A Meta a saját mesterséges intelligenciájáról is letiltja a politikai hirdetőket

A Facebook és az Instagram tulajdonosa, a Meta hétfőn bejelentette, hogy kizárja platformjairól a saját maga által kifejlesztett új generatív mesterséges intelligencia segítségével létrehozott politikai reklámokat és hirdetőket. A cég ezzel nem titkoltan elejét akarja venni annak, hogy oldalait elárasszák a valósághű kamuvideók és hangfelvételek. A Meta alkalmazásai egyébként azt sem engedik, hogy az AI-t politikusokról szóló felvételek átdolgozására használják.

A Meta nem csak a politikai hirdetésekből zárta ki saját – egyelőre tesztfázisban lévő – AI-ját, hanem olyan, szintén kényes területekről is, mint az egészségügyi szolgáltatások és termékek. A Reuters tudósítása szerint a hasonló hirdetési mesterséges intelligenciát fejlesztő Google úgy védekezik az eszközzel való visszaélés ellen, hogy figyelmeztető nyilatkozatra kötelezi az AI-val generált tartalmak előállítóit.

Szerdán azután a Meta újabb bejelentéssel állt elő: az Egyesült Államokban 2024-től azt is előírják a politikai vagy társadalmi hirdetések gazdáinak, hogy tegyék egyértelművé, ha reklámjaikhoz bármilyen mesterséges intelligenciát – például DALL-E vagy Midjourney képalkotó programokat – használtak. Ebben amúgy a generatív modellekkel előállított kamutartalmak, és azok szabályozása szempontjából különösen fontos eseménynek számító, jövőre esedékes amerikai elnökválasztás mellett alighanem az is szerepet játszhatott, hogy Joe Biden nemrég rendeletben ment neki a mesterséges intelligenciának, korábban pedig a Meta is tett önkéntes vállalásokat a technológia kordában tartásáért.

Ahogy arra bejelentést ismertető New York Times emlékeztetett, a Facebooknak mindig meggyűlt a baja a politikai hirdetésekkel, a 2016-os elnökválasztási kampányban például a néhai Jevgenyij Prigozsin szentpétervári trollfarmjának orosz hekkerei lényegében korlátozás nélkül teríthették az amerikai szavazók körében a politikai táborok közti ellentéteket kiélező álhíreket. Mark Zuckerberg 2016 után dollármilliárdokat költött az álhírek kiszűrésére vagy legalábbis az álhírek terjedésének mérséklésére, azonban azóta többször is kiderült, hogy ezek az „erőfeszítések” leginkább olyan PR-akciók, melyekkel a cég igyekszik elleplezni azt a tényt, hogy az etikus netezésnél fontosabbnak tartja az interakciók maximalizálását.