A járványok után a háborúktól tartunk leginkább, a lezárás alatt nem is romlottak sokat a kapcsolatok

2022. november 18. – 10:18

A járványok után a háborúktól tartunk leginkább, a lezárás alatt nem is romlottak sokat a kapcsolatok
Megvizsgálnak egy fiút a koronavírus elleni oltás előtt Salgótarjánban 2022. március 5-én – Fotó: Komka Péter / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Mindössze a magyarok 6 százaléka tudja, hogy nagyjából hány hazai áldozata van a Covid–19-nek, és kevesebben tartják veszélyesnek a járványt, mint tavaly. Ettől függetlenül még mindig egy új világjárványtól tartunk leginkább, de a második helyre idén a háborúk kerültek. A klímaváltozás miatt a kormánypártiak és az ellenzékiek nagyjából ugyanannyira aggódnak, de az utóbbi csoport jobban tart a demokrácia globális visszaszorulásától, mint a kormánypárti szavazók. A koronavírus-járvány két és fél évének mérlege a magyar társadalom szemében a Policy Solutions kutatása alapján.

Magyarországon nagyjából két és fél éve élünk együtt a SARS-CoV-2 járvánnyal, és ez idő alatt sokat változott az emberek hozzáállása. Amíg csak Kínából jelentettek újabb és újabb eseteket, a legtöbben nem is figyelték a járvány alakulását. Mikor a Covid–19 megjelent Olaszországban, volt, aki elkezdett aggódni, majd gyakorlatilag egyik hétről a másikra a közbeszéd első számú témájává vált a vírus. Másfél évvel ezelőtt, a harmadik hullám csúcsán az emberek túlnyomó többsége, 82 százalék veszélyesnek tartotta a járványt. A Policy Solutions és a Fridrich Ebert Alapítvány 2022. őszi kutatása alapján ugyanez a szám már csak 66 százalék. A kutatást 2022. szeptember 14. és 22. között végezték a Závecz Research segítségével. A válaszadók életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálják az ország felnőtt népességét.

A vírust veszélytelennek tartók száma megduplázódott, 15 százalék helyett már 32 százalék gondolja így, tehát szinte minden harmadik magyar szerint a vírus már nem veszélyes.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása
Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása

Ez a szám hasonló arányban nőtt mind a kormánypárti, ellenzéki és pártnélküli táborokban is. A tanulmány szerint ebben a kérdésben nem a pártpreferencia okoz törést, és nem is a demográfiai jellemzők. Azt, hogy valaki mennyire tart a vírustól, inkább az határozza meg, hogy mekkora az érintettsége, valamint az, hogy hogyan gondolkodik az oltásról.

Mindez abból látszik, hogy azok közül, akik nem ismernek súlyos betegséget okozó fertőzésen átesett embereket, 44 százalék tartja veszélytelennek a vírust. Ezzel szemben azoknak, akiknek családtagja vagy közeli ismerőse kórházba került, esetleg meghalt egy Covid–19-es megbetegedés után, 16 százaléka mondta azt, hogy a vírus veszélytelen. Hasonló a helyzet az oltással kapcsolatban: az oltottak negyede tartja veszélytelennek a vírust, míg az oltatlanoknak közel fele (48 százalék) gondolja így.

Ha már veszélyek: a magyarok többsége (47 százalék) leginkább még mindig egy új, globális járványtól tart, bár ez 12 százalékpontot esett 2021 tavasza óta. Nem meglepő fordulat, hogy míg a tavalyi felmérésben a „jövőbeli háborúk kitörése, geopolitikai fenyegetések” még a második legritkábban említett aggodalomforrás volt (18 százalék), addig az orosz invázió kezdete után fél évvel felugrott a második helyre a magyarok által emlegetett fenyegetések listáján (39 százalék). 2022 őszén a dobogó legalsó fokára a klímaváltozás került 36 százalékkal (négy pontot emelkedett tavaly óta).

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása
Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása

A negyedik helyen viszont már van eltérés a táborok között. Míg a kormánypártiak szerint a negyedik legfenyegetőbb tényező a globális migráció és népvándorlás (ez az ellenzékieknél a kilencedik), addig az ellenzéki szavazók a jövőbeli gazdasági válságokat tartják a negyedik aggasztó lehetőségnek (kormánypártiaknál ez az ötödik). A demokrácia visszaszorulásától sokkal több ellenzéki (32 százalék, ötödik hely) tart, mint kormánypárti (21 százalék, nyolcadik hely).

