gulyás erre azt válaszolta, hogy nem tud arról, hogy bármilyen szűrő lett volna.

A miniszter szerint egyébként még nincsenek ajánlatok. Hozzátette, hogy az államnak meg kell, hogy érje ez a beruházás. „Az egész koncesszió kiírásánál az volt a szempont, hogy a következő fejlesztési időszakokra útra nem lehet pénzt kapni. Magyarországnak a tranzit szerepe nem vitás. Az autópálya fejlesztés pedig növeli az állami bevételeket. Megéri, hogy nem az állam, hanem más előlegezi meg az összegeket. Olyan forrásokat kell tehát bevonni, amely az államon kívül áll” – magyarázta.

Kollégánk visszakérdezett, hogy ez 35 évre nem túl kockázatos-e?

Gulyás szerint csak jó szerződést kell kötni. Az állam forrásai ugyanis végesek, ezért a kormány számára előnyös, ha az utakat más építi meg, majd részesül az útdíj bevételeiből.

A sztrádakoncesszióról május végén jelent meg az első hír, aztán a felelőse, Rogán Antal sajtóbeszélgetésen igyekezett bemutatni az állam álláspontját a sokmilliárdos, a választások utánra is bőven elhúzódó programról.

A Fidesz tervéről, amely szerint 35 évre bérbe adná a sztrádákat a karbantartással és a további fejlesztésekkel együtt, itt írtunk részletesen.

Mi szűrhető le abból, hogy a „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony”! kampányt 700 ezren írtál alá, az ellenzéki előválasztáson pedig valamivel több mint 600 ezer választó vett részt – kérdezte a Telex munkatársa. Gulyás szerint ez azt jelenti, hogy ennyi támogatójuk biztos van.

Arról is kérdeztük Gulyás Gergelyt, hogy a köztévében miért nem esett szó az előválasztásokról, szemben a Stop Gyurcsány kampányról. Gulyás erre azt válaszolta, hogy nem nagyon néz tévét, legfeljebb foci közvetítést. A közszolgálati média létével ugyanakkor egyetért.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Az lenne a legjobb, ha az osztályfőnöki órán lenne szexuális felvilágosítás, vagy drogprevenciós felkészítés, mondta Gulyás, és hozzátette, hogy gyerekkorában fel sem merült, hogy civil szervezet menjen az iskolába, és prevenciós előadásokat tartson.

De ha szükséges, és „változott a világ”, akkor meg kell határozni egy kört, és belátható időn belül látható lesz majd, hogy kik végezhetnek ilyen felvilágosítást, tette hozzá.

Egyelőre nem. Csak akkor tervezik a maszkok újbóli bevezetését az iskolákban, ha ez szükséges, mondta Gulyás Gergely.

A nyugat-európai oltottsági adatok jobbak, mondta Gulyás a 444.hu kérdésére, de a szomszédos országok kicsit, vagy nagyon le van maradva, tette hozzá. Ebben a régióban mi az egyik legátoltottabbak vagyunk Gulyás szerint. Regionális különbségek vannak, és abban a régióban, ahol mi vagyunk, a magyarok oltották be a legtöbben magukat. Ausztriában van magasabb szám csak a környező országokban, mondta.

„A magyar nagykorú polgároknak ekkora hányada hajlandó magát beoltatni”

– összegzett végül Gulyás. A tesztekkel kapcsolatban felvetette a lap, hogy míg Ausztriában egymillió, ez idő alatt nálunk 85 ezer PCR-tesztet végeztek el, ennek mi az oka. Gulyás azt mondta: ennek az az oka, hogy Ausztriában többet tesztelnek.

Jelentette ki Gulyás Gergely. A 444.hu újságírója erre visszakérdezett, hogy ezt honnan lehet tudni. A miniszter szerint csak jól informáltnak kell lenni.

Az ukrán nagykövet bekéretéséről Gulyás elmondta, hogy a megbeszélésen azt hozták a nagykövet tudtára, hogy a Magyarország energiabeszerzésével kapcsolatos véleményét

„elfogadhatatlannak tartják”.

