Az ellenzék az előválasztás elhallgatását kéri számon a kormányon
2021. szeptember 27. – 13:14
frissítve
Az őszi ülésszak második hetén az október 4-ig érvényes veszélyhelyzet további meghosszabbításáról döntenek a parlamentben. A napirend előtti felszólalások után az is eldől, hogy 2022 és 2026 között mennyit kapjanak a költségvetésből az egyetemeket működtető alapítványok, a tét nagyjából 1630 milliárd forint, amit a felsőoktatásra kell szánni.
Nem hoztak meglepetést az őszi ülésszak második hetét indító hétfői ülésen a napirend előtti felszólalások. Az ellenzék nagyra értékelte a kedden véget érő ellenzéki előválasztást, amelyen több mint félmillió választó vett eddig részt. Többen örömmel fogadták a német parlamenti választás eredményét, amely valószínűleg nem a CDU/CSU részvételével működő kormányt fog hozni, ami megnehezíti Orbán eddigi, a demokráciát leépítő politikáját. Volt egy kis Graz és Orbán Ráhel is, miután a kormányfő legidősebb lánya állítólag Spanyolországba költözik családjával együtt. Többször előjött az is, hogy a kormánypárti sajtó és a több mint 100 milliárdból fenntartott MTVA egyetlen hírt sem adott az ellenzéki előválasztásról.
A kormány képviselői főként az ellenzéki „előválasztási izéről” és egy civil ellentüntetővel vitatkozó Gyurcsány Ferencről beszélt, akinek visszatérését meg kell akadályozni. Ennek alátámasztására a kormány gazdasági és családtámogatási sikereiről, valamint a migrációt megakadályozó déli határkerítésről volt szó, figyelmeztetve, hogy a nyomás Afganisztán miatt nőni fog.
Tállai András arról számolt be, hogy a Moody's hitelminősítő intézet BAA2-re emelte Magyarország államadóság-besorolását, stabil kilátásokkal. „Ezzel Magyarország adósminősítése mindhárom minősítőnél egy szintre került, Magyarországot befektetésre ajánlva” – mondta a NAV korábbi vezetője. Kiemelte, hogy független hitelminősítő döntéséről van szó – bár a kevésbé kedvező minősítések esetén a kormány előszeretettel illette elfogultsággal a hitelminősítőket.
A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint Magyarország jól ösztönözte a külföldi beruházásokat, amelyekkel munkahelyeket sikerült teremteni. Emellett az adócsökkentés hasznáról beszélt – ezzel tudjuk megerősíteni a hazai vállalkozásokat, növelni a munkavállalók jövedelmét, és bevonzani a külföldi tőkét. „Magyarország adóbevétele a kisebb adók mellett is jelentősen növekszik” – mondta Tállai, nagyra értékelve a kormány családtámogatási politikáját. Ezzel a napirend előtti felszólalások véget értek.
Németh Szilárd szerint az ellenzék csupán a kormányt gyalázta és saját magát tömjénezte. Eközben a migrációval kellene foglalkozni: tavaly összesen 46 ezer migránssal szemben kellett intézkedniük a magyar határőröknek, honvédeknek és a rendőröknek. Idén ez a szám már 80 ezer felett van – mondta a Fidesz alelnöke.
Felidézte a 2015-ös helyzetet, 400 ezer migráns átvonulását. „Az, hogy 2021-ben ezt nem kell átélnünk, csak a mi döntéseiknek, a Fidesz–KDNP frakciójának és az Orbán Viktor vezette kormány döntéseinek köszönhető” – mondta Németh, jelezve, hogy az afganisztáni helyzet miatt ismét növekedhet a migrációs nyomás.
Ezután a kormány családtámogatási intézkedéseiről, adóvisszatérítésről, csokról beszélt, attól tartva, hogy az ellenzék mindezt eltörölné, annak érdekében, hogy forrásokat biztosítson a migránsoknak. „Ne hagyjuk, hogy a baloldal visszatérjen!” – fejezte be felszólalását Németh.