A magyarok nem jól tájékozottak

Az újságok a szűkszavú kormányzati kommunikáció miatt ma már csak hetente, kéthetente tudnak írni az aktuális járványadatokról, de nem is olyan rég még naponta érkeztek friss számok. Ennek ellenére nagyon-nagyon kevesen (6 százalék) tudták nagyságrendileg belőni, hány áldozata volt járványnak, pontos választ, tehát egy 47-48 ezer közötti számot csak a válaszadók 0,6 százaléka tudott adni.

A megkérdezettek egyharmada (30 százalék) alábecsülte a járvány súlyosságát: tíz válaszadóból kettő jelentősen, tízből egy mérsékelten alulbecsli az áldozatok számát. Kevesebben, 15 százalék becsülte túl kisebb-nagyobb mértékben a magyarországi áldozatok számát. Meglepte a kutatókat, hogy a megkérdezettek fele nem tudta vagy nem akarta megbecsülni ezt a számot.

„Ilyen magas válaszmegtagadási arány ritkán mutatkozik a kérdésekre, vagyis arra következtethetünk, hogy a magyarok számottevő része tájékozatlan a járvány áldozatainak számáról”

– áll a tanulmányban.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása
Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása

Nem volt jelentős eltérés azon ellenzéki (7 százalék) és kormánypárti válaszadók száma között, akik pontos becslést tudtak adni. Az ellenzékiek nem jelentősen, de hajlamosabbak túlbecsülni az áldozatok számát (19 és 15 százalék), míg a kormánypártiak hajlamosabbak alálőni (35 és 29 százalék).

A kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság közel fele (47 százalék) tud arról, hogy átesett a betegségen – ami sokkal több, mint amennyi a kormányzati kommunikációban megjelent. A betegségen átesett válaszadók 38 százaléka azt mondta, hogy egyszer kapta el a vírust, 8 százalék pedig azt, hogy kétszer. Ennél több megfertőződésről csak 1 százalék számolt be.

42 százalék nem ismert súlyos Covid-beteget, 37 százalék pedig igen, bár nem közeli ismerősről volt szó. A megkérdezettek egyötöde (21 százalék) mondta azt, hogy közeli ismerőse vagy családtagja halt meg a fertőzés következményeként.

Vidéken rosszabb a helyzet

Minél komolyabb megélhetési nehézségekkel küzdött egy válaszadó, annál magasabb volt ez az arány. A könnyű megélhetésűek 15 százalékának hunyt el közeli családtagja vagy ismerőse. Ez az enyhe nehézségek között élőknél 22, a jelentős anyagi nehézségek között élőknél pedig 27 százalék volt.

„Vagyis az anyagilag nélkülözők között gyakoribb volt a járvány súlyos egészségügyi veszélyeivel való személyes szembesülés is. A demográfiai kategóriák közül a Budapesten élők között volt jelentősen átlag feletti azok aránya, akik nem ismertek súlyos COVID-beteget (48%)”

– áll a tanulmányban.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása
Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása

Viszonylag sokan, a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy a fertőzés utáni 1-3 hónapban még tapasztalt valamilyen tünetet, ami a Covidból eredhetett. Tízből egy mondta azt, hogy ennél hosszabb ideig tapasztalt valamilyen tünetet, ami már long-Covidnak számíthat. Minden 30+-os korosztálynál többen jeleztek long-Covidra utaló tünetet, sőt, a kisvárosokban és falvakban is aránylag több a long-covidos, mint a fővárosban. A tanulmány szerzői szerint az eredményeik azt mutatják, hogy a védőoltás nem jelent általános megoldást a poszt-covidos és long-covidos tünetek megelőzésében, emiatt azt javasolják, hogy a közegészségügyi rendszer fektessen nagyobb hangsúlyt ezek feltérképezésére és kezelésére.

