Ezek voltak 2023 legjelentősebb vulkánkitörései

2024. január 4. – 16:31

Ezek voltak 2023 legjelentősebb vulkánkitörései
A mexikói Popocatépetl kitörése 2023 májusában – Fotó: Cristopher Rogel Blanquet / Getty Images
Dr. Harangi Szabolcs
geológus-vulkanológus

Másolás

Vágólapra másolva

A vulkánok felébredése (2020), a hosszú lávaöntések (2021) és a nagy kitörések (2022) éve után vulkáni működés szempontjából látszólag eseménytelenebb volt a tavalyi esztendő. Valóban, némileg kevesebb vulkán tört ki 2023-ban (69), és kevesebb vulkán kezdte meg a működését hosszabb-rövidebb szünet után (22), de ezek statisztikailag nem térnek el lényegesen az elmúlt évek adataitól a washingtoni Smithsonian Intézet által fenntartott Global Volcanism Program adatbázisa alapján.

És azért ez az év sem volt eseménytelen!

Voltak szemet gyönyörködtető kitörések, amikben ismét az Etna járt az élen, ráadásul augusztusban különleges gőzgyűrűkkel is elkápráztatta a turistákat. Voltak településekre sűrű vulkánihamu-leplet hozó kitörések (például a mexikói Popocatépetl májusi kitörése); jelentős, sebesen mozgó piroklasztárakat okozó kitörések (például az indonéziai Marapi februári és márciusi, majd a kamcsatkai Sivelucs áprilisi kitörése); nagy erejű robbanásos kitörések (például a kamcsatkai Kljucsevszkoj november eleji és a Pápua Új-Guinea egyik kis szigetén lévő Ulawun november végi kitörése; új szárazföldet létrehozó vulkáni működés (a japán Ivo Dzsima szigete mellett); és sajnos voltak halálos áldozatokkal járó, tragédiát hozó kitörések is (a szumátrai Marapi december eleji kitörése). Mindezekről folyamatosan és hazai szinten elsőként tudósított a Tűzhányó Blog Facebook-csoportja.

A legnagyobb figyelmet azonban talán nem is maguk a vulkánkitörések, hanem azok előjelei kapták. Kitör vagy nem tör ki? – ez volt és még mindig ez a sokakat foglalkoztató kérdés Izlandon, de Olaszországban, a Nápolyi-öböl térségében is. 2023 ezt a nagy kérdést állította előtérbe. Akik odafigyelnek, kezdik megtanulni a földrengések jeleinek üzenetét. Szembesülnek azzal, hogy a földfelszín érezhetően emelkedhet, azaz domborodhat, és hogy ennek az oka a földkéregben zajló folyamatokban van, mégpedig a magma vagy gázok jelentős nyomására vezethető vissza (természetesen nem mindegy, hogy melyik ezek közül). Szembesülni kell azzal, hogy a vulkáni működés egy ritka esemény, amihez szükségesek az előkészületek a mélyben, és ez lehet rövid, néhány órás eseménysor, de eltarthat hetekig vagy akár hónapokig is.

A földkéreg szilárd kőzetei között zajlik mindaz, ami adott esetben vulkánkitörést okozhat. Azonban a magmának nincs könnyű helyzete, fizikailag nem egyszerű felszínre törnie, és ezzel is meg kell barátkozni, azaz nem minden előjelből lesz kitörés. A jelek észleléséhez érzékeny műszerek kellenek, a jelek értelmezésében pedig nagy szerepük van a tapasztalt vulkanológusoknak, akikre szükség van – talán erre is megtanított ez az év. Olaszországban és Izlandon is profi módon kezelik a veszélyhelyzetet, beszámolnak minden fontosabb történésről, és ha kell, veszélytérképet publikálnak, illetve lakosokat telepíttetnek ki (Grindavík), amikor minden jel arra mutat, hogy magma nyomul a felszín felé, vagy visszafogják a jelentős kitelepítést sürgető hangokat (Nápolyi-öböl), amikor nincs meg az egyértelmű jel arra, hogy magma nyomulna fel.

