Csak azért, mert mindkét szemünk egy irányba néz, még nem biztos, hogy látunk is

„Van három szuper ügyes gyerekünk. A nagyobbik kettő 3-4 éves kora óta biciklizik, gördeszkáznak, falat és sziklát másznak, szóval egész jó mozgáskultúrájuk van, és a kisebbik is ugyanezt a pályát követi. Ami picit furcsa (volt) velük kapcsolatban, hogy könnyen szétesik a figyelmük, folyton izegnek-mozognak, keresik az ingereket, stb., de ezt betudtuk mindig annak, hogy gyerekek.”

Ezt egy olvasónk írta levelében, amiben egy ritkán említett látászavarra hívta fel a figyelmünket. Annak ellenére, hogy úgy voltak vele, hogy csak gyerekek, eljártak velük különböző fejlesztésekre, tornára, és ugyan ezeknek pozitív hatásuk volt, az alap, kissé csapongó viselkedésen nem változtattak. Az egyik fiúval elmentek olyan tesztekre is, amiken felmérték, hogy esetleg ADHD-s-e, vagy esetleg spektrumzavaros.

„Ezt kizárták a szakemberek szerencsére, nem találtak rá utaló enyhe jeleket sem. És mivel az egész nem volt kirívó, elfogadtuk, hogy egyszerűen csak aktív gyerekeink vannak.”

Aztán az egyikük tanára észrevette, hogy a gyereknek lehet, hogy szemüvegre lenne szüksége. El is mentek szemészhez, kapott egy szemüveget, ami egy kicsit javított a helyzeten. Mindeközben a gyerekek anyja évtizedek óta rendszeresen migrénekkel küzdött, de hiába ment szemészetre, mindig az lett az eredmény, hogy tökéletes a látása. Aztán egy sokadik ilyen vizitnél kiderült, hogy valami probléma mégis lehet, úgyhogy elment egy specialistához, ahol kiderült, hogy úgynevezett rejtett kancsalsága van.

Hogy milyen mi?

„A hétköznapi életben rejtett kancsalságnak nevezett szemészeti probléma egy szemizomegyensúlyi zavar, orvosi nevén heterofória vagy szögeltéréses binokuláris látás”

– mondta a Telexnek dr. Szekeres Márta gyermekszemész, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvosa. A jó látáshoz három fontos mechanizmusnak egyszerre kell működnie:

1. azonos időben mindkét szem ugyanazt a tárgyat látja;
2. működik a fúzió, az a belénk táplált reflex, kényszer, hogy a két szem által látott képeket egybegyúrjuk, és azt küldjük az agyba;
3. működik a mélységérzékelés, hogy közelebbinek vagy messzebb lévőnek látjuk az előttünk lévő dolgokat.

A szemizom egyensúlyi zavarnál az a probléma, hogy a két szem nézővonala nem párhuzamos, az egyik szem egy kicsit ki- vagy befelé néz, így nem pontosan ugyanazt a képet látják. Emiatt lehet az, hogy a nézett dolgok kontúrosak, esetleg dupla látás is felléphet. A szemünk nagyon küzd ez ellen, ez a fúziós kényszer, ami azért van, mert nem nagyon tudnánk elviselni, hogy mindenből kettőt lássunk.

„Hogyha kifelé tér el egy kicsit a szem, akkor befelé húzza, ha befelé tér el, akkor kicsit kifelé húzza a szemizmokat, és ezáltal biztosítja az együttműködését a szemeknek.”

Így látszólag minden oké, de új probléma merül fel: ez eléggé energiaigényes, idővel elfárad az izom. Ez a közelre nézős munkánál még erősebben jelentkezik, mert még a szemlencsét is igazítani kell, ami a belső szemizmok összetérítésével jár, és így még fárasztóbb a szem számára.

Mik a tünetek?

Fontos megjegyezni, hogy ugyan egyre gyakrabban fordul elő a heterofória, azért nincs szó népbetegségről – ezért is lehet az, hogy sokszor nem sikerül diagnosztizálni. Viszont vannak olyan jellegzetes tünetei, amiket ha érzékel magán az ember, érdemes specialistához fordulni.

Az első jel az lehet, hogy ha a két szemével külön-külön élesen lát, de ha a kettőt együtt használja, akkor nem élesebb, sőt, zavarosabb a kép. Egy másik indikátor lehet, ha mással nem magyarázható panaszai vannak – és ez nem csak szemészeti panaszokra vonatkozik. Ahogy olvasónk is írta, a leggyakoribb tünet a fejfájás, ami lehet tompa, szorító, nyomó, lüktető, féloldali, szemkörnyéki, homloktáji, halántéktáji, de akár olyan is, amit meg sem bír határozni az ember, hogy hol és mennyi ideig fáj.

A migrén csak félig tartozik ide, mert az egy másmilyen probléma, de ha az embernél előfordul, akkor a szemizomegyensúlyi zavar esetén mindenképp rosszabb lesz. Viszont mind a migrénnek, mind a hagyományos fejfájásnak sok oka lehet, ezért egyáltalán nem biztos, hogy szemészeti probléma áll mögötte, érdemes első körben neurológushoz fordulni. Viszont ha minden mást kizártak, érdemes a szemekre gondolni.

Másik, gyakori tünet lehet a fényérzékenység és a káprázás, vagy akár a térben való tájékozódási zavar. Ez utóbbi leginkább vezetés közben jelentkezhet, amikor parkoláskor, előzésnél az ember nem tudja pontosan felmérni az oldalirányú távolságokat, a szembejövő autók sebességét, vagy más, gyorsan mozgó tárgyak helyzetét. Emiatt jellemző az is, hogy labdajátékoknál okoz zavart.

Az érintett a szemében is érezheti, hogy valami nincs rendben, például égő vagy nyomó érzés, szárazságérzet, idegentestérzés (azaz mintha valami belement volna a szemébe) léphet fel. De ennél akár hétköznapibb tünetek is felmerülhetnek: ha utálja a neonfényt, a mozit, a tévét – főleg, ha nagyon sötétben nézi –, ha gyakori vendég a szédülés vagy a fókuszváltási probléma. Ez azt jelenti, hogy amikor egy közeliről egy távoli tárgyra néz az ember, majd vissza kell néznie a közelire, akkor időbe telik, míg a szeme visszaállítja a fókuszt.

Bár általában a 45-50-es korosztálynál alakul ki a fókuszváltási probléma, fiatalabbaknál is előfordulhat. Ez gyakran szemlencse eredetű, de akár a szemizom egyensúlyi zavar is lehet az oka. Ha a folyamatosan túlhúzó szemizmok elfáradnak, rövid időre akár kettős látás is felléphet, ami csak erős koncentrációval szüntethető meg. De ez az úgynevezett diplopia amúgy is egy komolyabb probléma, ami komplex – például szemészeti és neurológiai – kivizsgálást igényel.

„Sokszor a manapság nagyon gyakori számítógépes munka hozza elő a problémákat, például amikor gyorsan elfárad a szem, tehát nem bírja addig csinálni, ameddig kéne, nem tisztán, élesen lát”

– magyarázta a szemész.

A látási nehézség ilyenkor azért áll elő, mert az egyik szem egy picikét félrenéz, és ott nem keletkezik tiszta, éles kép a látóhártyán. Ha az, amit az ember néz, nem éles, összefolyik, akkor azt úgy érzékeli, mint egy ilyen zavaró látási problémát.

Van, akinek a nyakában alakul ki izomgörcs ettől, vagy sötétedés után bizonytalanabbá válik a tájékozódása. Ez utóbbi azért van, mert sokkal kevesebb, vagy nincs is olyan élesen kivehető tárgy, ami beindítaná a fúziós reflexet. Emiatt nem dolgozik úgy a szemizom, hogy összehozza a két képet, így kialakulhat rossz közérzet, koncentrációs nehézség. Közelnézős, szóval például számítógépes munkáknál nehezíti az olvasást, hamar elfárad a szem, zavaros lesz a szöveg, a néha fellépő kettőslátás miatt összefolynak a sorok, az ember lassabban olvas és „minden szóért meg kell küzdeni”.

Nem tud olvasni vagy számolni? Csináltasson polatesztet!