Simicskó István az erősödő migráció veszélyére hívta fel a figyelmet, megnyugtatva azonban mindenkit, hogy a déli határon húzódó kerítés megvédi az országot. „Enélkül több millió migráns jutott volna Európa szívébe az elmúlt években” – mondta a KDNP frakcióvezetője.
Az egykori védelmi miniszter szerint Brüsszel hozzáállása komoly gond, Európa elszakad a gyökereitől. Ugyanilyen gond a kerítést ellenző ellenzék is – mondta, hangsúlyozva, hogy továbbra is támogatják a kormányt a migráció megállításában.
A DK-tól Arató Gergely örömét fejezte ki, hogy a kormány tagjai ennyire tartanak Gyurcsány Ferenctől és attól a félmillió választótól, aki kiválazstja azokat a jelölteket, akik jövőre legyőzik a Fidesz jelöltjeit.
Arató ezután Orbán Viktor korábbi megjegyzéséről beszélt, amely – Arató értelmezésében – a nők konyhába való visszaszorításáról szólt. Ellenpéldaként Arató Angela Merkelt hozta fel, aki 16 évig vezette Németországot. „Ha Magyarországon született volna, önök kiküldték volna a konyhába” – mondta Arató, aki ebben az esetben nagyra értékelte, hogy valaki 16 éven át képes volt folyamatosan a hatalomban maradni.
Jakab Péternek adott válaszában Dömötör Csaba a 2010 előtti helyzet utáni makrogazdasági mutatókat hozta fel: Borsodban alig harmadára csökkent a munkanélküliség – 17-ről 5 százalékra –, a reálbérek 70 százalékkal nőttek.
Az államtitkár szerint Jakab odaadta a pártját a posztkommunistáknak, színjátékba keveredett, amelyben nincs döntési lehetősége a Jobbik elnökének. „Ön nemrég még azt követelte, hogy Gyurcsány Ferencet tiltsák ki Miskolcról” – mondta a pálfordulás bizonyítékaként a liberálisból konzervatívvá lett kormánypárt képviselője.
„Nem kínos egy kicsit” – kérdezte Dömötör, kétszer is „előválasztási izének” nevezve az ellenzék akcióját.
Jakab Péter: „Nincs még egy ilyen ország” motívumra húzta fel beszédét. Adókról, EU-s források lenyúlásáról, lehallgatásokról beszélt. „Tűnjenek el a magánéletünkből és a közéletből” azok, akik semmit nem adnak, csak elvesznek. A Jobbik elnöke szerint a kormány saját „gazdagodása oltárán feláldozta a nemzetet”.
Jakab szerint szándék kérdése csupán a jelenlegi helyzetért felelősök felelősségre vonása. Ahhoz, hogy „kattanjon a bilincs, nincs szükség Brüsszelre”. A szokásos gyors tempójában Jakab az elmúlt 30 év befejezéséről beszél. „30 nap alatt 30 év mocskát nem lehet eltakarítani, de ha jó az irány, és a kapitány nem fél bilincsbe verni a bűnösöket, képes kőkeményen képviselni a nyugdíjasokat, a melósokat, fiatalokat”, akkor a nemzet tévelygése idővel véget ér. „Minden egyes nappal közelebb fogunk kerülni a modern oktatáshoz, az emberhez méltó lakhatáshoz, a nyugati fizetésekhez, az európai élethez.” „Velem rendszert is fogunk váltani, Isten engem úgy segéljen” – fejezte be kampánybeszédét Jakab.
Rétvári Bence szerint „az MSZP elnöke tűkön ülve várja, hogy Joe Bidentől kezdve az új német kancellárig segítse vissza a hatalomba az ellenzéket, az élén Gyurcsány Ferenccel.” Az államtitkár szerint „az ellenzék minden külföldi kérést kiszolgálna”, migrációtól LMBTQ-n át a privatizációig.
A baloldal csak milliárdosokat juttatott kormányfői hatalomba – mondta Rétvári. A 13. havi nyugdíj elvétele, a 12 százalékos munkanélküliség, rezsiáremelés jellemezte a 2010 előtti időszakot – váltott szintén kampányüzemmódba Rétvári.
