Százméteres lávaszökőkutak, óránként ezer méternyi lávafolyás – tüzes karácsony várható Izlandon
2023. december 19. – 13:03
Két hónap előkészület után indult meg és hetekig, akár hónapokig is eltarthat az újabb vulkánkitörés Izlandon. Sokáig úgy tűnt, hogy a heves előzmények után a kitörés elmarad, de az izlandiak hallgattak a szakértőkre, és több előkészületet is tettek a védekezésre, ami most kifizetődő lehet.
Helyi idő szerint hétfő éjjel, egy rövid, intenzív földrengésraj után 22:17-kor indult meg a vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten, Grindavíktól négy kilométerre északkeletre, a Svartsengi geotermális erőműtől és a Kék Lagúnától egy-másfél kilométerre keletre. A földfelszín négy kilométer hosszan hasadt fel Hagafelltől északkeletre. Összehasonlításként, az idei, júliusi Litli-Hrútur-kitörés során csak nyolcszáz-kilencszáz méter hosszú volt a kitörési hasadék.
A hasadék mindkét irányba továbbterjedt, jelenleg az óceánparti településtől három kilométerre van a déli vége. A kitörés intenzitása kezdetben másodpercenként száz-kétszáz köbméter magma felszínre jutása volt, ami többszöröse a Fagradalsfjall vulkán korábbi vulkáni működései során mérteknek. A kitörési intenzitás az első néhány óra után kissé csökkent, de még mindig erősnek mondható. A lávafüggönyből közel száz méter magas lávaszökőkutak emelkednek a magasba, a láva óránként ötszáz-ezer méter sebességgel folyik. A kitöréssel erőteljes kén-dioxid-gázkibocsátás is járul, ez napi harminc-hatvan tonna mennyiséget jelent, jóval nagyobb, mint a Fagradalsfjall-kitörések során.
Drámai előzmények után látszólagos nyugalom
Mi volt ennek a vulkáni kitörésnek az előzménye? Október közepén, nagyjából két hónappal ezelőtt érkeztek az első jelek egyre szaporodó földrengésekkel és lassú felszínemelkedéssel. November elején már négyes, ötös magnitúdójú földrengések is voltak, amik hatására a Kék Lagúna turistaközpontot bezárták.
November 10–11-én aztán drámai események történtek, néhány óra alatt több száz földrengés pattant ki egy tizenöt kilométer hosszú hasadékzóna (a Sundhnjúkagígar) mentén, amely áthaladt Grindavík településen is. A 3500 lakost gyorsan kitelepítették. A földfelszín több mint egy métert tágult és egy métert zökkent be a 2300 évvel ezelőtt aktív hasadékzóna mentén.
Ennek az eseménynek az oka az volt, hogy a Svartsengi térsége alatt felnyomuló magma hirtelen oldalirányba mozgott el a Sundhnjúkagígar alatti gyengeségi zónába. A benyomuló magma szétfeszítette a kőzettestet, ennek jelét lehetett tapasztalni a földfelszíni tágulásban, aminek következtében a köztes terület besüllyedt. Grindavík településen ezt követően számos mély repedés jelent meg, átvágva utcákat, kerteket.
A november 10–11-i események után mindenki erőteljes vulkánkitörés megindulását várta. A számítások szerint több száz millió köbméter magma volt a földfelszíntől néhány kilométernyi mélységben, és helyenként a magma ötszáz méterre emelkedett a felszín alá. A vulkánkitörés azonban nem következett be. Vélhetően, a nagy távolságba szétterült bazaltos magma hatékonyabban hűlt, és emiatt mozgása lelassult. A következő hetekben a földrengések száma is jelentősen csökkent. Úgy tűnt, hogy az e térségben 2019 óta ötödik magmafelnyomulási kísérlet sem jár vulkáni működéssel.
