Főlovász, titkos kancellár, asztalnokmester – van még ott más is, ahonnan az ispánok jöttek

2022. június 22. – 17:01

frissítve

Főlovász, titkos kancellár, asztalnokmester – van még ott más is, ahonnan az ispánok jöttek
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes huszár hagyományőrzők élén, lóháton érkezik Kézdivásárhely főterére, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 166. évfordulóját ünneplő felső-háromszékiek közé, 2014. március 15-én – Fotó: Baranyi Ildikó / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A kormánymegbízottakból hamarosan ispánok lesznek, de a hagyományőrzés nevében bőven akadnak pozíciók és személyek, amelyek, illetve akik kiérdemelnék az évszázadokon át használt titulusokat.

Asztalnokmester: aligha van erre méltóbb Németh Szilárdnál. Főasztalnok néven is említik – magister dapiferorum, elvégre a hivatali nyelv a latin volt –, „ő a királyi konyha gondviselője, ellenőre, számvevője, gyakran az étrend összeállítója” – írta a pozícióról a Magyar Katolikus Lexikon, megemlítve a királyi étekfogó elnevezést is. Király híján – hiszen Magyarország köztársaság, ha az Alaptörvényben a hivatalos Magyar Köztársaság elnevezés már nem is él – Németh Szilárd Facebookon vitt gasztrokulturális missziójával a nép étkezésének helyes irányba terelését vállalta, kár lenne veszni hagyni ezt a bő 700 éven át őrzött pozíciót, amely 1918-ig még arra is feljogosította viselőjét, hogy a főrendi ház tagja legyen.

Tárnokmester: a pénzügyminiszternél sokkal hangzatosabb és főleg régibb. Kétségbe vonható, de a helyzetet mégis jól jellemző etimológiával a tárkánhoz kötik, azaz olyan nemeshez, akinek bejárása van a kánhoz. (A tárnak így is lehet türk vagy türk–szláv eredete, de az az áru – tavar/tovar – szóhoz kötődhet.) A 13. század óta folyamatosan létezik, nem csupán kifejezetten gazdasági feladatokkal – kincstári pénz- és gazdaságpolitika, a pénzverés, a só-, vámügyek és bányászatból származó királyi jövedelmek kezelése –, de azokhoz kapcsolódó bírói funkciókkal is. Varga Mihálynak is járna ez a több száz éven át bevett cím.

Titkos kancellár: kézenfekvő lenne a nyilvánosságot kerülő Rogán Antalnak, vagy a még titkosabb Habony Árpádnak adni a címet, de a feladata épp az ottlét volt a király személyes jelenlétét képviselő bíróságon. A pozíció neve később „királyi személynök” lett, kiemelt bírói feladatokkal. Később azonban az alsóház elnöke lett, így kézenfekvő, hogy felélesztése után az 1918-ban megszüntetett cím Kövér Lászlóé legyen.

Ajtónálló: nincs alkalmasabb a feladatra Havasi Bertalannál. A kormányfő nem hivatalos testőreként is működő sajtófelelőse hermetikusan zárja el Orbán Viktort a kellemetlenkedő sajtótól, válaszlevelei megfogalmazásakor sem esik ki a szerepből. Eredeti feladata szerint ő volt „a királyi fogadóterem bejáratát őrzők főnöke, a királyi udvartartáshoz tartozó kisebb zászlósúr. A királyi lakosztályok s az uralkodó családja biztonságáról gondoskodott, az ogy. rendjére és nyugalmára fölügyelt” – írja a már hivatkozott Magyar Katolikus Lexikon, aminek alapján Hajdu János TEK-vezér is hajthatna a címre, mi mégis inkább Havasit javasoljuk a Nagy Lajos királyig visszavezethető címre.

Nádor: Szent István idején jött létre, a hagyományőrzés okán nem is lenne fontosabb cím, amit vissza kellene hozni, de aligha van rá ember, aki alkalmas rá, elvégre a nádor országbírói feladatai mellett a király helyettese, sőt, „a kiskorú király gyámja, az ország főkapitánya, feladata a király és a rendek, s a rendek egymás közötti viszonyának egyensúlyban tartása, a király után a legnagyobb hatalmú országbíró”.

Lovászmester: négy évig tartó kitérője alapján Lázár János lehetett volna a cím várományosa, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. felelős kormánymegbízottjaként erre minden esélye megvolt, ám 2022-ben visszatért a kormányba építési és beruházási miniszterként, így a cím talán inkább Semjén Zsolté lehet, már csak azért is, mert a királyi ménesekért felelő pozíció 1526 után elvesztette valódi tartalmát, csupán címként maradt meg, így nem áll távol attól, amit ma a miniszterelnök-helyettesi cím jelent.

Országbíró: ha már 66 év után, 2011-ben felélesztették a Kúria elnevezést is – ez lett újra a legfőbb bírósági fórum –, semmi akadálya, hogy az egykor harmadik legfontosabb világi tisztségviselő címe is visszatérjen. Csaknem 800 éven át létezett, előbb a királyi udvarbirtokok irányítójaként, majd a tárnokmester megjelenésével országos bíróként, a királyi jelenlét ítélőszékének vezetőjeként. Az Osztrák–Magyar Monarchiában a pozíció végleg ceremoniálissá vált: „Az 1884. évi XXXVIII. törvénycikk azonban az országbírói állást elválasztotta a tényleges bíráskodástól és ettől fogva az országbíró közjogi szereplése abban állt, hogy mint zászlósúr a főrendiháznak tagja volt és a király koronázása alkalmával a királyi pálcát vitte.” Kézenfekvően ezt egyszer tehette meg, IV. Károly 1916-os megkoronázásakor, és a cím felélesztésekor sem lesz erre lehetősége – hiszen Magyarország köztársaság –, de a hagyományőrzést és a progresszivitást ötvözve talán mégis érdemes lenne ezt Varga Juditra hagyományozni. (Az Országos Bírói Hivatal elnöke is igényt tarthatna rá, de ki tudná megmondani, hogy Handó Tünde után 2019 óta az OBH élén Senyei György Barna áll.)

Udvarmester: A Mészáros Lőrinc nevű pénzügyi entitásnak minden bizonnyal járna a cím. Az udvartartásban való megjelenése jókora átrendeződést jelentett Nagy Lajos alatt, például a főpohárnok, az asztalnok és az ajtónálló funkcióit is átrendezte, mivel azok helyettesei látták el a feladatot, és e helyettesek vezetője lett az udvarmester. Udvar híján ez a pozíció is kiüresedett a hódoltságtól kezdve, de a cím és a vele járó vagyon nem tűnt el, így bárók közé sorolva előkelő pozíciót jelentett annak, aki szeret valódi feladatok nélkül az uralkodót képviselve reprezentálni.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom