Szegeden eggyel kevesebb egyéni választókerület lesz jövőre, miután 160 ezer alá csökkent a lakosság száma. Eggyel kevesebb képviselő ülhet tehát a választás után a testületben, az eddigi 20 helyett jövő júniusban csak 19 képviselő jut egyéni választókerületből mandátumhoz.
Az önkormányzati választókerületek határainak meghúzása eddig a nyilvánosságban kevesebb figyelmet kapott, holott komoly befolyással lehet a végeredményre. A jövő júniusi önkormányzati választás előtt több fővárosi kerületben és vidéki városban újra kell rajzolni a választókerületeket, mert jelentősen csökkent a lakosság száma. Az új kerületi beosztások ellen törvényes kifogást a kihirdetéstől számított 15 napon belül lehet tenni, amellyel például a Kutyapárt Szombathelyen élt is, de Győrben is érdekesen húzták meg a kerületek határait.
Szegeden a helyi választási iroda vezetője, azaz a város jegyzője az új beosztásban a belvárosi (11-es) kerületet szüntette meg. 2019-ben ebben a körzetben is – mint ahogy Szegeden majdnem mindenhol – Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület) és az ellenzéki pártok jelöltje, Hekáné Szondi Ildikó győzött. Ő a jobban teljesítő képviselőjelöltek közé tartozott az 54,5 százalékos eredményével, csupán 2,5 százalékkal szavaztak rá kevesebben a választókerületben, mint az ellenzék polgármesterjelöltjére, Botka Lászlóra, de 16,7 százalékponttal kapott többet, mint a kormánypárti kihívója.
A térképen látható, hogy az ellenzéki pártok által támogatott többi jelölt is hasonlóan jól teljesített, mivel a szavazókörök jelentős részében 10 százalékponttal több szavazatot kaptak, mint a kormánypártok jelöltjei (a térképen sötétebb kékkel jelölt területeken).
A kormánypártok jelöltjei a 20 választókerületből csupán kettőt tudtak megnyerni a 2019-es önkormányzati választáson: a dorozsmai 1-est Mihálffy Béla, míg a Tarján városrészi 15-öst (az új beosztásban 14-est) Kothencz János. Utóbbi úgy tudott már másodszor nagy fölénnyel nyerni a lakótelepi (régi 15-ös, új 14-es) körzetben, hogy 2014-ben nagyon simán kikapott a polgármester-választáson, amikor a kormánypártok által támogatva elindult Botka ellen.
Mihálffy 2022-ben az országos politikára váltott. Az országgyűlési választásokon a Fidesz jelöltjeként megnyerte a Csongrád-Csanád megyei 2-es választókerületet, amely Szeged nyugati felét és Újszegedet, valamint a homokhátság déli részét foglalja magába.
A választókerületi beosztás módosítását nem csak a lakónépesség csökkenése, hanem a választópolgárok körzetenkénti eloszlásának változása is indokolta. A választókerületeket ugyanis úgy kell kialakítani, hogy mindegyikben körülbelül ugyanannyi szavazó legyen.
Ez azért fontos, hogy ne legyenek jelentős eltérések a képviselői mandátumok támogatottságában, azaz ne fordulhasson elő, hogy egy választó szavazata többet ér, mint egy másik körzetben élőé. Fontos szabály ezért, hogy az egyes választókerületekben élő választók száma nem lehet nagyobb a városi átlag 15 százalékánál, de már az 5 százalék feletti eltéréseket is indokolni kell a határozatban.
Szegeden már 2019-ben is öt választókerületben volt 5 százaléknál nagyobb eltérés a választók számában a városi átlaghoz képest. A térképen kékkel jelölt kerületekben a városi átlagnál kevesebb választópolgár él, míg a pirossal jelöltek a népesebb körzetek. Minél sötétebb színnel jelöltük az adott választókerületet, annál nagyobb az aránytalanság. Ez pedig befolyásolja az adott kerületben lévő szavazat értékét, hiszen a kék körzetekben többet ér egy választópolgár szava, mint a pirossal jelöltekben.
A város központi részétől délnyugatra lévő 3-as választókerületben élők száma több mint 10 százalékkal haladta meg a városi átlagot. Ez a szuburbanizáció jelenségének köszönhető, amely a várostól távolabb lévő – de jelen esetben még közigazgatási határon belül található – kertes házas városrészekbe való kiköltözést jelenti. Ezzel szemben a most megszüntetett belvárosi 11-es, és a panel lakótelepeket tartalmazó 8-as, 13-as és 15-ös választókerületekben több mint öt százalékkal kisebb volt a választók száma, mint a városi átlag.
