Telt házas Eb-meccsek: ismert és ismeretlen kockázatokkal nézhetünk szembe

Magyarország más európai államokat egyelőre megelőz valamiben. Bátorságban és nyitásban, vagy vakmerőségben és felelőtlenségben? Nem pontosan tudni, mindenesetre egyelőre azt kommunikáljuk, hogy a júniusi foci-Eb-n a budapesti meccseken akár telt ház is lehet, a rendező városok közül egyedüliként.

Ezt támaszthatják alá Oroszi Beatrixnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagjának a szavai: „Azt gondolom, ha elég fegyelmezettek leszünk április–május folyamán, és az oltottak száma is kellően magas, akkor nyár elejére eljuthatunk a teljes nyitásig”. Vagyis ezekben a napokban dől el, hogy lehet-e telt házas Eb, vagy sem, és mindez a fegyelmezettségünkön, az oltakozási hajlandóságunkon is múlik.

Sok azért a kérdés. Hol tartunk majd június közepén átoltottságban? A magyarok hány százaléka lesz túl az első, illetve a második oltáson, és ebből mennyi embernél alakult ki a védettség, vagyis telt el két hét a második oltás után? Jöhetnek-e nagy számban külföldiek is? Ők mit csinálnak a meccsen, de főleg mit azon kívül a városban? Milyen dokumentum-ellenőrzés lesz, oltási igazolvány, negatív tesztek, hogy bizonyít az, aki már átesett a víruson? Mennyire tartható a távolság a meccsen, a bejutásnál a sorban, a tömött közlekedési eszközökön?

Kevés az adat

Az alábbiakban – szakértőkkel való beszélgetés után – a telt házas foci-Eb ügyének főbb csomópontjait járjuk körbe.

A foci-Eb-vel kapcsolatos kérdéseket mindenki relevánsnak és jogosnak látja, de azt az általunk megkérdezettek nem tudják, hogy az előzetes reményt (telt ház) mennyire előzte meg modellezés, alaposabb felmérés. A beszélgetőpartnereink úgy ítélték meg, hogy így nehéz látni a júniusi esélyeket, kontaktusszámot, létszámokat, átadási kockázatokat. Vagyis tudományos, kvantitatív válaszok nincsenek.

Nagyon leegyszerűsítve, ha foci-Eb-s meccseket rendezünk, sok nézővel, külföldi vendégekkel, annak járványügyi szempontból biztosan nagyobb a kockázata, mint annak, ha nem rendezünk. Ha foci-Eb-t rendezünk nézőkkel, külföldi vendégekkel, annak nyitási, turisztikai, üzleti szempontból jobb a végeredménye, mintha nem rendezünk. Aztán ezt a csúszkát mindenki oda helyezi, ahova gondolja. Van, aki szerint megrendezhető az esemény, és a mi szubjektív tapasztalatunk szerint többen vannak, akik szerint ülni kéne a fenekünkön, nem kéne rászabadítani az országra a szurkolói tömegeket. Lássuk, mire jutottunk!

1. Mi a foci-Eb mérkőzéseinek fő kockázata?

Egy telt házas Puskás Arénás mérkőzésen 65 ezer ember egymástól kis távolsággal leül. Maszkot visel ugyan, de két órán át közel tartózkodik olyan emberekhez, akik járványszempontból a három legveszélyesebb emberi tevékenységet végzik, énekelnek, ordítanak, fúvós hangszereket fújnak. Lehet persze, hogy az utóbbi nem valós, mert a meccseken síp és trombita használata nem lesz jellemző, de az első kettő mindenképpen. Magam jártam már úgy külföldi meccseken, hogy sajnos ki kellett dobnom a harci felszerelésemet, mert nem engedték be ezeket. Mindenesetre a focimeccsen mindig, mindenki üvölt, ahogy Romhányi József írta a Focimeccs című versében:

„S mert a szegény feje tizenegyest kirótt,

a fele közönség átkozza a bírót!

De senki sem csendes a nagy embertömbből,

mert a másik fele harsány éljent bömböl.”

Emellett a körítésben is van kockázat. Egy ekkora létszámú embertömeg feltorlódik a bejáratnál, a mosdóknál, leveszi a maszkot, ha hotdogot eszik, üdítőt iszik. Nagy tömegben közelíti meg a helyszínt, nagy tömegben távozik onnan, vélhetően lesz, aki ünnepel a városban, minden egyes lépés olyan, hogy a preventív infekciókontrollt nehezíti.

2. Ezek felnőtt, életerős férfiak, miért kell annyira izgulni?

A járvány érezhetően átalakul, eleinte főleg az időseknél és a kísérő betegségekkel rendelkezőknél voltak nagyobb veszélyek, de újabban a fiatalabbaknál is komoly szövődményekkel jár a betegség, például a most erősebben fertőző brit variáns. Ebben a széles korosztályban már csak a sorrendiség miatt is vélhetően alacsonyabb lesz júniusban az átoltottság. A focimeccsre járók összességében nem fognak olyan jól állni átoltottságban. (Az más kérdés, hogy az oltási igazolványt már az első oltás után kiadják, így viszont még elkaphatjuk a vírust.)