A budapesti lakosokhoz képest a falvakban és kisvárosokban nagyobb eséllyel utasították vissza az első oltást, míg a megyeszékhelyeken és kisvárosokban az ismétlőoltás járt így. A szerzők szerint egyértelmű összefüggés látható az oltási hajlandóság és kitettség között, tehát ha valaki ismert súlyos covidost, akkor nagyobb eséllyel oltatott.

„A kormánypárti válaszadókhoz képest az összes nagyobb politikai csoport tekintetében nagyobb volt a COVID-oltás elutasításának valószínűsége (és a pártnélküliek körében volt a legnagyobb).”

A 40 alattiak 37 százaléka egyértelműen elutasította az ismétlőoltást. Ugyanez a középkorúaknál 29, a 60 felettieknél pedig 22 százalék volt. Mindhárom csoport egyötöde mondta azt, hogy még nem kérte a harmadik oltást, de tervezi. A negyedik oltást a 40 év alattiak mindössze 5 százaléka kérte. Azok, akik először hezitáltak, végül gyakran (47 százalék) egészségügyi érvek, mások (33 százalék) külső nyomás – például a védettségi igazolvány megszerzése, munkahely – miatt változtattak a hozzáállásukon.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása
Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása

Az oltásellenesek 40 százaléka valamilyen egészségügyi mellékhatástól tart, ezért nem oltat, negyedük pedig egyszerűen valamilyen okból nem tartja hatékonynak az oltást. 3 százalékukat egyáltalán nem érdekelte, 15 százalékuk nem indokolta meg, és mindössze 3 százalék hivatkozott alapbetegségre vagy más egészségügyi problémára.

Arról is kérdezték a szülőket, hogy beadatták-e az oltást 18 év alatti gyermeküknek. Erre csak a válaszadók 7 százaléka válaszolt igennel, 37 százalék pedig azt mondta, hogy beoltatná a gyerekét. A szülők 52 százaléka utasította el a gyerek beoltását

A majomhimlő kérdése is felmerült, és a megkérdezettek 44 százaléka mondta azt, hogy szerinte veszélytelen a vírus, 52 százalék szerint viszont az. A koronavírus ellen be nem oltottak a majomhimlőt is nagyobb arányban tartják veszélytelennek (52 százalék), az oltottak viszont a 56 százalékban veszélyesnek tartják a betegséget.

Ehhez képest csak 28 százalék adatná be magának a majomhimlő elleni védőoltást. Az arány rosszabb, mint az influenzaoltásnál: azt 60 százalék utasítja el, 34 százalék pedig beadatná magának.

A higiéniát unjuk, de egymást nem

Egy járvány leküzdésében rengeteget segít, ha az emberek hajlandóak egy kicsit fegyelmezettebben viselkedni. A válaszokon látszik azonban, hogy amint feladatot kapnak, azonnal elutasítóbbak. A 2021-es eredményekhez hasonlóan még mindig az az intézkedés a legnépszerűbb (53 százalékos támogatottság), amihez az átlagembernek gyakorlatilag semmi köze, és akár nyugodtan ignorálhatja is, ha úgy dönt: a nyilvános kézfertőtlenítők kihelyezése. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, ez 7 százalékpontos csökkenés.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása
Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása

Amint eljutunk oda, hogy már tenni is kell valamit, a népszerűség is romlik: a tömegközlekedési eszközökön bevezetett kötelező maszkviselést 55 százalék ellenzi, 41 százalék támogatja, és a támogatottság 4 százalékpontot romlott tavaly óta. Pont ugyanez igaz az üzletekben, bevásárlóközpontokban bevezethető maszkviseléssel: ezt már csak 37 százalék támogatja, 59 százalék ellenzi.

Bár volt, aki az első lezárásokkor az emberi kapcsolatok teljes leépülését és a civilizáció teljes összeomlását vizionálta, valójában közel sem ilyen rossz a helyzet. Sőt! Közel 70 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem romlottak az emberi kapcsolatai, 12–22 százaléknak pedig még javultak is a különböző kapcsolatai.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása
Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása

Ennek ellenére a járványhoz kötődő szociális szorongások (18 százalék) és lelki nehézségek (16 százalék) is az emberek közel ötödének helyzetét meghatározták. Ezek azonban csökkentek az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest (9 és 12 százalékponttal), tehát az a tendencia figyelhető meg, hogy amint az ember visszakerül a vadonba fajtársai közé, javul a mentális egészsége.

