Papíron olyan egyszerűnek tűnik, de megint nem sikerült egy kerületi jegyzőnek új választási térképet rajzolnia
2023. december 22. – 03:42
A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette az XVI. kerület új választókerületi beosztását is, amit nem az egyéni választókerületek (EVK) számának változása, hanem a választópolgárok kerületenkénti eloszlásának változása miatt határozott meg a jegyző. A bíróság a törvénysértően aránytalan EVK-k és az indoklás hiányára tekintettel új eljárásra kötelezte a választási irodát. A választókerületi beosztást a Momentum XVI. kerületének önkormányzati képviselője, Hollai Gábor a Választási Földrajz és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével támadta meg.
Ellentétben Szombathely, Győr, Szeged vagy az V. kerület eseteivel, a XVI. kerületben nem volt szükség a választókerületek számának változtatására, mivel a kerület lakónépessége egy évtizede 70 ezer fő körül stagnál. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a fővárosi kerület népessége nem alakul át. Az országosan több településen is megfigyelhető jelenségek, mint a belső szuburbanizáció és a lakótelepek kiürülése itt is jelen vannak. Előbbi a főváros külső kerületeiben meglévő kertes házas városrészekbe való kiköltözést jelenti, melynek hatására ezeken a területeken növekszik a lakónépesség, míg a lakótelepeken csökken.
A választókerületeket viszont úgy kell kialakítani, hogy mindegyikben körülbelül ugyanannyi szavazó legyen és a választópolgárok számának az egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számtani átlagától való eltérése ne haladja meg a 15 százalékot. 20 százalék feletti eltérés esetén pedig a kerülethatárokat módosítani szükséges. Ezt a magasabb küszöbértéket lépte át a fővárosi XVI. kerület 12-es körzete, mely a 2-es, 3-as és 7-es kerületekkel együtt szuburbanizációs célterületet, ezek népessége dinamikusan növekszik.
A kerület jegyzője a problémát úgy orvosolta, hogy a térképen pirossal jelzett területet átsorolta a 12-es körzetből a 7-esbe, a többi határához pedig nem nyúlt. Ezzel a 20 százalékos küszöbérték alá sikerült szorítani a cinkotai körzet eltérését, viszont a TASZ és a Választási Földrajz jogértelmezése szerint a módosításnál már nem a 20, hanem a 15 százalékos határt szükséges figyelembe venni.
A 15 százalékban maximalizált törvényi küszöbnek azonban az alig változtatott beosztás három kerülete továbbra sem felel meg. A rákosszentmihályi 2-es és a cinkotai 12-es kerületben a törvényi előírásokon túli mértékben ér kevesebbet, míg a mátyásföldi 10-es választókerületben hasonló mértékben, de többet ér egy szavazat, mint a többi körzet esetében. Emellett további öt választókerület lépi át az öt százalékos küszöböt, amelyek esetében a törvénynek megfelelően a jegyző egyenként indokolni köteles az eltérést, azonban ennek nem tett eleget a határozatban. A beosztást így e két irányból támadta a beadvány, és ezen érvelésnek a bíróság maradéktalanul helyt adott.
Ellentétben az V. kerületi esettel, a választókerületek aránytalanságának nincs konkrét politikai színezete, ugyanis a 2019-es önkormányzati eredmények alapján a nagyobb lélekszámú kerületek között találunk ellenzéki és kormánypárti területeket egyaránt. A térképen narancssárgával jelöltük azokat a szavazóköröket, ahol a kormánypártok egyéni képviselőjelöltje kapta a több szavazatot, míg kékkel azokat, amelyekben az összefogott ellenzék. A kevesebb választópolgárral rendelkező 10-es választókerület azonban egyértelműen fideszes szavazóköröket tartalmaz.
A Fővárosi Törvényszék végzése elvi jelentőségű, mondta Perczel Léna, a TASZ jogásza. A bíróság kimondta, és ezzel a későbbi jogértelmezést is segíti, hogy ha a jegyző köteles a 20 százalék feletti eltérés miatt módosítani a beosztáson, akkor nem elegendő az eltérést 20 százalék alá vinni. Köteles az értéket a törvényi küszöb, azaz 15 százalék alá csökkenteni. Másrészt pedig ezzel egyidejűleg a beosztás módosítását valamennyi EVK vonatkozásában, ahol az eltérés mértéke a 15 százalékot meghaladja, úgy kell rendeznie, hogy az eltérés 15 százalék alá csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy a módosítás eredményeként a kerületben csak olyan választókerületek lehetnek, amelyek mindegyikében az átlagtól való eltérés legfeljebb 15 százalék. Mindezek mellett a bíróság kötelezte a helyi választási iroda vezetőjét a választásra jogosultak számának pontosítására, mivel a határozatban két különböző dátum, három különböző számát használták fel. Így állt elő az a helyzet, hogy egy dokumentumon belül a kerületnek két különböző választásra jogosultak számát is szerepeltettek: 57.568 (szeptember 1.) és 57.284 (november 20.).