Az elmúlt négy évben összesen tizennyolcszor szerepelhetett ellenzéki képviselő köztévés műsorban

2022. március 09. – 05:13

Másolás

Vágólapra másolva

Megkapják idén is az öt-öt percüket a közmédiás bemutatkozásra az ellenzéki pártok, ezt az MTVA „a törvényi kötelezettségén túl biztosítja” nekik. A pártok március 16-tól az M1-en a reggel nyolc órás műsor előtt, vagy a Kossuth rádióban a reggel nyolc órás műsor után beszélhetnek majd magukról néhány perc erejéig szerdánként és csütörtökönként.

Erről az idén 130 milliárd forintból működő közmédia azután küldött ki közleményt, hogy a vasárnapi ellenzéki tüntetésen a momentumos Hajnal Miklós azt mondta az MTVA előtt: ő azt az információt kapta, idén még azt az öt percet sem kapják meg az ellenzéki politikusok, amit az előző választás előtt még megkaptak.

Most kiderült, hogy ez idén sem marad el, és talán hasonló jelenetek is lejátszódhatnak, mint 2018-ban:

Négy évvel ezelőtt az akkor még létező Együtt párt elnöke, Juhász Péter sem magáról, inkább az Orbán család hatvanpusztai birtokáról beszélt, a momentumos Hajnal Miklós pedig a követőitől tett fel kérdéseket a Fideszről, Orbán Viktorról és a hatalomról, mint például hogy mikor hozzák nyilvánosságra az ügynökaktákat, a stadionok helyett nem kellett volna-e inkább az oktatásra költeni, mikor vált a nyugati értékeket valló Orbánból oroszbarát, „nyugatot temető diktátor”, miért orosz hitelből épül Paks II., vagy hogy a miniszterelnök miért nem áll ki vitázni?

Az előző választások óta eltelt már négy teljes év, megkérdeztük ezért az ellenzéki pártokat, azóta hányszor jártak bent a közmédia stúdiójában politikai műsorokban, esetleg az idei kampányban a közmédia már kérdezte-e őket.

A válaszaikból az derül ki, hogy az egyik legrosszabbul a DK járt: 2018 óta egyetlen politikusuk sem szerepelt egyetlen közmédiás műsorban sem, így eddig még az idei kampányban sem.

De a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergő szerint ők a 2018-as választások óta szintén „nullaszor nulla percig” jártak a közmédiában, így még a mostani kampányban sem, de Kovács szerint a négyévente öt percnek pont annyi értelme volt akkor is, hogy inkább csirkejelmezben küldték be egy tagjukat.

A Momentum egyszer járt a köztévében a négy évvel ezelőtti választás óta – a 2019-es európai parlamenti választások előtt kapott öt percükben. De hívták az egyik aktivistájukat is az M4 valamelyik kultúráról szóló beszélgetős műsorába, de azt írják, mivel ő nem közszereplő, és az időpont sem volt jó neki, nem ment el. Idén még nem jártak arrafelé.

Az MSZP már több műsoridőt kapott: az elmúlt négy évben összesen hatszor jártak a közmédiában. Részletes leírásuk szerint az előző választások után a Ma Reggel és a Ma Este című műsorban, háromszor pedig a Kossuth rádióban. A 2019-es európai parlamenti választásokkor pedig egyszer szerepeltek az M1-en, mert éltek a bemutatkozási lehetőséggel, amit a közmédia a törvényi kötelezettségén túl biztosított az EP-választásokon országos listát állító jelölőszervezeteknek. Az idei kampányban még nem jutottak be a közmédiába, március 8-ig „bemutatkozási lehetőségre vonatkozó megkeresést” nem kaptak.

Az LMP politikusai az elmúlt négy évben kilencszer jártak a köztévében, a Kossuth rádióban pedig tizenhatszor kérdezték őket, de az idei kampányban még egyszer sem került rájuk a sor.

A Jobbik így emlékszik: „utoljára – ha minden igaz – 2018 decemberében voltunk az állami média épületében, akkor is át kellett másznunk a kerítésen”. Idén a kampányban nem hívták a köztévébe őket. Az a válaszukból nem derült ki, hogy 2018 áprilisa és decembere között jártak-e a közmédiában.

Kevesebb pártnak lehet emlékezetesebb közmédiás szereplése, mint a Párbeszédnek: Karácsony Gergelytől főpolgármesterségének századik napján megkérdezték, miért nem biciklivel tekert oda a közmédiához.