2024 is ennek jegyében kezdődik, hiszen Izlandon továbbra is nagy esély van arra, hogy minden jelentősebb előjel nélkül újabb vulkáni működés indulhat meg. A Nápolyi-öböl térségében egyelőre nincs közvetlen vulkáni veszély (és újra hangsúlyozni kell azt is, hogy nincs szupervulkán sem), ezzel együtt él a vulkáni-magmás rendszer, ami jelzi, hogy oda kell figyelni minden jelre, mert minden változhat, akár viszonylag gyorsan is. Ehhez szükséges a tudomány, a tudományos ismeretek, amelyek segítenek a mélyből jövő jelek értelmezésében, és szükségesek a jól képzett szakemberek is, hogy kellő időben hozzanak értelmezéseik alapján jó döntéseket, amelyek védhetik az embereket, az anyagi javakat.

A következőkben 2023 öt legjelentősebbnek ítélt vulkáni eseményét idézzük fel röviden.

1. Reykjanes-félsziget, Izland

Az év egyik legnagyobb figyelmet kapó vulkáni működései kétségtelenül a Reykjanes-félszigeten zajló lávaöntéses kitörések voltak. A 2019 végén elkezdődött eseménysor 2021 tavaszán indította el az első kitörési fázist, mégpedig ebben a térségben mintegy 800 év nyugalmi időszak után. Ismerve a Reykjanes-félsziget vulkáni működését, a szakemberek egyértelműen úgy látják, hogy hosszú éveken, akár évtizedeken keresztül zajló, időszakosan ismétlődő kitörésekre kell számítani. Ezek általában lávaöntéssel járnak, azonban, ha a földfelszín víz alatti területen hasad fel, akkor lehetnek erőteljesebb robbanásos kitörések is. 2023-ban a korábbi két kitörés helyszínéhez közel nyílt fel a föld és indult lávaöntő kitörés, ami ismét megmozgatta a turistákat. A Litli-Hrúturnál történt kitörés egy héten keresztül tartó földrengéses és felszínemelkedési előjel után indult meg, és kezdetben jóval intenzívebb volt, mint a 2021-es és 2022-es kitörés. A nyári kitörés helyszínét ismét több százezren keresték fel, köztük számos külföldi látogató, aki csak ezért utazott Izlandra.

Turisták figyelik a kitörést 2023 júliusában – Fotó: Emin Yogurtcuoglu / Anadolu Agency / AFP
Turisták figyelik a kitörést 2023 júliusában – Fotó: Emin Yogurtcuoglu / Anadolu Agency / AFP

A mintegy három hétig tartó vulkáni esemény után nem kellett sokat várni, október végén ismét elindult egy földrengésraj, és emelkedni kezdett a felszín. Ez azonban most egy új helyszínen történt, és a vulkáni működés egy veszélyesebb oldalát mutatta. A felszínemelkedés központja ugyanis Izland egyik legnépszerűbb turistaközpontja, a Kék Lagúna környezetében volt, ahol ráadásul egy nagy teljesítményű geotermális erőmű is dolgozik, ellátva többek között Reykjavík egy részét is energiával.

Néhány hetes előjel után, november 10-én egy váratlan esemény történt, több ezer földrengés pattant ki egy 15 kilométer hosszú sávban, ahol 2300 évvel korábban volt egy hasadékvulkáni kitörés. A Sundhnúkur hasadékzóna azonban ma már áthalad egy településen is, a 2600 lakosú Grindavíkon. Az óceánparti településen hatalmas földfelszíni repedések jelentek meg, amelyek utcákat vágtak át, házak alatt húzódtak keresztül. A lakókat gyorsan kitelepítették. A modellszámítások szerint több tízmillió köbméter magma nyomult be oldalirányban a hasadékzóna alá, és helyenként akár néhány száz méterre lehetett csak a felszíntől.

