ITM: A Fudan Egyetem stratégiai megállapodásának nem része a projekt finanszírozása

2021. június 28. – 17:42

ITM: A Fudan Egyetem stratégiai megállapodásának nem része a projekt finanszírozása
A Fudan Egyetem budapesti kampusza ellen tüntettek Budapesten 2021. június 5-én – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Nem tárgyalt a magyar kormány a Fudan Egyetem budapesti kampuszáról szóló stratégiai megállapodás megkötése előtt a kínai féllel a projekt finanszírozásáról – ezt válaszolták Ungár Péter, LMP-s országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylésére az Innovációs- és Technológiai Minisztériumtól.

Ungár azt kérdezte, hogy tárgyalások során szó volt-e arról, hogy a Magyar Kormány bármilyen hitel, illetve finanszírozási szerződést kötne a másik féllel. A gigaberuházás részleteit feltáró Direkt36 cikkében korábban ugyanis kormányzati dokumentumokra hivatkozva azt írták, az 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, nagyrészt kínai hitelből valósulna meg, amit Magyarország finanszírozna.

A hitelkonstrukció egy fontos részletéről hallgat a kormány

Az ITM válasza szerint ugyanakkor a projekt jelenlegi állapotában még nem született, nem születhetett „tervezési, finanszírozási, kivitelezési vagy egyéb megállapodás.” Hozzáteszik, a beruházás az érintettek bevonásával, teljes transzparencia mellett valósul meg. Hivatkoznak továbbá arra a nyolc oldalas stratégiai együttműködési megállapodásra, amit május elején töltöttek fel a kormány oldalára.

Ebben valóban egy szó sincs a hitelkonstrukcióról, így az se derül ki belőle, hogy tartalmaz-e stabilitási záradékot, amelyre Ungár már korábban is rákérdezett az ITM-nél, de a mostanani adatigénylésében is szerepelt a kérdés. Ez a záradék azt jelentené, hogy ha a hitelt felvevő cég országa, avagy az azt felvevő állam munkaügyi, vagy környezetvédelmi politikájában jelentős változás állna be, a kínai fél ezt szerződésbontási oknak fogja venni, és azonnali visszafizetést követel. Egy korábbi tanulmányban megnézték a Kínai Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank kölcsönszerződéseit, és mintegy száz szerződés elemzéséből az derült ki, hogy a megállapodások kilencven százalékában szerepelt stabilitási záradék.

„Fudan ügyben a titkolózás, tagadás és összevisszaság szavakkal lehet leírni a kormány politikáját” – kommentálta az ITM levelét Ungár. A képviselő szerint két eset lehet: „vagy igazat mondanak, és akkor elköteleztük magunkat úgy, hogy semmilyen adatunk nincs, vagy hazudnak és titkolják azt, hogy mennyivel fognak a magyar állampolgárok Kínának tartozni és milyen feltételi vannak egy olyan hitelnek, amit generációk fognak visszafizetni.”

Törvénnyel biztosították be az egyetemet

Bár a finanszírozás részleteiről az ITM válasza szerint még nincs döntés, a parlament kormánypárti többsége június közepén mégis simán megszavazta a Fudan Hungary Egyetem Alapítvány létrehozását, és ingyen átadták a leendő egyetemnek a fejlesztési terület legértékesebb, Duna-parti telkeit. A jogszabályok jó előre gondoskodnak arról, hogy egy esetleges kormányváltás után se lehessen már leállítani a beruházást.

Június első hétvégéjén a Diákvárosért és a Fudan Egyetem ellen is több ezer ember tüntetett. Ezután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy lehet népszavazás a Fudanról, de csak másfél év múlva, amikor már lesz elég információ. Erről beszélt pár hete Orbán Viktor is, amikor meglepetésre megjelent a kormányinfón.

A kormányzati narratívát árnyalja, hogy a Fudan Egyetemről már eddig is elég sok információ megjelent a nyilvánosságban. Budapesten júniusban konzultációt is tartották a Fudanról, amit több mint harmincezer ember töltött ki.

A kitöltők majdnem száz százaléka nem támogatja a beruházást, és nem szeretné, hogy a magyar állam hitelt vegyen fel vagy költségvetési forrást biztosítson az egyetem budapesti kampuszának megépítésére.

Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester azt ígérte, országos népszavazást írnak ki az ügyben a veszélyhelyzet után.

A Fudan építése körül hónapok óta óriási viták zajlanak. A kormányoldalról azt hangsúlyozzák, hogy a világ egyik legjobb egyeteméről van szó, amelynek Budapestre településével Magyarország csak nyerhet. Az ellenzék viszont kritizálta a projektet egyebek mellett azért, mert a hírek szerint 500 milliárd forintba kerülne, és hatalmas kínai hitelből kínai cégek építenek, de azt is sokan nehezményezik, mert kezdettől nem volt teljesen tiszta, mennyi helyet venne el a Diákváros elől. A megszavazott törvény erre választ adott. A főváros legértékesebb Duna-parti telkeit átadták az egyetemnek, miközben a „kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost” áttolják a korábbi tartalékterületekre.

Sokan amiatt kritizálják a beruházást, mert a kínai felsőoktatási intézmények a Kínai Kommunista Párt közvetlen irányítása alatt állnak, így akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet egy ilyen intézmény, és hogy a magyar kormány ezzel a lépéssel is csak Kínához igyekszik láncolni Magyarországot a nyugati orientáció helyett. Utóbbi miatt az USA is aggodalmát fejezte ki.

A Fudan Egyetemről írt korábbi cikkeinket itt találja.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!