A párt szerint ezen az emlékezetes alkalmon kívül még Kocsis-Cake Olivio szerepelt 2021 februárjában a köztévében, és Szabó Tímeát is megkeresték, de azt az interjút végül a szerkesztő lemondta. Idén még nem keresték őket, „közmédiától csak reklámozásról szóló tájékoztatást kaptunk, de a kampány kezdete óta semmilyen szereplési felkérést, lehetőséget nem küldtek a Párbeszéd politikusai számára”.

Túl a törvényi kötelezettségen

Bár a közmédia szerint nekik törvényileg nem kötelező a pártoknak ennyire teret adni, ők a „törvényi kötelezettségén túl biztosítják” ezt nekik.

Mindezt azért, mert a közleményük szerint nekik „kiemelten fontos az esélyegyenlőség”, és „hogy a választásokon listát állító jelölő szervezeteknek nyújtott egyenlő feltételek mellett biztosítsák a kiegyensúlyozott, objektív tájékozódást a nézőknek és hallgatóknak”. Emellett arra is törekednek, hogy a választók „hiteles forrásokból ismerhessék meg minden induló párt és politikai szövetség programját, így a legszélesebb körű, kiegyensúlyozott információk birtokában hozhassák meg döntésüket április 3-án”. A pártok majd olyan sorrendben lépnek fel náluk, ahogy a szavazólapon szerepelnek:

  1. DK – Jobbik – Momentum – MSZP – LMP – Párbeszéd
  2. Normális Élet Pártja
  3. Magyar Kétfarkú Kutya Párt
  4. Megoldás Mozgalom
  5. Mi Hazánk Mozgalom
  6. Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt

A közmédiát a kampányidőszakban a törvények arra kötelezik, hogy a pártok és nemzetiségek politikai reklámjait leadják, ezt a választási törvény és a médiatörvény szabályozza. Erre idén összesen 470 percet, közel nyolc órát kell szánniuk. Ez azt jelenti, hogy a listát állító pártok erre fejenként 78 perc 20 másodpercet kapnak, ami napi három reklám. A nemzetiségi listák még ennél is kevesebbet kapnak, összesen 130 percet, ami listánként 10 perc 50 másodperc.

Kampányidőn kívül

Kampány viszont csak négyévente van, és akkor is csak alig pár hétig tart, a közmédia viszont a köztes időkben sem hagyja magára az ellenzéket. Az orosz-ukrán háborús időkben például bejelentették, hogy a Médiatanácshoz és az Nemzeti Választási Bizottsághoz fordulnak, mert úgy érzik, az ellenzék politikailag támadja őket, és egyszer fizikai erőszakkal, máskor a társutas média segítségével, de van, hogy politikai nyomásgyakorlással kívánnak beavatkozni a szerkesztői munkába, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva az amúgy rájuk is vonatkozó törvényi előírásokat.

Közben a közmédia a kormánypropagandával párhuzamosan folyamatosan azt terjeszti az ellenzékről és miniszterelnök-jelöltjükről, Márki-Zay Péterről, hogy katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába, az egyesült ellenzéket gyakran csak „baloldalnak” nevezik, ami az „atom- és földgázellenes lobbit” követve, a rezsicsökkentés eltörlésével arra akarja kényszeríteni az embereket, hogy éhezzenek és fázzanak.

Máskor nem egyszer alaposabb indoklás nélkül megtagadták az ellenzéki közlemények közzétételét (amiért a DK például pert is nyert), sőt, egy 2020-ban kiszivárgott hangfelvételen a köztévé vezető szerkesztői azt magyarázták, hogy „az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és ennek megfelelő narratíva alapján kell az anyagokat elkészíteni, akinek pedig ez nem tetszik, az mondjon föl.

Kiszivárgott iratok pedig pár napja azt mutatták meg, hogyan diktált Orbán Viktor egyik legközelebbi munkatársa egy hírt az állami hírügynökségnek, a Magyar Távirati Irodának. Külön utasítás van arra is, hogy nemcsak a minisztériumi közleményeket kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc cégcsoportjának nyilatkozatait is. De kiderült az is, hogy az MTI-nél cenzúrázták a koronavírussal kapcsolatos hírek egy részét, és nem jelenhettek meg bizonyos, Oroszországról szóló információk sem. Sokszor tiltották a magyar kormányt ért külföldi bírálatok közlését is, a sajtószabadság romló helyzetéről pedig tilos volt írni.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!