Félsiker: a Belvárosban létrehozott új választókerületek arányosabbak, de furcsább alakúak is lettek
2024. január 24. – 07:03
Új választókerületi határokat állapítottak meg Belváros-Lipótvárosban, derül ki a Helyi Választási Iroda vezetőjének határozatából, ami január 18-án jelent meg az önkormányzat honlapján. Erre azért volt szükség, mert a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a korábbi beosztást, amit a csökkenő lakosságszám miatt határozott meg eredetileg a jegyző.
A választókerületi beosztást a Tiéd a Belváros-frakció tagjai, Kovács Alex Gábor, Tomos Endre és Árvai Péter, a Választási Földrajz és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével támadták meg. A bíróság a politikai érveket érdemben nem vizsgálta, mert az érdemi indokolás hiánya önmagában elegendő volt a határozat megsemmisítésére.
A jegyző nem indokolta meg az eredetileg kialakított, rendkívül aránytalan választókerületi beosztást, inkább egy sokkal arányosabbat hozott létre, így indokolásra már nem volt szükség. Még úgy sem, hogy a csekély módosítás eredményeképp a választókerületek furcsa alakja többnyire megmaradt, az arányosság elérése viszont nagy sikert jelent.
A júniusi önkormányzati választás előtt több fővárosi kerületben és vidéki városban újra kell rajzolni a választókerületeket, mert több esetben jelentősen csökkent a lakosság száma. A jegyzők tavaly november 30-ig rajzolták meg az új választókerületi felosztást, és ezek kihirdetése után 15 napig volt lehetőség jogorvoslatra.
Egyáltalán nem mindegy, hogyan jelölik ki az önkormányzati választókerületek határait, ez ugyanis komoly befolyással lehet a végeredményre. A Belvárosban egyrészt azért volt szükség a kerülethatárok módosítására, mert a kerület lakónépessége 25 ezer alá csökkent, emiatt a korábbi 10 választókerület helyett már csak 8-at kell kijelölni. Ezzel párhuzamosan a képviselő-testületben ülő képviselők száma is csökken 14 (10 egyéni és 4 kompenzációs) mandátumról 11 (8 egyéni és 3 kompenzációs) mandátumra.
Másrészt a beosztás módosítását nemcsak a lakónépesség csökkenése, hanem a választópolgárok körzetenkénti eloszlásának változása is indokolta. A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy mindegyikben körülbelül ugyanannyi szavazó legyen, és a választópolgárok számának a települési/kerületi átlagtól vett eltérése ne haladja meg a 15 százalékot. Ez azért fontos, hogy ne legyenek jelentős eltérések a képviselői mandátumok támogatottságában, azaz ne fordulhasson elő, hogy egy választó szavazata többet ér, mint egy másik körzetben élőé.
A korábbi választókerületi beosztás a kerület északi részén népesebb, míg a déli részén kevesebb választópolgárral rendelkező kerületeket tartalmazott. Ezt az új beosztás a térképen színnel jelölt területek átsorolásával orvosolta.
Látható, hogy a módosítás csak egy-egy háztömböt érintett és jelentős átsorolás nem történt a kerületek között. A jegyző érvelése szerint a kerületben kevés a választópolgár, ezért ha 25 választót másik egyéni választókerületbe csoportosít át, az már 1 százalékpontos eltéréshez vezet. Ebből következik, hogy az alábbi térképen is láthatóan csak minimális módosítás figyelhető meg.
Emiatt az új beosztás is tartalmazza azokat a furcsa formákat, amelyek a Tiéd a Belváros-frakció, a Választási Földrajz és a TASZ által benyújtott bírósági beadvány szerint nem veszik figyelembe a településszerkezeti sajátosságokat. Habár például a 4-es egyéni választókerület (EVK) már nem nyúlik át a Kossuth Lajos utcán, viszont az 1-es és 2-es EVK-k még mindig rendkívül elnyúlt, a kerület határaira ráfűző, érdekes formával rendelkeznek.
A beadvány legnagyobb kifogását, a pártos aránytalanság mértékét viszont jelentősen csökkentette az új választókerületi beosztás, mivel 5 százalék feletti eltérésű kerület már nem található az új rendszerben. Ezt részben azzal érték el, hogy az 5-ös választókerület északon hosszan benyúlik a 7-es és 8-as kerületek közé, ezzel rontva a kerületek alakjának természetes formáját.
A pártos aránytalanság kritikája azért fogalmazódott meg, mivel a kerületben lévő választói magatartás térbeliségét észak-déli kettősséggel lehet jellemezni. Míg északon vagy ellenzéki, vagy enyhén kormánypárti többségű szavazókörök találhatók, addig délen egyértelműen a kormánypártok vannak előnyben. Ha délen a kerületek választópolgárainak száma alacsonyabb marad, az megkönnyíthette volna a Fidesz-KDNP egyéni mandátumhoz jutását, míg az ellenzéki többségű kerületekben több szavazó lett volna szükséges egy-egy egyéni győzelemhez.
Tavaly júliusban a Választási Földrajz és a TASZ között együttműködés indult. Ennek célja az, hogy a helyben élő lakosság figyelmét felhívja az újonnan megrajzolt választókerületekre, az esetleges visszásságokat felderítse, és éljen a jogorvoslati lehetőséggel.
A Belvárosban történtek bizonyítják, hogy szükség van a polgárok aktivitására annak érdekében, hogy egyenlőbb, igazságosabb és a törvényeknek megfelelő peremfeltételekkel tartsák meg a választást. Ebben az esetben valóban csökkentették a választókerületi rendszerben meglévő aránytalanságot. Döbrentey Dániel, a TASZ Politikai Szabadságjogi Programjának vezetője elmondta, hogy a választásokba vetett közbizalom megőrzése, és a képviselők legitimitása miatt is fontos, hogy a települések választókerületeit a törvényi követelményeknek megfelelően rajzolják meg. A választójog egyenlősége akkor érvényesül a gyakorlatban is, ha az egyes választókerületekben megközelítőleg ugyanannyi választópolgár él.
Korábban a választókerületek újrarajzolása után a bíróság már megsemmisítette a szombathelyi és a XVI. kerületi választókerületi beosztást, Sárospatakon a jegyző a bírósági ítélet előtt visszavonta és újat hozott, ami már sokkal arányosabb kerületeket tartalmazott, de írtunk a győri határozat törvénytelenségéről is.