A szakemberek azonban látták, hogy ezzel nincs vége a történetnek. Bár a földmozgások csökkentek, Grindavík mély repedéseit is elkezdték betömni, azonban maradt egy vészjósló jel. Svartsengi térségében továbbra is folytatódott a földfelszín emelkedése, ami folyamatos, naponta egy-két centiméternyi nagyságot ért el. Ezért a vulkanológusok folyamatosan hangsúlyozták, hogy bár a vulkánkitörés esélye csökkent, azért nem múlt el teljesen, és továbbra is fontos a folyamatos monitorozás. Erre újabb munkatársakat is felvett a vulkáni működések hivatalos figyelését végző Izlandi Meteorológiai Intézet (IMO), hogy napi 24 órás szolgálatot láthassanak el.
Bár a Svartsenginél megfigyelt felszínemelkedés további magma felnyomulására utalt, a viszonylagos felszíni nyugalom alapján, a hétvégén részlegesen ismét megnyitották a Kék Lagúna fürdőjét. A többhetes időszakot azonban arra is kihasználták, hogy a geotermális erőmű és a turistaközpont köré, keleti irányban egy több méter magas földgátat építettek, hogy egy esetleges lávaöntő kitöréssel szemben megvédjék a létesítményeket.
Beigazolódott, hogy érdemes felkészülni
Bár több hete viszonylagos nyugalom volt, a vulkanológus szakemberek hangsúlyozták, hogy a kitörés veszélye nem múlt el teljesen, és továbbra is készülni kell egy ilyen eseményre, ami váratlanul is megindulhat. Többször elmondták, hogy ennek már nem lesz sok előjele, ugyanis a magma már áthevítette annyira a földkérget, hogy kevesebb a töréssel járó, földrengéseket elindító földmozgás, a kőzetek már részben plasztikusan mozognak a magma nyomása következtében.
Szerencsére a két hónapos időszak alatt, bár az nagyon eseménydús volt, több fontos döntést meg lehetett hozni, amelyek most visszaigazolják meghozatalukat.
A területre veszélytérkép készült – a jelenlegi kitörés pontosan ott következett be, ahol ezt a vulkanológusok valószínűsítették. Elkészülhetett ez alapján, a várható vulkáni működés figyelembe vételével, a védősánc, aminek a következő napokban, esetleg hetekben komoly erőpróbája lesz, de mindenképpen ad időt az esetleges további védekezés kialakítására. Végül, bár erre is megvolt a nyomás, nem engedték vissza a lakosokat Grindavík településre. A Kék Lagúna esetében is csak a fürdőrészleget engedték megnyitni, ahonnan a vendégeket gyorsan el tudják szállítani. Ilyen előkészületek után azt lehet mondani, hogy az izlandiak megtettek mindent azért, hogy a lehető legfelkészültebben várják az esetleges vulkáni működést, ami december 18 éjjelén végül el is indult.
A vulkáni működés a jellemző izlandi módon zajlik. A hosszú hasadék menti lávafüggöny lassan egy-egy pontra fog összeszűkülni, ahol intenzív lávaszökőkút-tevékenység várható, miközben egyre nagyobb területet borít be a láva. A kitörés intenzitása lassan csökken, de vélhetően bőven van magmautánpótlás a mélyben, így a karácsony várhatóan tüzes lesz Izlandon, és a vulkáni működés hetekig, akár hónapokig is eltarthat.
A legnagyobb veszélyt jelenleg a jelentős mennyiségű kén-dioxid légtérbe kerülése jelenti, ami komoly vulkáni szmogot okozhat akár a főváros Reykjavikban is, függően az aktuális széljárástól. A lávafolyamok egyelőre a hasadékzónában maradhatnak, de ha hosszan folytatódik a vulkáni működés, akkor dél felé Grindavíkot, nyugatra pedig a Kék Lagúnát és a Svartsengi erőművet is veszélyeztetheti. A szakemberek folyamatosan elemzik a vulkáni működés eseményeit, amelyeket a Tűzhányó blog közösségi oldalán is követni lehet.
Dr. Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport. A Tűzhányó blog szerzője.