3. Akkor addigra nem alakulhat ki a remélt nyájimmunitás?

Nem valószínű. Pontosan nem tudjuk, hogy 2021 júniusában hol tartunk majd. Vakcina talán lesz elég, ideális esetben eljuthatunk oda, ahol például Izrael tart jelenleg, ahol már kevés az új fertőzött, és nagyon kevés a haláleset. De a mai adatok alapján az teljesen irreális, hogy a magyarok 60-70 százaléka már két héttel túl legyen a két oltáson. Talán sokan túl lesznek az elsőn, megint sokan túl lesznek a másodikon is, de ez még aligha vezet nyájimmunitáshoz.

4. Miért nem valószínű, hogy ez sikerülhet?

Erős társadalmi kampánnyal, vagy például éppen a focimeccsekkel (ha ez a belépés feltétele) biztosan elérhető, hogy a 4,1 millió oltásra regisztrált létszámát megemeljük, de még túl sokan lesznek, akik kimaradnak, nem beszélve a gyerekekről, akiket jelen állás szerint nem is lehet oltani. Vannak jó nemzetközi példák arra, hogy miképpen növelhető az oltási hajlandóság (Izraelben rabbik, a Baltikumban az orosz kisebbség véleményvezérei szálltak be ügyesen a propagandába).

Azzal is lehet fokozni az oltási hajlandóságot, ha például már potenciálisan a tömegközlekedésből is kizárják a be nem oltottakat. Itthon azért még nem tartunk ennél reálisan, és addig, amíg a különböző oltásoknál 3−12 hétre adjuk az első után a másodikat (ami társadalmilag amúgy lehet jó döntés), addig a jelenlegi adatokból is látható, hogy júniusban nem lesz immunizált a társadalom. Ráadásul az oltás eleve nem azt jelenti, hogy egy beoltott ember már egyáltalán nem fertőzhet. Az oltás attól véd meg biztosan, hogy a beteg belehaljon a vírusba, nagy valószínűséggel nem lesz hosszú és súlyos a betegsége, nem alakulnak ki szövődmények, de a vírust el lehet kapni és tovább lehet adni (bár ezeket is kisebb eséllyel, és egyre több jel utal arra, hogy a vakcina a megfertőződés ellen is nagy eséllyel véd).

5. De csak vírusmentesen lehet belépni a stadionba, nem?

Minden intézkedés, így a vírusmentesség megkövetelése is segít, illetve az is fontos lesz, hogy tudjunk az ellenőrzés mikéntjéről. Vannak helyek, ahová ezrével, tízezrével mennek gond nélkül külföldiek (Szingapúr, Dubaj), de ezeknél az országoknál nagyon szigorú a szabályozás, és erős az infrastruktúra.

Negatív tesztet kérnek eleve a beérkezőtől, illetve további óvintézkedések is vannak, vagy a repülőtéren is tesztelik őket, vagy karanténszabály vonatkozik a zárt útvonalon megközelített szállodáig (vagy kéthetes szigorú karantén van, vagy a reptéri PCR-tesztet ott kell megvárni). Ausztráliában fegyveresek őrzik a karanténszállókat. Erre a jellegű infrastruktúrára vagy védelemre mintha Magyarország nem lenne felkészülve. A vendégek nagy többsége jó eséllyel negatív lehet, de aki nem, azt mi aligha fogjuk ilyen szigorral kirostálni.

6. Hogyan ellenőrzik a dokumentumokat?

Ma még nem tudjuk, hogy mi lesz az ellenőrzés alapja. Magyar és külföldi teszteket fognak a kapuknál, személyazonosságot igazoló dokumentummal együtt igazolni? Nem tűnik túl reálisnak. Magyarországon az okmányellenőrzés, főleg, ha azt nem rendőr végzi, nem szokott a legerősebb lenni. Egy tüzetesebb vizsgálat azért elég reménytelen is lenne egy 65 ezres tömeg esetében.

A védettségi igazolvány pedig önmagában vélhetően nem lesz elég, mert az biztosan nem derül ki az oltási dokumentumból, hogy az adott személy már tényleg védett-e, csak az, hogy már kapott-e oltást. Ha a bejutáshoz a kártya és a személyi felmutatása elég lenne, az részben könnyebb lenne a magyar szurkolóknak, de a használhatóságát hitelteleníti, hogy mindenki megkapja az első oltás után.

7. Nem lehetne elhalasztani a foci-Eb-t, mint az olimpiát?

A foci-Eb már el volt halasztva, éppen úgy, mint az olimpia. Az európai futballvilág még nézők nélkül is olyan üzlet, aminek mennie kell. Sűrű a focimenetrend, feltorlódnak az események, gyorsítottak a nemzeti bajnokságok, a Bajnokok Ligája, de most rosszabb a helyzet, mint amikortól eltolták a meccseket. Jövőre pedig már itt a futball-vb, nincs hová halasztani.