„Devizahitelekbe kergették az embereket – ez lenne a baloldali kormányzás?” „Áfaemelés? Ez lenne a baloldali program” – kérdezte a 27 százalékos áfát bevezető kormány képviseletében Rétvári, egyébként szokatlanul lendületesen elmondott beszédében.
Az MSZP elnöke is a németországi választási eredményt hozta fel, amely szerint rossz hír az Orbán-kormánynak. (Ez azért nem egyértelmű, elemzésünket a német választásról itt olvashatja.) Jön az európai zöld fordulat, mondta Tóth Bertalan, amelyet szerinte Magyarországon baloldali, szociáldemokrata miniszterelnökkel lehet végrehajtani. „Karácsony Gergely ilyen miniszterelnöke lesz Magyarországnak” – mondta a kampányszöveget Tóth a napirend előtti felszólalásában. „Itt az idő, hogy meghalljuk ezt az üzenetet, és csatlakozzunk a jövő csapatához.”
Dömötör Csaba Arató Gergely megjegyzését fenyegetésnek vette: a DK politikusa arról beszélt, hogy vegyék már komolyan választóikat, mert most a kormánypárti politikusok elképzelése olyan színvonalú, hogy lassan „szembejön a 2-es metró”. Dömötör szerint ez olyan fenyegetés, amelyből a 20. században veszélyes tettek következtek.
Dömötör is felhozta Gyurcsány Ferenc videóját, amelyen egy vele egyet nem értő civillel beszélt egy DK-s rendezvényen. „Ez az a hozzáállás, amiból a szemkilövetések következtek 2006-ban” – mondta az államtitkár, aki szerint a többi ellenzéki is erőszakos. Ő is felidézte Fekete-Győr András néhány évvel korábbi akcióját, amikor bevonult az Origo szerkesztőségébe, hogy Kovács Andrással beszéljen, átnyújtva neki egy ironikus díjat.
Schmuck Erzsébet is az ellenzéki előválasztásról szólt, amely kedden ér véget. „Bebizonyosodott, hogy az előválasztás tényleg a demokrácia ünnepe” – mondta az LMP politikusa, aki szerint annak ellenére vettek részt ennyien, hogy olykor fideszesek figyelték őket. „Ennyien megmozdultak annak ellenére, hogy az ellenzéknek nem voltak milliárdjai arra, hogy tájékoztassák az embereket a választás megfelelő részleteiről.” Schmuck is megemlítette, hogy az MTVA egyetlen hírt sem közölt az előválasztásról. „Úgy tett, mintha nem történne semmi. Nem sikerült észrevenniük az előválasztást”, így nem tettek eleget közszolgálati feladataiknak.
„Az ország nem egy narancsszínű massza, ahogyan azt önök szeretnék látni” – mondta Schmuck, aki szerint az összellenzék képes lesz a kormányzásra, ha sok is még az előtte álló feladat. „Nagyon sokaknak elegük van az orbáni rendszerből, sokan legyőzték teljesen jogos félelmüket.”
Rétvári Bence ironikusnak találta, hogy Schmuck beszélt az előválasztás fontosságáról, miközben az LMP politikusa egyedül indul ezért a jelölésért a saját körzetében. Megrendezett akció ez csupán, amelynek főrendezője Gyurcsány Ferenc – mondta az államtitkár. Ő is felidézte Gyurcsány legutóbbi videóját, ahol a volt kormányfő egy őt elutasító civilt utasított rendre.
Fekete-Győr András beront egy szerkesztőségbe, Jakab Péter szexuális erőszakkal fenyeget, Szabó Tímea is börtönnel fenyeget, Vadai Ágnes ruandai példát hoz – sorolta Rétvári annak bizonyítékaként, hogy az ellenzék nem a békére törekszik. „Lenne mire büszkének lenni, ilyenkor nem kellene gyűlöletkampányt folytatni”.
Orbán Balázs államtitkár szerint a kormány nagyon is tud kommunkiálni az emberekkel, ott vannak a nemzeti konzultációk is. Az ellenzék viszont nem szereti a nép hangját, vélte az államtitkár: „Az úgynevezett előválasztás, azaz a Gyurcsány-show kapcsán kaptak is egy fröccsöt, amikor Gyurcsány Ferenc találkozott a magyar emberekkel. Mit mondott, amikor kifejezte a nép az akaratát? Azt kiabálta fél centiről vöröslő arccal, hogy fogja be a száját. Na, ez az a demokráciafelfogás” – mondta Orbán Balázs.