Ahogy azt megírtuk, Szijjártó Péter kedden a következőt írta ki: „szuverenitásunk megsértésének tartjuk, hogy Ukrajna meg akarja akadályozni Magyarország biztonságos gázellátását, ezt kikérjük magunknak, és az ukrán nagykövetet keddre bekérettük a Külgazdasági és Külügyminisztériumba”. Az MVM Zrt. hétfőn ugyanis aláírta a Magyarország gázellátását a következő tizenöt évre garantáló szerződést a Gazprommal, az ukrán külügyminisztérium azonban megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Magyarországra ezután Ukrajnát elkerülve érkezik a gáz.

Miniszter úr 250 millióval támogatta egy Vas megyei település óvodájának építését, miért tartotta fontosnak, hogy egy 1200 fős településen ekkora támogatást nyújtson, illetve hogyan választotta ki, miért pont az a település kapta, tette fel a Vas Népe kérdését a Mediaworks alkalmazottja.

Nagyon örülnék, ha ennyivel tudnék támogatni bárkit, de ezt a Miniszterelnökség adta miniszteri keretből, mondta Gulyás. Hende Csaba keresett meg ezzel, ott egyébként is van egy óvodabővítési program. Ez kiemelkedően fontos és forrás hiányában elindulni nem tudó beruházás volt, tette hozzá.

Ezen kívül civilszervezeteket, felújításokat támogattak még ebből a keretből, de ez messze a legnagyobb támogatás volt összegben.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

A kormány tervezi a közmunkásbér emelését is, de hogy mennyivel, arra Gulyás nem tudott válaszolni, mivel erről még nincs kormánydöntés.

Az Mfor kérdezett a kormány hatalmas devizahiteléről: a magyar állam mekkora részét tervezi ennek az ezermilliárdos hitelnek költségvetési célra felhasználni, illetve lehet-e tudni, mikre szánják. Gulyás elmondta, költségvetési célra minimális részét fordítják. Hozzátette, mivel kedvező kamatozással tudták felvenni a hitelt, ha az egészet adósságkiváltásra használnák, akkor is nyernénk vele.

A felhasználás attól függ, hogy mennyit kell előfinanszírozásra költeni, például a helyreállítási alapról szóló megállapodás késlekedése miatt.

Amikor beérkeznek az uniós pénzek, a most felvett devizahitel törlesztésére megy majd, vagy megy költségvetési célokra, kérdezte a lap újságírója, Gulyás azt válaszolta, feltételezi, hogy az államadósság törlesztésére megy el, de nem ennek a hitelnek a törlesztésére, hanem korábbi, kedvezőtlenebb feltételekkel felvett hiteleke törlesztésére.

A veszélyhelyzet meghosszabbításáról Gulyás azt mondta, hogy a rendkívüli jogrend biztosítja, hogy a kormány „akcióképessége adott legyen”.

A kormánylap Karácsonyról kérdezett, miszerint az oktatási hivatal szerint jogszerűtlenül alkalmazták a Corvinuson Karácsonyt. Azt kérdezték, Gulyás szerint vissza kellene-e fizetnie a főpolgármesternek a 25 milliót, amire a miniszter elmondta, ezt a jogi kérdést rábízná az egyetemre, de hozzátette: „egyet tudunk, hogy Karácsony nem cáfolta, hogy nem rendelkezett azzal a nyelvvizsgával, ami az alkalmazás feltétele lett volna”.

Felmerült az is, hogy Karácsony a Miniszterelnökségen is dolgozott korábban baloldali kormányok alatt, ezért megkérdezték Gulyást, nem tudja-e, mennyit keresett ott Karácsony. A miniszter elmondta, nem tudja így hirtelen, de

„ha az a kérés, hogy nézzünk utána, és a jogszabályoknak megfelelően lehetséges, szívesen nyilvánosságra hozzuk”.