8. Kit akarnak megvédeni, akik nem akarnak telt házas Eb-t?

Elsősorban a gyerekeket. Nyárig lehet, hogy a felnőtteknél már kialakul egy viszonylag jó védettségi arány, de a 18 év alattiak, illetve azok, akik nem regisztráltak, még nem fognak jól állni. A vakcinagyártók vizsgálatai és az engedélyeztetések alapján a gyerekek szeptemberben még úgy fognak új iskolai évet kezdeni, hogy nem lesznek védettek.

Fel lehet vetni, hogy rájuk nézve nem a foci, hanem inkább maga az iskola a veszély, pláne, hogy a jelek szerint a harmadik hullám rájuk is veszélyes. Somogyban a napokban több focipálya mellől is kísérletet tettem megye I.-es, megye II.-es meccseket megnézni. Volt, ahonnan elküldtek, pedig a szabad levegőn, 20 méterre nem volt tőlem szurkoló, máshol kicsit „sétálgathattam”. Természetesen ennek a helyzetnek semmilyen többletkockázata nincs ahhoz képest, hogy a boltban vásárolunk, vagy a sétányon sétálunk.

A gyerekeknek és családtagjaiknak is sokkal nagyobb kockázat az iskolanyitás, nyájimmunitás előtt, mindössze a pedagógusok felemás védettségével. Ám, ha valamiben nem konzisztens a kormányzat, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy érdemes új kockázatokat is kipróbálni. Hiszen minél több találkozási, megfertőződési lehetőség van, annál több lesz az átadás.

9. A külföldiektől miért félünk annyira? Máshol most jobbak az adatok

A népek keveredését a nemzetközi tapasztalatok szerint tényleg érdemes meggátolni. Még ha a magyar új fertőzöttek aránya magasabb is, mint például Franciaországé, nem érdemes azt megkockáztatni, hogy ellátogasson hozzánk valaki, aki nemrég hasonló bátran Brazíliában, Dél-Afrikában vagy Nagy-Britanniában járt. Az új variánsok nemzetközi terjedésében még mindig a korlátozások a legjobb megoldás.

10. Nem lehet, hogy jól van bemérve a kockázatok és az előnyök aránya?

Jogos észrevételnek tűnhet, hogy amennyiben emberéletekről van szó, nagyon szigorúan kell meghúzni a gazdasági előnyök és az egészségkockázat arányát. Egy befektető kockáztathat, ha kockázatosabb részvényeket vesz, akkor van esélye nagyobb hozamra. Egy ország is kockáztathat, befektet egy csomó pénzt egy kockázatos országban, Türkmenisztánban vagy Gabonban hitelez, hátha abból kisül majd egy nagy projekt, egy exportsiker.

A foci-Eb-vel is lehet nyereség, emberek reményt kapnak az ágazatukban, végre szórakozhatnak (sokaknak, például a szerzőnek tényleg nagyon hiányoznak a meccsek, nehéz nélkülük), de ezek az előnyök elég messze vannak az életek veszélyeztetésétől, mint kockázattól.

Amúgy azért ne legyünk álszentek, sajnos minden egészségügyi rendszer is valahol beárazza az emberéleteket és a gazdasági szükségletet, megmondja, hogy milyen beavatkozásokat hogyan finanszíroz, még ha nem is szeretünk erről beszélni, de az biztos, hogy csak nagyon óvatosan szabad ebben a gazdasági előnyök felé lépni az egészség rovására.

Sokismeretlenes egyenlet

Természetesen ebben az egész helyzetben sok az ismeretlen, nem tudjuk, hogy mi történik a következő két hónapban. Lehet, hogy a kormánynak lesz igaza (bár így lenne), és érdemben javul az egészségügyi helyzet a következő hatvan napban. Egyelőre a kormány ehhez hagyott magának játékteret, fenntartja ezt az opciót

De az is lehet, hogy két hét múlva már teljesen esélytelennek tűnik a focimeccs, egy friss hír szerint például az olimpia előtt elérheti Japánt a járvány negyedik hulláma.

Tartalmilag összefoglalva utóbbi eshetőséget, Örkény István sztálinvárosi anekdotája juthat erről az eszünkbe. A fiatal újságíró, aki egy fővárosi patikus fia volt, lement Sztálinvárosba (ez volt Dunaújváros ötvenes évekbeli neve), és a kohó épüléséről készített riportot. A rövidség kedvéért szabad szövegben idézzük a párbeszédet az újságíró és a főmérnök között.

– Mikor lesz ebből kohó?
– Legyen nyugodt, író elvtárs. Augusztus huszadikán itt folyni fog az acél. Bocsánat, jól értettem, Örkénynek hívják az író elvtársat?
– Igen.
– A gyógyszerész fia?
– Igen.
– Ja úgy. Akkor elárulom, író úr. Lófasz fog itt folyni, nem acél.