„Ott vannak még a gyerekkori részképességzavarok: a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia. Ezek ugyan nem szemészeti eltérések, de ilyenkor mindig javasolt, hogy egy szemész szakorvos is megnézze, főleg gyerekszemész”

– mondta Szekeres.

A fénytörési hibákat is ki kell javítani, és ez elméletben remek alkalom lenne arra, hogy egy füst alatt megnézzék, van-e a gyereknek szemizomegyensúlyi zavara. Ha igen, akkor lehet rajta javítani, és ez rengeteg segíthet. Szekeres szerint a fejlesztőpedagógusok egyre több olyan képzést kapnak, ahol ez előjön, így egyre gyakrabban javasolnak olyan vizsgálatot, amin akár ez is kiderülhet.

Az évtizedek során több diagnosztikai módszer felmerült, de ezek pontatlanok voltak, és az így felírt prizmás szemüvegek nem szüntették meg a problémát. Aztán egy Haase nevű svájci szakember előállt egy új készülékkel, amit az 1980-as évek végén dr. Pálfia Ernő hozott be Magyarországra. Ez a polatesztes eljárás, amivel a mindennapi látási körülményeket utánozva lehet felmérni egy panaszos problémáit.

A megoldás pedig egy speciális szemüveg, ami jelentősen enyhítheti vagy akár meg is szüntetheti a panaszokat. A szemüveg prizmás megoldással készül, ez a hasáb Sir Isaac Newton fénytörős kísérleteiből vagy a Pink Floyd Dark Side of the Moon című albumának borítójáról lehet ismerős.

„Tulajdonsága, hogy a rajta átmenő fénysugarat az alapja felé eltolva töri meg, tehát ezt arra használjuk, hogy a szemizom nyugalmi helyzetének elérésében is a látott tárgy képe az éleslátás helyére kerüljön a szemfenéken, tehát a retina centrumában. Tehát ha a szemizom egy kicsit kifelé tér, akkor a prizma a megfelelő irányba egy picit befelé vetíti a szem által látott képet. Így a szemizmok nyugalmi helyzetében megvan a pontos, kétszemes együttlátás”

– mondta a szakorvos.

A vizsgálat tényleg arra épül, hogy a hétköznapi látást vizsgálja, így például egy hagyományos szemészeti ellenőrzéssel ellentétben jól megvilágított szobában zajlik. Szigorúan fekete-fehér ábrákat kell nézni, hogy az eltérő hullámhosszok ne zavarjanak be, és a két szem ugyanakkora látási ingert kapjon, valamint vizsgálható legyen a kétszemes együttlátás mindhárom funkciója. Az ábrák egyszerűek, ezért a vizsgálat már 6 éves kortól is elvégezhető.

A vizsgálat után kapott szemüveget – ami különleges eljárással készül, így drágább, mint egy hagyományos darab – az emberek általában hamar megszokják, bár előfordul, hogy néha több vizsgálatra is szükség van, hogy a szemizmok tényleg ellazuljanak, és tökéletes prizma kerüljön a szemüvegbe. A panaszok ilyenkor általában megszűnnek vagy nagymértékben csökkennek.

Annyira rejtett, hogy talán észre sem veszi

Ahogy a köznyelvi nevéből is látszik, a rejtett kancsalság külső szemlélő számára nem feltűnő. Nem is mindenkinek ugyanannyira súlyos, akad olyan, akinek a szemizmai csak egy kicsit kell, hogy kompenzáljanak, így nem alakulnak ki komolyabb tünetek, nem megy el orvoshoz.

„Előfordulhat, hogy úgy éli le az életét, hogy észre sem veszi. De előfordul az is, hogy mondjuk van egy kisebb olvasási nehézsége, vagy szétválasztási nehézséggel küzd, tehát ha mondjuk elmegy egy könyvespolc mellett, és el akarja olvasni a könyvek címét, akkor az neki nehezebben megy, de nem gondolja, hogy szemészeti oka lehet”

– mutatott rá Szekeres.

Szóval van egy teszt, ami megbízható és pontos eredményt ad, és van egy szemüveg, ami segít a tünetek enyhítésén, vagy akár teljesen meg is szünteti őket. Mi lehet a probléma?

