Eddig csak egy pápa járt Magyarországon, igaz, ő kétszer is

2021. szeptember 12. – 06:20

Eddig csak egy pápa járt Magyarországon, igaz, ő kétszer is
II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásán – Fotó: Mike Persson / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Vasárnap reggel Magyarországra jön Ferenc pápa, ő tartja a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét a Hősök terén, Tóth Gabi fellépése után. Előtte a Szépművészeti Múzeumban találkozik Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival, végül a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával.

Nem túl gyakran jár a keresztény egyház feje Magyarországon, így a pápa látogatása elég nagy dolog, már csak azért is, mert világkongresszuson pápa utoljára húsz éve jelent meg, Magyarországon pedig huszonöt éve. Az országhoz legközelebb utoljára 2019-ben járt, amikor a szomszédos Csíksomlyóra utazott.

Ferenc pápa előtt korábban csak kétszer járt pápa Magyarországon:

  • 1991-ben II. János Pál pápa,
  • és 1996-ban szintén ő.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy úgy ezer évvel ezelőtt, 1052-ben az akkori pápa már járt a Magyar Királyságban, de a mai értelemben vett országlátogatások csak a huszadik század második felében kezdődtek, és mindeddig egyedül II. János Pál utazott el hozzánk, igaz, ő kétszer is.

Lengyel, magyar két jó barát

Pápát Magyarországra először 1988-ban hívtak meg: ő volt II. János Pál. A látogatást nagy sürgés-forgás előzte meg, a püspöki kar még egy „pápalátogatást szervező irodát” is létrehozott, ahogy előkészítő bizottságokat is azokban az egyházmegyékben, ahová a pápa készült. A kormány pedig megalakította a „Nemzeti Előkészítő Bizottságot”, aminek nyolc minisztérium és öt országos főhatóság volt a tagja. A pápa egyik célhelyszíne Máriapócs volt, ott új utakat és telefonközpontokat építettek ki, a budapesti Gyimes utcában pedig nagy erőkkel készítették a pápai nagykövetséget, a nunciatúrát.

A pápa a rendszerváltás után, 1991. augusztus 16-án meg is érkezett Magyarországra. A reptéren az akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád és Antall József miniszterelnök várta, a pápa a repülőgép landolása után pedig letérdelt, és megcsókolta a földet. Göncz a pápát mint „lengyel jóbarátot” köszöntötte.

II. János Pál öt napig volt az országban, elutazott Esztergomba, Pécsre, Máriapócsra, Debrecenbe, végül augusztus 20-án ünnepi misét celebrált a budapesti Hősök terén. Itt-tartózkodása alatt összesen tizenöt beszédet mondott, egy részüket magyarul, az útja előtt ugyanis elkezdett magyarul tanulni, bár később a Parlament előtt bevallotta, hogy ez nehezen ment neki.

Beszédeiben többször kitért a kommunizmus évtizedeire és az utána elnyert szabadságra. Megérkezése után a repülőtéren például azt mondta: „Örülök, hogy itt lehetek, és megoszthatom veletek a kivívott szabadság örömét. Persze időközben azt is megtapasztalhattátok már, hogy a szabadság felé való haladás nincs kockázat nélkül, hogy meg kell fizetni az árát, s ez bizony igen nagy is lehet. Most már jól tudjátok, hogy a szabadság új légköre egymagában még nem oldja meg az életetek minden problémáját.” Máriapócson szintén szóba került az „elnyert szabadság”, ahogy augusztus 20-án a Hősök terén is több százezer ember előtt, amikor arra kérte a magyar testvéreit, „legyetek tudatában annak a nagy szerencsének, amelyet jövőtök számára az a szabadság jelent, amelyet visszafordíthatatlan módon megszereztetek. Becsüljétek meg, és éljetek helyesen a szabadságotokkal.”

Sokadik beszédét a Népstadionban tartotta, ahol egy pápamobilos kör után, kettős kereszt alakú dobogóról beszélt több tízezer magyar fiatalnak.

Azt is több beszédében megemlítette, hogy mivel ő lengyel, átérzi a magyarok helyzetét, sőt, „aki hozzátok szól, honfitársatoknak érzi magát, mert neki is ugyanez a sors jutott osztályrészül. Magam is osztozom veletek hagyományaitokban és együttes erőfeszítéseitekben egy boldogabb és emberibb jövőért, hiszen a lengyel nép fia vagyok; népem történetének sok közös vonása van a magyar történelemmel. Európának abból a részéből származom én is, amely szintén egy új korszak küszöbén áll, és reméli, hogy részt vehet az egymással szolidaritást vállaló népek közösségében” – mondta például a reptéren.

Közben a Parlamentben is járt, ott találkozott az akkori kormány tagjaival, és a vezető kormánytagok családtagjaival is. Göncz Árpáddal és Antall Józseffel egy-egy privát beszélgetésre is leült. Míg Gönczcel angolul, addig Antall-lal németül beszélgetett.