Többhetes feszült időszak következett a vulkáni kitörést várva, azonban a földrengések száma egyre csökkent. Bár a szakemberek hangoztatták, hogy sokszor ilyen helyzetben, minden előjel nélkül indul meg a vulkáni működés, ismét megnyílt a Kék Lagúna fürdőhely, és egyre többen hangoztatták, hogy Grindavíkra is visszatérnének a lakók. Végül, december 18-án késő este valóban felszínre tört a magma. Óriási intenzitással indult el a kitörés, a földfelszín mintegy négy kilométer hosszban hasadt fel és csapott fel lávafüggöny.

Az izlandi parti őrség légi felvétele a decemberi eseményről – Fotó: Icelandic Coast Guard / AFP
Az izlandi parti őrség légi felvétele a decemberi eseményről – Fotó: Icelandic Coast Guard / AFP

Azonban, némi meglepetésre, mindössze három napig tartott a lávaöntés. Ez nagy megkönnyebbülés volt a térségben lakóknak, azonban ezután sem csendesült el minden. Továbbra is folyamatos a felszínemelkedés, ami azt jelenti, hogy újabb magmamennyiség nyomul felfelé a földkéregben. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy akár minden komolyabb előjel nélkül elkezdődhet a vulkáni működés következő felvonása. A lávaöntésre most már erőteljesebb felkészülés szükséges, hogy anyagi javakat, létesítményeket, akár emberéleteket védjenek. Ezért a Svartsengi erőmű és a Kék Lagúna körül, valamint Grindavík település északi részén is földsáncot húztak fel. A kérdés 2024-re is maradt: kitör-e a magma, és ha igen, akkor hol és milyen intenzitással?

2. Sivelucs és Kljucsevszkoj, Kamcsatka

A kamcsatkai vulkánok közül mindig van, amelyik kitörésben van, és ezek sok esetben vezetnek nagyobb vulkáni eseményhez, ami miatt le kell zárni a térség feletti légi közlekedést. A terület két legaktívabb tűzhányója a Sivelucs és a Kljucsevszkoj. Ha ezek a vulkánok nagyobb népsűrűségű területen lennének, akkor folyamatosan a híradások középpontjában szerepelnének.

A Sivelucs vulkán, azaz a „füstölgő hegy” 1964-ben akkora kitörést produkált, hogy eltűnt a fél hegy, és egy patkó alakú sebhely maradt vissza. Ezen a sebhelyen türemkedik ki egy nehezen mozgó lávadóm, ami időszakonként elzárhatja a kürtőt. Ilyenkor nagy erejű robbanásos kitörés következik be, amilyen idén áprilisban is történt. Április 11-én hatalmas robbanás rázta meg a környéket, a vulkáni hamufelhő közel 20 kilométer magasra emelkedett, a felszínen pedig több mint 100 kilométer per órás sebességgel piroklasztár zúdult le, ami 19 kilométer távolságba is méretes kőzetblokkokat szállított el, és a közel hatezres lélekszámú település, Kljucsi előtt állt le. A települést több centiméter vastag vulkáni hamu borította be, szerencsére áldozatok nem voltak. Elképzelhetetlen, hogy mekkora katasztrófa lett volna, ha egy ilyen kitörés máshol, sűrűbben lakott területen zajlott volna.

Fotó: Handout / AFP or licensors
Fotó: Handout / AFP or licensors

A Sivelucstól nem messze délre, a Föld egyik legszebb, magasba tornyosuló, szabályos kúp alakú tűzhányója, a Kljucsevszkoj is folyamatosan működött, majd november elején egy nagyobb robbanásos kitörést produkált. A közel 15 kilométer magasra tornyosuló vulkáni hamufelhő leállította a térség feletti sűrű légi közlekedést.

3. Ulawun, Pápua Új-Guinea

Az Ulawun november végi működése lehetett az év legnagyobb vulkánkitörése. A fokozatosan erősödő robbanásos kitörés vulkáni hamufelhője november 21-én mintegy 15-18 kilométer magasba jutott, és intenzív hamuhullás történt Új-Britannia egész szigetén. Bár a kitörési felhő anyaga bejutott a sztratoszférába, a kén-dioxid gáz mennyisége nem volt jelentős (100-150 ezer tonna), így ez nem okozott klimatikus hatást. 16 ezer lakost kellett kitelepíteni, a kitörés öt halálos áldozatot követelt.

