2024. november 11. – 12:12
„Vígjáték az alapkiképzésről és kemény katonadráma egy élet-halál misszióról” – ezzel vezette fel a Megafilm előzetesen a Honvédelmi Minisztériummal és a TV2-vel közösen készített S.E.R.E.G. című sorozatot. A produkció összesen 865 milliós állami támogatást kapott, a Magyar Honvédség pedig helyszíneket és haditechnikai eszközöket (harcjárműveket, drónokat és helikoptereket) biztosított a forgatáshoz.
Amikor beültem a S.E.R.E.G. premier előtti vetítésére, csak arra tudtam gondolni, hogy azt, amit most látni fogok, ugyanaz az ember, Bendi Balázs írta, mint az Elk*rtuk forgatókönyvét, a rendezői székben egyébként az a Dombrovszky Linda ült be, aki többek között a 2019-es Don Juan kopaszodikot, a 2020-as Pilátust és 2023-as A helység kalapácsát rendezte.
A forgatókönyv írója alapján azt vártam, hogy a katonai sorozat valahogy úgy fog kinézni, mint Szalay-Bobrovniczky Kristóf Facebook-oldala, ahol többek között olyan posztok szoktak megjelenni, hogy „embert várnak a vasra” és majd megjelenik a NATO is, aminek már megint a tökös magyaroktól kell segítséget kérni. Utóbbiban nem tévedtem sokat, de erre majd kicsit később visszatérünk.
Meglepő, de az első két rész alapján a S.E.R.E.G. nem a Honvédelmi Minisztérium toborzó kisfilmje, de még csak klasszikus propagandát sem tolják annyira a nézők arcába,
mindössze pár kissé kínos percet láthatunk az első rész elején, amikor egy erődemonstráció keretében Gidrán páncélozott járműveket és róluk leugró, alakzatban lövő katonákat mutatnak dinamikus zenei aláfestéssel.
A történet magját egy fiktív 2019-es küldetés adja, amit a magyar hadsereg különleges alakulata hajt végre Irak kurdok által ellenőrzött részén. A magyar csapatok egy hadúron ütnének rajta, de a behatolást az utolsó pillanatban le kell fújni, mert a terroristák erősítést kapnak.
Az akciót a terepen a sorozat főszereplője, Győrbíró Zsolt (Csórics Balázs) vezeti, az operációt azonban Horváth Tibor (Kamarás Iván) irányítja, aki hiába hívja vissza a csapatot a veszélyessé váló szituációból, Győrbíró felülbírálja a felettese utasítását. A magyar alakulat tűzharcba keveredik a terroristákkal, a harc közben egy katona elesik. Győrbíró megpróbálja megmenteni a társa életét, de fogságba esik és megkínozzák. Az első két rész alapján nem derül ki, hogy Győrbíró hogyan szabadul ki, de az biztos, hogy ez a küldetés ver éket közé és Horváth közé.
A cselekmény öt évvel később veszi fel a fonalat, amikor Győrbíró Zsolt már alezredesként kénytelen irodai munkát végezni. Győrbíró karaktere egyébként meglehetősen kétdimenziós, családi környezetben és a barátaival is katonaként viselkedik, az első két részben például nem is nagyon látni nevetni vagy mosolyogni.
A sorozat egyik nagy gyengesége, hogy emberi vonások híján nehezen lehet azonosulni a főszereplővel, aki valahol félúton jár Steve Rogers (Amerika Kapitány) és Chris Kyle (Amerikai mesterlövész) között, csak mindkettejüknél marconább megjelenésű.
Az alezredes a 2019-es küldetés óta látványosan poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenved, de ez többnyire csak abban nyilvánul meg, hogy éjjel hideg verítékben úszva felriad az álmából. Győrbíró mindezek ellenére újra terepre vágyik, ezért pont kapóra jön, hogy a NATO Magyarország „segítségét kéri”.
A NATO a sorozatban csak említés szintjén jelenik meg, de akkor is úgy hivatkoznak a szövetségre, mint egy nemzetközi szervezetre, aminek a magyarok segítségére van szüksége. A NATO a tagországoktól azonban általában nem „segítséget” szokott kérni. A tagoknak kötelezettségeik vannak a szövetség felé, amit belső szabályok és határozatok alapján be kell tartani.
A magyar katonák számos nemzetközi NATO-misszióban részt vettek, többek között Afganisztánban és Irakban. Afganisztánban a magyar erők fejlesztési és újjáépítési feladatokat láttak el Baghlan tartományban, míg Irakban egy 300 fős szállító zászlóaljat működtettek. A sorozatban látott fiktív iraki missziót minden bizonnyal a valóélet-beli iraki szerepvállalás ihlette.