A település jegyzőjének egyrészt meg kellett szüntetnie egy választókerületet, másrészt kezelnie a belső aránytalanságokat is. Az egyik alapelv szerint a meglévő struktúrán a lehető legkisebb mértékben érdemes változtatni a területi képviselet folytonossága érdekében, hogy a választópolgárok ne kerüljenek öt évente más-más választókerületekbe.
Ezt az alacsonyabb népességű körzetek valamelyikének eltörlésével lehetséges elérni. A jegyző kiválasztotta a 11-es, belvárosi kerületet, annak ellenére, hogy a település északi részén három egymás melletti kerület is alacsonyabb népességgel rendelkezett, így könnyebb lett volna a 8-13-15-ös kerülethármasból egyet megszüntetni. Ráadásul a belvárosi kerület megszüntetésével jóval több kerülethatárt kellett módosítani, hogy ne legyenek aránytalanságok. Ez a lépés pedig a korábbi városrészekhez nem illeszkedő kerületstruktúrát csak rontotta.
Ahogy a térképen is látható, a megszüntetett 11-es választókerület helyét nagyrészt a 10-es és a 6-os kerületek vették át (a térképen rózsaszínnel jelölt terület). Ezzel a belvárosnak az új kerületi felosztásban nincs önálló képviselője, hiszen a területén lévő 2-es a falusias Dorozsmával, a 10-es a társas- és kertes házas Rókussal, a 13-as a kertes-, társas- és panelházas Északi városrésszel, illetve a 15-ös a szintén hasonló jellegű Felsővárossal együtt tartalmaznak némi belvárosi területet.
A 2-es választókerületnél ráadásul Dorozsma (az 1-es és 2-es kerület határán lévő falusias városrész) keleti részét kapcsolták össze a belváros délnyugati részével egy rendkívül furcsa és elnyúlt alakkal, így egy zárt sorú, társas házas részt kapcsoltak össze egy falusi városrésszel, ami a népképviseletet erősen nehezíti. Ez ugyanis akkor tud hatékony lenni, ha hasonló jellegű és problémával rendelkező területeket vonnak egy kerületbe (ez a kerületek rajzolásának organikus elve). A kerület délkeleti nyúlványa ráadásul egy olyan korábbi szavazókört (a 11-eset) érinti, melynek területét az új felosztásban négy kerületbe (2-5-6-10) osztották szét. Ez azt jelenti, hogy azok, akik ezen a területen eddig (fizikailag is) egy helyen szavaztak, ezentúl négy különböző kerületbe fognak tartozni.
A jegyző a 3-as kerület nagyfokú aránytalanságát a délnyugati Szentmihályi városrész feldarabolásával oldotta meg, így a külvárosi terület északnyugati részét már a város belsejétől nyugatra fekvő Dorozsma városrész nyugati feléhez csatolták az 1-es körzetbe (a térképen barna színnel).
Hasonló jellegű városrészeket tartalmazó kerületekről kizárólag a 7-es, a 8-as, a 14-es és a 16-os esetében beszélhetünk.
Újszegeden (a város délkeleti, a Tiszával és a Marossal határolt részén) kialakított három választókerület határait csak minimálisan módosították. Itt sem vettek azonban figyelembe településszerkezeti szempontokat, mivel a panel jellegű Odessza lakótelepet tartalmazó 17-es körzethez csatolták a Lövölde út és környékét, ami viszont egy belső szuburbán zónának számít, és elcsatolták tőle a Zsombolya utca környékét, mely népességében sokkal inkább hasonlít a 17-eshez, mint a 18-ashoz, ami szintén nagyon sok új építésű ingatlanokat tartalmaz.
Összességében tehát elmondható, hogy az arányossági (aritmetikai) feltétel maradéktalanul teljesül Szeged új választókerületi felosztásában (minden kerület megfelel az 5 százalékos arányossági kritériumnak) és politikai manipulációt sem fedeztünk fel a határok meghúzásánál. A módosítások azonban egyáltalán nem kezelték a korábbi rendszer organikus hibáit, sőt tovább darabolták a településszerkezetben meglévő városrészeket.