4. Etna, Olaszország

Európa legnagyobb vulkánja idén többször is látványos kitörést produkált. E kitörések továbbra is a csúcsi területen zajlanak, ami nem jelent nagyobb veszélyt. A néhány órán keresztül zajló vulkáni hamu- és lapillihullás az uralkodó széljárás miatt főleg a tengerparti, a tűzhányótól keletre lévő településeket érinti, ahol a lakosok már hozzászoktak mindehhez.

A legnagyobb veszély az, hogy a kitörések között sokszor több hónapos szünet van, amikor turisták közelíthetik meg a krátereket. Bár a magasba csapó lávaszökőkút-kitörések viszonylag gyorsan bekövetkeznek, a helyi vulkanológiai obszervatórium szakemberei már ismerik az ezt megelőző földrengésmintázatot, és egy-két órával korábban már észlelik, hogy jó eséllyel indul egy nagyobb kitörés.

Az Etna kitörése 2023 novemberében, majd decemberben – Fotó: Salvatore Allegra / Anadolu Agency / Getty Images
Az Etna kitörése 2023 novemberében, majd decemberben – Fotó: Salvatore Allegra / Anadolu Agency / Getty Images

Augusztusban egy különleges kitörési esemény keltette fel az érdeklődést: a kráterek fölé szabályos gőzgyűrűk emelkedtek, sokszor egyszerre több is. Ezek nem az aktív délkeleti kráterből származtak, hanem a széles Bocca Nuova kráterből. A gőzgyűrűk létrejöttéhez csendes idő szükséges, és egy kerekded, viszonylag kis méretű kürtőcsatorna. Ezek a kerekded kürtőcsatornák mélyre húzódnak, és lehetőséget adnak a sekély mélységben lévő magmából kiszabaduló gázok távozására, felszínre jutására. A kürtőcsatorna átmérője kicsi, a buborékok teljesen kitöltik a repedést. Ahogy felszínközelbe érnek, szétpukkadnak, és innentől kezdve a gáz a kürtőfalhoz tapadva süvít ki. A nagy sebességgel mozgó gáz a kürtőfalhoz súrlódás miatt örvénylő mozgást végez. Ahogy a felszínre jut, a hideg levegőben a forró gáz (vízgőz) kondenzálódik, és ezzel láthatóvá válik a kerekded kürtőből kijutó gőzgyűrű.

5. Marapi, Indonézia

A 2023-as év legtragikusabb vulkáni eseménye december 3-án történt. A szumátrai Marapi vulkánon szokás szerint több tucat turista volt annak ellenére, hogy második fokozaton, figyelmeztető állapotban volt, és emiatt nem lehetett volna a csúcsra mászni. (1979-ben volt már itt egy tragikus esemény, amikor 60 ember halt meg egy hirtelen lezúduló lahar, azaz iszapár következtében.)

Egy indonéz kutató- és mentőcsapat tagjai létszámellenőrzést tartanak a mentés után, 2023. december 7-én, háttérben a füstölgő Marapi – Fotó: Adi Prima / AFP or
Egy indonéz kutató- és mentőcsapat tagjai létszámellenőrzést tartanak a mentés után, 2023. december 7-én, háttérben a füstölgő Marapi – Fotó: Adi Prima / AFP or

A váratlan, valószínűleg freatikus (azaz a felszínközeli magma által felhevített talajvíz és hidrotermális oldatok felforrása okozta) robbanásos kitörés mintegy három kilométer magas vulkáni hamufelhőt idézett elő, a kőzettörmeléktől a súlyos alsó része azonban összeomlott, és sebesen mozgó forró piroklasztárakat hozott létre. A 75 turista közül 24 halt meg, 12 súlyosan megsebesült, mind erős égési sérülést szenvedett. A vulkán azután is többször kitört, a hatóságok három kilométeres körzetben megtiltották a belépést.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai Tanszék), kutatócsoport-vezető (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport), a Tűzhányó Blog szerzője.

Kedvenceink