A készítők előzetesen elárulták, hogy a sorozat alapvetően két szálon fog futni. Az iraki misszióra való felkészülés komolyságát egy tartalékos katonákról szóló vígjáték ellensúlyozza, aminek a főszereplője Győrbíró alezredes fia, Marci (Séra Dániel), aki az apjával ellentétben nem kifejezetten katonaalkat: az orvosin másodéves, de elherdálja az ösztöndíját, csal pókeren és soha, semmit nem fejez be, amit elkezdett. Marci, hogy rendbe szedje az életét, úgy dönt, hogy csatlakozik a sereghez tartalékos katonaként. A toborzás, a kiképzés, és a lassan beinduló szerelmi szál az egyik toborzótiszttel, Galambos Csengével (Gál Réka Ágota) nagyjából olyan, mint a köztévén egykor egész nagy sikerrel futó Egynyári kaland bármelyik része.
Nagyon érezhető, hogy a készítők pontosan tudták, hogyan nyúljanak a sztori könnyedebb szálához, a karakterek itt jobban működnek, van köztük dinamika, míg a profi katonák inkább karikatúraszerűre sikerültek és egymással is ennek megfelelően kommunikálnak: kemények, szűkszavúak, lényegre törőek. Fontos még azt is megjegyezni, hogy abban a valóságban, amiben a S.E.R.E.G. játszódik, a magyar hadsereg minden tagja (kivéve a tartalékosokat) kompetens, elkötelezett profi, akinek csak a misszió sikeressége számít. Az első két rész alapján úgy tűnik, hogy a két történetszál nem fog a végére szorosan összekapcsolódni. Marcinak minimum egy löket Marvel-féle szuperkatona-szérumra lenne szüksége, hogy az apja nyugodt szívvel beválogathassa az iraki misszióra induló csapatba. De a vicces tartalékosok közül sem valószínű, hogy bárki eljut majd arra a szintre, hogy a profik közé kerüljön.
A sorozatban akadnak ugyanakkor olyan karakterek is, akik valóságosnak tűnnek, érthetők a motivációik, lehet velük azonosulni és emiatt kifejezetten jól is működnek. Az egyik ilyen Horváth Tibor (Kamarás Iván), aki bár keveset szerepel az első két részben, de a jelenetei annál hatásosabbak. Horváth nem hősnek látja a minden szempontból mintakatonának beállított Győrbírót, hanem egy olyan embernek, aki hajlamos felelőtlenül kockáztatni a társai életét. Kamarás Iván karaktere jól árnyalja a főszereplőről kialakuló képet, amitől lesz egy kis mélysége a történetnek. Horváthról elhiszi az ember, hogy nem a becsvágy vezérli, hanem a jóindulat, hogy megmentse a katonák életét egy általa veszélyesnek tartott vezetőtől.
A másik fontos karakter Győrbíró felesége, Petra (Balla Eszter), aki orvosként dolgozik a helyi kórházban. Győrbíró és a felesége nagyon keveset találkoznak, emiatt a kapcsolatuk sokszor feszült és felszínes. Megbeszélni sem tudják a problémáikat, mert nem találkoznak túl sokat, Petrának ugyanis rendszeresen éjszakai ügyeletben kell dolgoznia.
Ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy a sorozat egy olyan univerzumban játszódik, ahol a magyar egészségügyben munkaerőhiánnyal küzdenek, és ez kísértetiesen hasonlít arra a valóságra, amiben élünk.
Bizarr volt ezt motívumot egy olyan produkcióban látni, ami ezer szállal kötődik a rendszerhez és ami azon a TV2-n fog debütálni a széles közönség előtt, amit a magyar állam csak 2022-ben több milliárd forinttal tömött ki reklámköltések formájában.
Alapvetően nem meglepő, hogy felmerült egy katonaéletről szóló sorozat elkészítése, tekintve, hogy az elmúlt években háborúk, fegyveres konfliktusok törtek ki, az egyik pedig éppen a szomszédunkban zajlik. Azonban arról, hogy hogyan változott meg körülöttünk a világ, és hogy erre miképpen reagál a magyar hadsereg, semmit nem tudunk meg a sorozatból. A S.E.R.E.G. összességében nem nézhetetlen, vizuálisan itt-ott egész hiteles tud lenni, vagy legalábbis nem sokkal hiteltelenebb, mint más, közepes költségvetésű produkciók, amik a közel-keleti katonai helyzetet ábrázolják. A legjobban egyértelműen az egész sztori alapját adó iraki küldetés néz ki, de 865 millió forintnyi állami pénzért cserébe az a minimum, hogy Tapolcából és környékéből hamisítatlan iraki falu váljon.