Az, hogy ez a polatesztes eljárás nem igazán terjedt el Magyarországon. Sok szemorvos a régebbi, bizonytalan tesztek miatt ódzkodik attól, hogy prizmás szemüveget írjon fel, ezért nem is kérik, hogy a rendelő fenntartója vegyen ilyen polatesztes eszközt. A panaszosoknak és a szülőknek így nehezebb dolga van, mert külön keresni kell, hogy hol tudják elvégeztetni a vizsgálatot.

Sajnos nem létezik gyors, ötperces otthoni teszt, amit az ember kipróbálhat, hogy megnézze, hogy el kéne mennie egy ilyen vizsgálatra. A szemész szerint tényleg akkor merülhet ez fel, ha az említett tünetekkel, főleg a sok nézés utáni fejfájással küzd, és minden más lehetséges magyarázatot kizárt már. Na de hogy terjed a rejtett kancsalság?

„A szem, amilyen picike kis golyó a szervezetünkben, olyan bonyolult. Egy darab szemgolyót hat darab szemizom mozgat, és ehhez három különböző agyidegből kapja a beidegzését. Tehát abszolút tökéletesség majdnem, hogy nem is létezik.”

Viszont azt már lehet tudni, hogy valamilyen formában a rejtett kancsalság öröklődik, főleg olyan családokban, ahol amúgy is sok a szemüveges.

Mivel olvasónk feleségéről kiderült, hogy szemizomegyensúlyi zavara van, és az öröklődhet, a gyerekeket is megvizsgáltatták. Kiderült, hogy a két nagyobbiknál is vannak ilyen szemproblémák. Az egyikük agya már titokban ki is kapcsolta a bal szemét, és hiába van nyitva mindkettő, csak a jobbat használja. Ez egy sima szemvizsgálaton fel sem tűnik, mert amúgy a bal is lát, csak az agy nem veszi figyelembe az onnan bejövő jeleket. A másik gyereknél csak távolba nézésnél kapcsolta ki az agy az egyik szemet, amire az orvosok azt mondták, hogy ez még talán visszafordítható. A szemész szerint nagyon változó, hogy kinek mennyit segít a szemüveg.

„Főleg azoknál, akiknek egy kicsit kifelé tér el a szemizmuk, ott szoktunk javasolni még egy úgynevezett szemizomtornát, amikor a belső, gyengébb szemizmait úgy tudja erősíteni aktív tornával, hogy valami kicsi tárgyat 50 centitől hoz közelebb az orra felé, tehát a szemizmok össze befelé húznak, és ezzel erősödik az a szemizom.”

Azt, hogy ennek valamilyen tartós haszna legyen, nagyon sokáig kell csinálni, akár hónapokig vagy évekig. Napi pár percről van szó, főleg gyerekeknél, akik nem is feltétlenül tudnak ennél tovább koncentrálni egy ilyen, lássuk be, nem túl adrenalindús feladatra.

„Ha kialakul a prizmás szemüveg segítségével egy nagyon jó térlátás is, ami a két szem együttműködésének legmagasabb rendű fokozata, lehet, hogy egy idő után, ha nem túl nagy a szemizomegyensúlyi zavar, tehát nem túl nagy prizma kell, akkor meg tudja tartani saját magának és legfeljebb csak tartós írás-olvasás, közeli munkánál igényeli a szemüveget.”

A nagyobb mértékű eltéréseknél a prizma nem tud eltűnni, de általában ilyenkor fénytörési hiba is fenn szokott állni – nagyon ritka, hogy enélkül alakul ki a rejtett kancsalság. Ilyenkor az ember amúgy is hordana szemüveget, amibe bele lehet csiszolni a prizmát.

Tehát ha az ember azt érzi, hogy hiába jó a szemüvege, hiába jók a minden másféle eredményei, mégis gyakran fáj a feje, vagy egy idő után összefolynak a betűk a monitoron, érdemes lehet keresni egy szemészt, aki csinál polatesztet. Ahogy olvasónk gyerekeinek esetében is kiderült, csak azért, mert mozog a szemünk és nézünk vele, még nem biztos, hogy látunk is.