Grazról Orbán Balázs azt mondta: „hát, gratulálok, hogy nyertek a kommunisták. Fölállt és azt mondta, hogy én egy büszke kommunista vagyok és nyertek az elvtársaim.” Hogy miért kerülhetett elő Graz, az egyik felszólalásból sem derült ki.
Tordai Bence kezdte a napirend előtti felszólalásokat. A Párbeszéd politikusa az ellenzéki előválasztás sikeréről számolt be: több mint félmillióan vettek részt az összellenzéki jelöltek kiválasztását célzó szavazáson.
Tordai arról beszélt, hogy bárhogy is igyekszik az állami média figyelmen kívül hagyni az eseményt, a hír eljut a választókhoz.
„Önöket shortolták” – mondta Tordai, aki szerint beárazódik a kormány veresége. Az ellenzéki politikus üdvözölte a németországi választásokat, melyek alapján a szociáldemokratáknak van esélyük kormányalakításra. (Ez ugyan még nem lefutott.) Ha létrejön a koalíció a zöldekkel és a liberálisokkal, akkor Tordai szerint olyan kormány lesz Németországban, amely „nem lesz elnéző azzal az őrült fékevesztett tolvajlással szemben, amit önök elkövettek az elmúlt 11 évben.”
Tordai minden kontextus nélkül megemlítette, hogy „Grazban is nyert a kommunista párt, ezzel kezdjenek, amit akarnak, én csak jeleztem, hogy mire számíthatnak azok, akik mostanában Grazba látogatnak.”
Ezután jött egy kötelező kör Orbán Ráhelről, aki – ahogy Tordai mondta – gazdasági migránsként Marbellába költözik családjával.
A kormányfő várhatóan nem lesz jelen, így nem lehet számítani olyan csörtékre, mint a múlt héten. Akkor az egyik főszereplő az ülés egy részén Orbán édesapjának hatvanpusztai majorságán hatezer négyzetméteren zajló építkezése volt, amelyről a kormányfő kijelentette: „Nálunk az a szokás, hogy a gyerekek nem beszélnek bele a szülők dolgaiba”. Valószínűleg orbánviktóriázás sem lesz, amivel a Jobbikot vezető Jakab Péternek sikerült kivívnia a Budapest Pride szervezőinek ellenszenvét is: „Ha Jakab Péter kormányváltás mellett rendszerváltást is ígér, az első feladata elhagyni a b_zivicceket és a szexuális erőszakot relativizáló vicceket” – írták.
13 órától napirend előtti felszólalások jönnek, majd 14:30-tól 16 óráig hangzanak el az interpellációk. Ezek között lesz a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló javaslat, és az egyetemek finanszírozását érintő rész is. Ez valójában egy salátatörvény, az alábbi címmel: „A felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról” – a benyújtó Semjén Zsolt – a KDNP elnöke és kormányfőhelyettes –, de az előadó a napirend szerint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lesz.
17 órától szavazás, majd azonnali kérdések órája kb. 18:15-ig, végül napirend utáni felszólalások.
Az ülés elején a képviselők egyperces néma csenddel emlékeznek meg az első szabadon választott parlament képviselőjéről, az MDF-es Pongrácz Józsefről. A gyógyszerész végzettségű politikus az első ciklusban, 1994-ig volt a parlamentben. „Ronda dolog a politika, de meg lehet szokni. Ellenben mi még köszöntünk egymásnak a Parlamentben. Nem volt rossz végül is ez az időszak, mert dolgozhattunk a gyógyszerészkamarai törvényen, a gyógyszertári privatizáción” – emlékezett vissza a Heves megyei Pongrácz egy 2018-as interjúban pályafutásáról. 2017-ben a Magyar Gyógyszerészi Kamara aranyéremmel tüntette ki. Pongrácz József 77 évet élt.