Egy éve a budapestiek szorongtak leginkább szociálisan (tízből négyen), de ez egy év alatt 13 százalékra csökkent. A megyeszékhelyeken, kisvárosokban és falvakban azonban még mindig 20 százalék körüli ez az érték, ami nem elhanyagolható.

Volt azonban olyan is, aki pozitív eredményeket is ki tudott sajtolni a karanténból: 41 százalék számára felértékelődött az egészséges életmód fontossága, az emberek harmada számára pedig értékesebbé vált az otthon eltöltött idő.

A válaszadók 9 százaléka vallotta be, hogy felvett valamilyen káros szokást a karantén alatt, viszont csak 7 százalék vallotta be, hogy mi is az. A leggyakoribb a túlevés és nassolás volt, ezt a dohányzás követte, harmadik helyre (a nem válaszol és egyéb után) a tévé, internet és mobiljáték került.

Jó a távmunka, de csak kevesek kiváltsága

Azok közül, akik átálltak a home office-ra, már csak 3 százalék dolgozik teljesen otthonról. 10 százalék néha otthon, néha a munkahelyéről dolgozik, 21 százalék pedig teljesen visszaállt bejárós munkavégzésre. Az aktív munkavállalók kétharmada viszont meg sem tapasztalhatta ezt a lehetőséget, ők a járvány kezdete óta egyszer sem álltak át otthoni munkavégzésre.

Az iskolázottság rendkívül jelentős tényező volt abban, hogy ki tud otthonról dolgozni. A diplomások 60 százaléka dolgozott otthonról a járvány alatt, míg a nyolc általánost végzettek és a szakmunkás végzettségűek körében ez az arány csak 16–18 százalék.

„A home office munkavégzés 2022-ben is a diplomások kiváltsága maradt”

– vonják le következtetésüket a szerzők.

Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása
Forrás: a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung „Poszt-Covid Magyarország” kutatása

Bár a megkérdezettek 52 százaléka inkább a bejárós munkavégzést választaná, ha csak azokat nézzük, akik dolgoztak a járvány alatt otthonról, az arány megfordul: a korábbi home office-os tapasztalattal rendelkezők 54 százaléka nyitott a távmunkára, szemben azokkal, akik a járvány kezdete óta nem dolgoztak otthonról (15 százalékuk nyitott a távmunkára).

A megkérdezett, jelenleg aktív munkavállalók fele (48 százalék) egy napot sem dolgozna otthonról, 52 százalék pedig szívesen dolgozna így legalább egy napot hetente. Heti öt napot csak 13 százalék dolgozna otthonról, tehát látható, hogy a hibrid megoldások a legnépszerűbbek.

A kormány válságkezelésének megítélése nem változott

A válaszadók tavaly közepest adtak az Orbán-kormány Covid-válságkezelésére, és ez így történt idén is: átlagosan 3,1-es osztályzatot adtak a kormány egészségügyi intézkedéseire, ami csak elenyészően, 0,1 százalékpontot romlott a tavalyi eredményhez képest. Tehát az idő nem szépítette meg a magyarok percepcióját, de nem is rontott rajta. A gazdasági válság kezelésére 2,9-et adtak, ami szintén 0,1 százalékpontos csökkenést jelent a tavalyi osztályzathoz képest.

Az előző kettő és a most ősszel végzett kutatás alapján tehát az emberek szigorúbbak a kormánnyal szemben, ha a gazdaságról van szó, mint amikor az egészségügyi intézkedéseket kell értékelni.

Reagálva az aktuális helyzetre, a válaszadókat az energiaválságról is kérdezték. A kormány átlagosan erre is 2,9-et kapott. A pártpreferenciának azonban itt nagyobb szerepe van, mint a legtöbb korábbi témánál. A kormánypárti szavazók mindhárom válság kezelésére 4-es körüli osztályzatot adtak (3,8–3,9), míg az ellenzékiek inkább 2-eshez közelire értékelik azt (2,2–2,4). A Mi Hazák szavazói és a pártnélküliek gyenge közepesre értékelik a kormány teljesítményét.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!