Újabb szivárogtató mondta el, mennyire nem érdekli a Facebookot az álhírek és a gyűlöletkeltés visszaszorítása
2021. október 22. – 22:55
frissítve
Újabb egykori Facebook-alkalmazott fordult a sajtóhoz, hogy a cég belső ügyeiről szivárogtasson ki információkat. A névtelenséget kérő forrás arról beszélt a Washington Postnak, hogy a Facebook saját üzletei érdekeit tartja szem előtt az álhírek és a gyűlölködő tartalmak elleni küzdelemmel szemben.
Ez jól rímmel arra, amit Frances Haugen, egy másik szivárogtató állított néhány hete. Haugen szerint a Facebook egyszerűen nem hajlandó megtenni azokat a lépéseket, amelyekkel el lehetne kerülni azt, hogy a platformjuk veszélyes legyen. A gyűlöletkeltő, megosztó, felháborító tartalmakkal sokkal könnyebb interakciókat generálni, ami végeredményében több reklámbevételt eredményez a Facebook számára, ezért sem érdeke a cégnek, hogy ezekkel szemben valóban hatékonyan lépjen fel, hiába hazudják ennek ellenkezőjét. Haugenhez hasonlóan a most előlépő szivárogtató is eskü alatt vallott az amerikai tőzsdefelügyelet előtt. Hogy miket mondott még Haugen, arról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.
A mostani szivárogtató szó szerint idézi Tucker Boundsot, a Facebook korábbi kommunikációs vezetőjét, aki 2017-ben annyival intézte a Facebookot ért vádakat, miszerint az oroszok a közösségi oldal segítségével manipulálták a 2016-os amerikai elnökválasztást, hogy néhány héten belül úgyis mindenki elfelejti az egészet, és minden rendben lesz, maximum pár törvényhozó ideges lesz. A forrás szerint mindez jól jellemzi az egész cég hozzáállását a Facebookkal kapcsolatban felmerült aggályokhoz.
Bounds tagadta a Washington Postnak, hogy ilyesmit mondott volna anno. A Facebook szóvivője, Erin McPike úgy reagált a szivárogtató állításaira, hogy veszélyes precedens teremt, ha egyetlen forrás meg nem erősített információira alapozva közöl állításokat a lap.
A szivárogtató azt is állította, hogy a Facebook vezetői direkt nem fordítottak elég erőforrást a gyűlöletkeltés és a dezinformáció visszaszorítására: vagy azért, mert féltek, hogy magukra haragítanák Donald Trumpot és politikai szövetségeseit, vagy mert attól tartottak, hogy akkor lassulna a felhasználók számának növekedése, ami a Facebook üzleti modelljének alapja. A Washington Postnak mesélő forrás szerint a problémákkal a Facebook csúcsvezetése, tehát például Mark Zuckerbeg is pontosan tisztában volt, azonban igyekeztek ezeket eltitkolni a befektetők elől.
Létezett egy lista is, amin olyan közéleti figurák szerepeltek, akik mentesültek az álhírek terjesztése ellen hozott szabályok alól. Például Stephen K. Bannon, Trump egykori tanácsadója, a Breitbart News nevű szélsőségesen jobboldali oldal alapítója is rajta volt ezen. Egyszer a Facebook egyik dolgozója megkérdőjelezte a lista létjogosultságát, mire Joel Kaplan, a Facebook globális üzletpolitikájáért felelős alelnöke azzal torkollta le, hogy ugye nem akar ujjat húzni Bannonnal. Kaplan a Postnak azt állította, hogy politikai-ideológiai hovatartozástól függetlenül minden felhasználót, szerzőt ugyanúgy kezeltek, senkivel sem kivételeztek.
A szivárogtató kritizálta a Facebookot, amiért nem avatkozott be elég gyorsan, amikor látszott, hogy a platformot használják a rohingyák elleni uszításra a mianmari katonai erők. „Azzal, hogy a Facebooknak dolgoztam, részese voltam egy népirtásnak” – mondta a forrás. A Facebook szóvivője állította, teljesen másképp kezelik a mianmari helyzetet, mint 2017-ben, amikor a népirtás kezdődött, és az sem igaz, hogy nem tettek meg mindent az oldal biztonságos használatért. A titkos csoportok működését sem szabályozza és ellenőrzi megfelelően a Facebook, különböző illegális tevékenységek, például drog- és műkincskereskedelem melegágyai ezek, gyakran rémisztő, ami ezekben a csoportban folyik, mondta a forrás.
A Facebook körül megsokasodtak a botrányok az elmúlt években. A Wall Sreet Journal közölt cikksorozatot a cégről, The Facebook Files név alatt, amiből az derült ki, hogy a Facebook tökéletesen tisztában volt egy sor olyan problémájával, amelyek miatt rendszeres kritikát kapott, mégsem tett érdemi lépéseket a megoldásuk felé – legyen szó akár az Instagram tinikre gyakorolt káros hatásairól, vagy arról, hogy az algoritmusuk 2018-as megváltoztatása óta egyre polarizálóbb tartalmakkal találkoznak az emberek a platformon. Erről itt olvashat egy összefoglalót.
