Egy egyszerű ion miatt lehet csontszáraz a Vénusz

Közvetlen szomszédunk, a Vénusz, nagyon hasonlít a Földre. Nagyjából hasonló méretű és tömegű, és a keletkezésekor valószínűleg pont ugyanannyi víz került rá, mint a mi bolygónkra. De akkor mégis miért lehet az, hogy ha a Földön lévő összes vizet egy zseléként szétkennénk a bolygót, akkor az 3 km vastagon fedné, míg a Vénuszon ugyanez csak 3 centi? Hova lett az a rengeteg víz?

Az EurekAlert szerint a Colorado Boulderi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a válasz két összetevős: azt a csillagászok már eddig is sejtették, hogy valamikor, néhány milliárd éve egy hatalmas adag szén-dioxid szabadult fel a bolygó légkörében, ami felnyomta az átlaghőmérsékletet olyan 482 fokra.

A víz így elpárolgott, és nagyon nagy része elhagyta a bolygó légkörét, hogy az űrben lebegjen tovább. Ez azonban nem magyarázza azt, hogy csak ilyen kevés víz maradt.

„Csak egy hasonlatként, mondjuk, hogy kiöntöm az összes vizet a palackomból. Még így is maradna benne néhány csepp”

– magyarázta Michael Chaffin, a tanulmány egyik társszerzője.

De a Vénuszon szinte semennyi víz sem maradt. Chaffinék szerint ezért a HCO+, azaz egy hidrogén-, egy szén- és egy oxigénatomból álló ion a felelős. Úgy sejtik, hogy ez a légkör felső részeiben alakul ki hidrogén és szén-dioxid találkozásakor, és ez násztánc folyamatosan, megállás nélkül zajlik.

Azonban az önálló ionok nem húzzák sokáig, ugyanis a körülöttük lebegő elektronok levadásszák és ketté vágják őket. Ennek az az egyik eredménye, hogy a hidrogén atomok kilőnek, és sok továbbsiklik az űrbe.

A kutatók szerint ez az egyetlen magyarázat arra, hogy hova tűnt a víz a Vénuszról, hiszen ha nincs hidrogén, nincs H2O. Ez azonban egyelőre csak egy elképzelés, ugyanis egyelőre még soha nem találtak HCO+-t a Vénusz légkörében. Ennek azonban nem az az oka, hogy a coloradói kutatók kamuznak, hanem az, hogy még nem járt olyan emberi eszköz a Vénuszon, ami észlelni tudta volna ezt az iont.

A helyzet azonban javulni látszik: a NASA a tervek szerint 2030-ig elindítja a DAVINCI-missziót, amivel egy szondát küldenek a Vénusz légkörén át a felszínre. A probléma az, hogy ezen sem lesz olyan műszer, ami a HCO+-t keresné, de a kutatók abban bíznak, hogy egy későbbi szondára már ráfér egy ilyen érzékelő.