Második látogatás, másfél napra

II. János Pál pápa öt évvel később, 1996 szeptemberében visszatért Magyarországra, de akkor csak egy másfél napos villámlátogatásra futotta. Helikopterével a pannonhalmi focipályán landolt, majd részt vett a pannonhalmi főapátság millenniumi megemlékezésén, és rövid időre Győrbe is átutazott misét tartani. Ekkor Göncz Árpád után Horn Gyula miniszterelnökkel is találkozott. Ferihegyi búcsúbeszédében – amit egyébként a zuhogó eső miatt nem tudott elmondani – a rendszerváltás már nem jelent meg, ekkor inkább már arról írt, a magyarok „bizalommal tekintenek Európára mint arra a nagy közös otthonra, amelyben minden népnek lehetőséget kell kapnia, hogy kifejezhesse azt a sajátos gazdagságot, ami őt jellemzi. Ennek megvalósulása érdekében az egyes nemzetek együttélésének mindig a jog és az igazságosság, a szolidaritás és az együttműködés szilárd alapján kell nyugodnia.”

Iskolás gyerekek fogadják a Ferihegyi reptéren II. János Pál pápát 1996-os látogatása során – Fotó: Michel Gangne / AFP

A pápa első magyarországi látogatása nagy benyomást tett az országra: a következő években sorra készültek a szobrok, képeslapok, a nyolcadik kerületi Köztársaság térből pedig II. János Pál pápa tér lett. A legutóbbi szobrot épp idén nyáron, a pápa magyarországi útjának harmincadik évfordulójára emelték Debrecenben. Ez a bronzszobor talapzattal együtt több mint háromméteres.

„A lengyel pápa politikai megváltást is jelentett, mivel a megváltás a szabadság kifejeződése, ő pedig ezt a megváltást politikai értelemben is elhozta nekünk. Úgy gondoljuk, hogy a lengyel pápa nélkül nem szabadultunk volna meg a kommunistáktól. Legyünk hívők vagy sem, a lengyel pápát szentként tisztelhetjük. Személyesen nagyon sokat köszönhetek neki, többször találkoztunk, és fontos dolgokat jelzett nekem előre. Mindig bátorított. Éreztük a magyarok iránti nagy és mély szeretetét” – mondta a pápa harminc évvel ezelőtti látogatásáról idén nyáron Orbán Viktor. Orbán már huszonnégy évesen, Lengyelországban is ott volt, amikor a pápa meglátogatta a hazáját, és miniszterelnökként az egyik első külföldi útja is a Vatikánba vezetett. Ráadásul 2004-ben Orbán megkapta a pápától a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjének civil fokozatát.

Más idők másik pápája

A vasárnapi pápalátogatás azonban nem hasonlít az 1991-eshez, és a jelenlegi kormány sem áll ugyanúgy Ferenc pápához, mint az akkori II. János Pálhoz.

Ferenc pápa korábban ugyanis kijelentette, nem országlátogatásról van szó, csak a misére jön Budapestre. Ráadásul szeptember elején a pápa arról is beszélt, nem tudja, találkozik-e majd Orbán Viktor miniszterelnökkel, mert nem tudja, kik fogadják őt a kormány részéről.

A pápa magyarországi útja körül június első napjaiban különleges kommunikációs játszma zajlott. Miután egy amerikai katolikus lap megírta, hogy a szentatya nem szeretne Áder Jánossal és Orbán Viktorral találkozni Budapesten, a lengyel sajtó továbbszőtte a sztorit, hogy mindennek a migráció áll a hátterében, majd fideszes hangadók már a pápa keresztényellenességéről beszéltek, és ultimátumot adtak: az egyházfő akkor inkább ne is jöjjön. Az ügy végül a magyar katolikusok szokatlanul éles reakciójával zárult.

Orbán Viktor 2017-ben látogatóban Ferenc pápánál a Vatikánban – Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Több politikai és egyházi forrásunk a történtek mögött a kormány kommunikációs csapatát, Rogán Antalt és jobbkezét, Kovács Zoltánt sejtik. Egy biztos: a pápai szándékról szóló hír a megjelenés idején már alaptalan volt, a kormánypárti nyilvánosságban arra érkező reakciók a Fidesz hatalmi céljait szolgálják, végső soron pedig ártottak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, és kormányzati körökben is feszültséget keltettek.

A fideszes kommunikációra jellemző kettős beszéd pápaügyben is megjelenik. Miközben a kormánypárti sajtóban a pápa „bevándorláspártiságával” és „keresztényellenes viselkedésével” foglalkoznak, Orbán a kormányinfón azt mondta, hogy ő csak tisztelettel tud a pápáról beszélni, és szívesen meghallgatná a véleményét arról is, hogyan érdemes Kínában a kereszténységről gondolkodni. Minderről itt írtunk hosszabban.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!