Káosz, dugók, szemét és egyre rosszabb hajléktalanhelyzet jellemzi a fővárost. Gulyás szerint Karácsony Gergely főpolgármester nem foglalkozik a munkájával, és ez rendkívül rossz a budapestieknek, válaszolta a miniszter a Magyar Nemzet munkatársának kérdésére.

A Magyar Hang kérdéseit az RTL Klub riportere tette fel, a lap munkatársait ugyanis ezúttal sem engedték be a kormányinfóra. Amikor az RTL munkatársa ezt szóvá tette, Gulyás úgy reagált, hogy a Magyar Hang újságírói azért nem lehetnek ott, mert akkor nagyobb teremben kéne tartani a kormányinfót. Miután a riporter rámutatott arra, hogy a teremben most is vannak üres székek, a miniszter azt mondta, hogy

„szívből kívánom mindenkinek a sajtószabadság olyan szintű eltiprását, mint ami itt megvalósul”.

Ukrajnának el kellene döntenie, hogy a világ melyik részéhez kíván tartozni, mondta Gulyás a legfrissebb botrány kapcsán.

Ahogy azt megírtuk, Szijjártó Péter kedden a következőt írta ki: „szuverenitásunk megsértésének tartjuk, hogy Ukrajna meg akarja akadályozni Magyarország biztonságos gázellátását, ezt kikérjük magunknak, és az ukrán nagykövetet keddre bekérettük a Külgazdasági és Külügyminisztériumba”. Az MVM Zrt. hétfőn ugyanis aláírta a Magyarország gázellátását a következő tizenöt évre garantáló szerződést a Gazprommal, az ukrán külügyminisztérium azonban megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Magyarországra ezután Ukrajnát elkerülve érkezik a gáz.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Gulyás szerint az értelmezhetetlen, hogy egy szuverén ország energiabeszerzésébe egy másik ország beleszóljon, Ukrajnának ehhez semmi köze és abszurd, hogy Ukrajna nem értékeli azt a baráti gesztussorozatot, amit tetünk: elsőként ítéltük el az orosz agressziót, a háborús térségből gyerekeket táboroztattunk, sorolta a miniszter.

Az Origo munkatársa tette fel a kérdést, Gulyás Gergely vajon megnézi-e majd a Gyurcsány-filmet?

A miniszter természetesen megnézi a produkciót. Szerinte nagyon jó képességű színésznek kell játszania a főszerepet, hogy a valóságot vissza tudja adni.

A vizsgálat lezárult, az eredmény szerint a tudásközpont gazdálkodása a törvényi kritériumoknak megfelelt, de olyan kifizetéseket is tartalmazott, ami „a jó erkölccsel nehezen összeegyeztethető”. A kormány ezért nem támogatja tovább az Antall József tudásközpontot, közölte Gulyás Gergely.

Szeptember közepén a Direkt36 írt arról, hogy a tudásközpont teljes, háromtagú felügyelőbizottsága, valamint a kuratórium elnöke, Nógrádi György, a kormánypárti médiában rendszeresen szereplő, biztonságpolitikával foglalkozó elemző is lemondott, miután kiderült, mire költötték a közpénzt.

Bányai Gábor fideszes képviselő arról beszélt a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló parlamenti vitában, hogy szerinte más országok egészségügyi állapota sokkal rosszabb, mint a magyaroké, például kevesebb zöldséget esznek. Gulyás kérdésre elmondta, az étkezés is fontos, de a tömegsport jelentőségét semmi nem múlja felül.

A műtétek várólistáinak csökkentésére nagyobb összeget szán a kormány, Gulyás szerint várhatóan hamar látható majd az eredmény. A három szakterületen, ahol valóban hosszabbak a listák, mint a koronavírus előtt voltak, ott nincs pénzügyi korlát, és azt kérték a kórházaktól, hogy ennek megfelelően akár több műszakban, több orvos is műtsön.

