Fudan: a hitelkonstrukció egy fontos részletéről hallgat a kormány

2021. május 31. – 11:15

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Miután elsőre nem kapott érdemi választ, Ungár Péter ismét megkérdezte Palkovics Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy a Fudan Egyetem budapesti kampuszának építését megalapozó szerződés tartalmaz-e stabilitási záradékot.

Az LMP országgyűlési képviselője kérdésében egy tanulmányra hivatkozik, amely a Kínai Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank kölcsönszerződéseit elemezte. Mintegy száz szerződés elemzéséből az derült ki, hogy a megállapodások kilencven százalékában szerepel egy úgynevezett stabilitási záradék. Ez a záradék azt jelenti, hogy ha a hitelt felvevő cég országa, avagy az azt felvevő állam munkaügyi, vagy környezetvédelmi politikájában jelentős változás állna be, a kínai fél ezt szerződésbontási oknak fogja venni, és azonnali visszafizetést követel.

„A válaszában kérem az utódpárt, Gyurcsány Ferenc, Soros György kifejezések mellett a kérdésre a nem vagy az igen szavakat is próbálja meg használni” – fogalmazott Ungár a levélben.

„Jelentős tudománydiplomáciai siker, hogy a Fudan elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést” – válaszolt Palkovics helyett Schanda Tamás. Az államtitkár szerint Magyarország regionális tudásközponttá válhat, a magyar és közép-európai diákok így Budapesten szerezhetnek diplomát a világ legjobbjai közé sorolt Fudan Egyetemen. A konkrét kérdésre a beruházás méltatása mellett ismét nem válaszolt Schanda, mindössze annyit írt, hogy a Fudan Egyetemmel kötött megállapodás fent van a kormány oldalán.

Egy nyolcoldalas stratégiai együttműködési megállapodás valóban megtalálható kormányzati oldalon, de ebben egy szó sincs a hitelkonstrukcióról, így az se derül ki belőle, hogy van-e stabilitási záradék, amelyre Ungár kíváncsi volt.

Április elején írta meg a Direkt36, hogy a magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését.

A minisztériumi előterjesztés szerint az 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, nagyrészt kínai hitelből valósulna meg, amit Magyarország fizetne. Az is kiderült, hogy a kínai kivitelezőnek nem kell tartania attól, hogy egy másik cég nyeri meg a beruházást. A kormányzati dokumentumok szerint ugyanis „a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg”, a jogi szabályozást illetően pedig „szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”.

Később az is kiderült, hogy a ferencvárosi Diákváros-projekt helyszínén fog megépülni a kínai egyetem, így a korábban ellenzéki és kormánypárti politikusok által elismert terv gyakorlatilag mehetett a kukába a kínai egyetem miatt. Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely akkor úgy reagált, hogy „nem akarjuk, hogy a magyar fiatalok Diákvárosa helyett fallal körülvett kínai elit kampusz épüljön.” A beruházás miatt június 5-re kormányellenes tüntetést hirdetett a Hősök terére Jámbor András és a Szikra Mozgalom.

A Fudan Egyetemről írt korábbi cikkeinket itt találja.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!