Gulyás szerint a Pegasus-botrány egy „hisztéria és álbotrány”, nemzetközi segítséggel

A kormányülésen nem beszéltek a Pegasus-botrányról, mert nem tartják fajsúlyos ügynek, válaszolta az idevágó kérdésre Gulyás. „Egy hisztériáról van szó” – mondta a miniszter.

Gulyást elmondta, bárki bemegy az önkormányzathoz, ott segítenek neki regisztrálni oltásra, már nem nagyon lehet technikai akadályra hivatkozni. Vannak, akik tartanak az oltástól, és a legfiatalabb korosztály érintettsége volt eddig a legkisebb, ezért sokan úgy gondolják, hogy őket nem kell beoltatni, mondta arra, miért lehet ilyen alacsony az átoltottság a legfiatalabb oltható korosztályban. A nagykorú állampolgárokkal kapcsolatban azt mondta, ott mindenki önmagáért felelős, de hozzátette, most először van olyan javaslat, ami a munkáltató számára is engedne kötelezővé tételt bizonyos területeken (például a szolgáltató szektorban), ezzel Gulyás is egyetértene. A nagy kampány ellenére mégis van bő kétmillió ember, aki nagykorú, és nem oltatta be magát, nem esett át a betegségen, nem védett, mondta Gulyás.

Az oktatás egyértelműen saját állami hatáskör, nincs olyan érve az Európai Bizottságnak, ami biztos lábakon állna, mondta Gulyás arról, hogy a jogállamiság rendszerszintű problémái miatt az Európai Bizottság nem fogadja el azt a helyreállítási tervet, amiben Magyarország 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra tart igényt. „Mi azt szeretnénk, hogy ők visszatérjenek a jogszerűség talajára” – tette hozzá Gulyás.

A kormány biztosnak tartja, hogy lesznek fellebbezések a gyerekekről szóló népszavazáshoz, de nagy biztonsággal tudják mondani, hogy még a választások előtt megtartják azt, mondta Gulyás.

A járványüggyel kapcsolatban arról beszélt a miniszter, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Intézet újabb 14 esetben igazolta a delta variánst, így eddig összesen 23 főnél mutatták ki ezt a mutációt (és két főnél a brazil variánst). Minden szakértő azt mondja, a delta variáns terjedése sokszorosa a korábbi variánsoknak, ez ellen az oltások nyújtanak védettséget.

Gulyás a helyreállítási alappal kapcsolatban elmondta: a kormány folyamatosan tárgyal az Európai Bizottsággal, de közben arról is döntés született, hogy a pályázatokat ki fogják írni, azokat elbírálják és kifizetik, a magyar állam megelőlegezi ezt.

Gulyás Gergely arról beszélt, az elmúlt hetek megmutatták, hogy Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyarországot, ami a miniszter szerint a „gyermekvédelmi törvény” miatt történt. Már megállapodtunk a helyreállítási tervről, ezt a vitát nyitotta újra Brüsszel, mondta a miniszter, és hozzátette: a kormány szerint az ügy a legfontosabb, az újonnan bejelentett és januárban, februárban megtartható népszavazás pedig segít megerősíteni a kormány pozícióit ebben a vitában.

„Általános támadás indult a gyermekvédelmi törvény ellen” – fogalmazott Gulyás.

A jogállamiság rendszerszintű problémái miatt az Európai Bizottság nem fogadja el azt a helyreállítási tervet, amiben Magyarország 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra tart igényt. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos erről azt nyilatkozta, mindaddig nem fogják elfogadni a tervet, amíg a magyar kormány nem hajt végre igazságügyi reformot, hogy ne merülhessen fel kétség az igazságszolgáltatás függetlenségével és politikai befolyástól való mentességével kapcsolatban, illetve amíg nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy a nemzeti hatóságok kivizsgálják az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket. Erről bővebben itt olvashat.

Kedden kiadta az Európai Bizottság a 2020-as évről szóló jogállamisági jelentését a 27 tagországról, ez összességében a második, az elsőt tavaly szeptember végén ismertették. Bár a testület szerint a legtöbb tagállamban javult a helyzet a 2019-ről szóló jelentéshez képest, azt a tisztviselő hozzátette, hogy Magyarországon „sajnos nem történt érdemi előrelépés az országspecifikus jelentés alapján”. A Bizottság jelentése négy területet emelt ki: Magyarország esetében aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány „közvetett politikai befolyást” gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal; szerintük a közigazgatás legmagasabb szintjeit „klientelizmus, kivételezés és nepotizmus” kockázata jellemzi, veszélyben van a testület szerint a bírói függetlenség; és a civil szervezeteket is politikai nyomás alá helyezi a kormány az új civiltörvénnyel. Erről bővebben itt olvashat.

Népszavazást tart a kormány a gyerekekről, amiben a gyerekek nemátalakításáról is lesz kérdés, jelentette be Orbán Viktor szerdán. A parlament június közepén fogadta el a melegellenessé eltérített, eredetileg pedofilellenesnek szánt törvényt. A törvény megtiltja például a 18 év alattiak számára a homoszexualitás vagy a nemváltás „népszerűsítését” és „bemutatását”, a szexuális felvilágosításból kizárja a civilek egy részét. A törvény melegellenes módosításai ellen többezres tüntetés volt a Kossuth téren, és óriási nemzetközi visszhangot is kiváltott.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint Völner Pál államtitkár hatásköre, kiket hallgathatnak le, de alapvetően mindenért Pintér a felelős. A belügyminiszter nem jelent ki semmit, de Stummer Jánost kellene szerinte megkérdezni. Palkovics szerint a Pegasus nem kémszoftver, Mager Andrea szerint pedig Gyurcsány. A hétvégén kirobbant lehallgatási botrányról többször kérdeztük a kormánytagokat, a Pegasus kémszoftver botrányával kapcsolatos összes írásunkat és videónkat pedig itt találja.