A miniszter azt várja ettől, hogy „a cél teljesüljön. Azt, hogy Gyurcsány Ferenc és társai ne térjenek vissza a hatalomba. A petíció egy figyelemfelhívás a veszélyre”, válaszolta Gulyás arra a kérdésre, hogy mi a célja ennek a petíciónak.

A címzett szerinte egyértelműen a magyar baloldal és Gyurcsány Ferenc. Az adatokat és az aláírásokat a jogszabályoknak megfelelően kezelik majd.

A tanárok fizetése a környező országokban szinte mindenhol sokkal jobb, Novák Katalin szerint azonban a mindenkori minimálbérhez kötése a fizetésüknek nem életszerű, ezzel kapcsolatban kérdezett az RTL. Gulyás elmondta, hogy januárban a béremeléseknek mindenképp érinteniük kell a pedagógusok bérét is.

„Valóban, itt van egy feladat, meglátjuk, hogy mekkorát tudunk január elsejével lépni”

– mondta Gulyás, és hozzátette, a következő ciklus fontos feladata, hogy legyen rendes pedagógusi bérrendezés. Hivatalos döntés nincsen, de az a Fidesz frakciójában is megfogalmazódott, hogy valamilyen szintű béremelés legyen. Kérdésre azt is hozzátette, hogy ha emelés lesz, az az egész szektort kell, hogy érintse.

Tervben van-e bármilyen szigorítás a közoktatási intézményeknél a járvány miatt, kérdezte az RTL, de Gulyás elmondta, hogy a kormány mindig az aktuális járványhelyzethez méri, kell-e szigorítani, és egyelőre nem szükséges.

A kórházban ápolt betegek hány százaléka van beoltva? – tette fel a kérdést az RTL Klub riportere.

Gulyás konkrét választ ezúttal sem adott. Elmondta, hogy a kórházban ápoltak 90 százaléka 60 év feletti, és közölük az oltatlanok aránya nagyobb, mint az oltottak aránya. Többen vannak kórházban tehát azok, akik oltatlanok, ismételte meg a miniszter.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Gulyás mér korábban elmondta, minden 18 év alatti gyermeket nevelő család mindkét szülője az átlagjövedelem szintjéig a befizetett személyi jövedelemadóját vissza fogja kapni. A visszatérítés értékhatára a 2020. decemberi KSH által meghatározott teljes munkaidőben dolgozókra vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 12-szerese. AZ RTL kérdésére hozzátette, hogy ez konkrétan 890 ezer forint körül van.

A LIBE-bizottság tagjaival pedig azért nem találkozik Orbán, mert fontos dolgai vannak, soha fel sem merült, hogy találkozik velük. A miniszterelnöki munka egy komoly munka, és ez a találkozó nem lenne komoly – mondta a miniszter.

Ahogy megírtuk, a hét második felében Magyarországra látogat az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának tényfeltáró küldöttsége, a héttagú delegáció elsősorban a jogállami normák érvényesüléséről akar tájékozódni. Varga Judit találkozik velük.

A kormány biztosítani tudja az oltást, a legveszélyeztetettebbeknél azt is megtették, hogy felkeresték őket.

„Ennél többet egy demokratikus társadalomban nem tudunk tenni. Mindenki felelős önmagáért, nem tudunk senkinek az elméjébe belemászni”

– mondta Gulyás.

Szerinte az államnak egy eszköze van: bevezették a védettségi igazolványt, ha a helyzet indokolja, akkor bizonyos szolgálatások újra csak ezzel vehetők igénybe.

– mondta a miniszter a kérdésre, hogy a Norvég Alappal mi lesz.

A miniszter arra a kérdésre válaszolta ezt, hogy vajon a LIBE-bizottság találkozik-e ellenzéki politikusokkal, hogy megkérdezi-e a gárdaalapításban is részt vett politikusokat például. Gulyás szerint nem valószínű, hiszen: azért jön ide, hogy támogassa a magyar Molotov–Ribbentrop-paktumot – mondta.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!